1.

A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemben arra kérik a Bíróságot, hogy határozza meg az ajánlattevők által a közbeszerzési eljárásában az ajánlatukkal együtt szolgáltatott információk bizalmasságának korlátait.

2.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvántartásba vétele után hozott Klaipèdos ítéletben ( 2 ) a Bíróság a 2014/24/EU irányelvnek ( 3 ) az ilyen információk bizalmasságára vonatkozó rendelkezéseivel és különösen annak 21. cikkével kapcsolatban felmerülő problémákra adott választ.

3.

Az ezen ítéletben szereplő megfontolások választ adnak a kérdést előterjesztő bíróság, a Krajowa Izba Odwoławcza (nemzeti fellebbezési tanács) egyes kérdéseire. ( 4 )

4.

A 21. cikk („Titoktartás”) a következőket mondja ki:

„(1)   Hacsak ezen irányelv vagy az ajánlatkérő szervre vonatkozó nemzeti jog, különösen az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségek, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők részére az 50. és 55. cikk értelmében nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek, ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait.

(2)   Az ajánlatkérő szervek előírhatnak a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja az ajánlatkérő szervek által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének a védelme.”

5.

Az 50. cikk („Tájékoztató a szerződés odaítéléséről”) előírja:

„[…]

(4)   A szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó egyes információk közlése mellőzhető, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy meghatározott – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.”

6.

Az 55. cikk („A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása”) értelmében:

„[…]

(3)   Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy is, hogy egyes, az (1) és (2) bekezdésben említett, a szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy meghatározott – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.”

7.

A (18) preambulumbekezdés szerint:

„Ezen túlmenően, ha jogszabályok írják elő vagy teszik lehetővé az üzleti titkok megszerzését, hasznosítását, vagy felfedését, akkor az ezen irányelv alkalmazásában jogszerűnek tekintendő. […] Ez az irányelv nem mentheti fel a hatóságokat különösen az üzleti titkok jogosultjai által részükre átadott információk tekintetében rájuk vonatkozó – akár az uniós, akár a nemzeti jogban meghatározott – titoktartási kötelezettségek alól. Ilyen titoktartási kötelezettségek többek között a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben az ajánlatkérő szerveknek továbbított információkra vonatkozó, például a […] 2014/24/EU […] irányelvben […] foglalt kötelezettségek.”

8.

Az 1. cikk („Tárgy és hatály”) az alábbiakat határozza meg:

„[…]

(2)   Ez az irányelv nem érinti:

[…]

[…]”.

9.

A 2. cikk („Fogalommeghatározások”) így szól:

„Ezen irányelv alkalmazásában:

[…]”.

10.

A 3. cikk („Üzleti titok jogszerű megszerzése, hasznosítása és felfedése”) a következőket rögzíti:

„[…]

(2)   Az üzleti titkok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése jogszerűnek minősül, amennyiben azt az uniós vagy a nemzeti jog előírja vagy megengedi.”

11.

Az 7. cikk a következőket írja elő:

„1.   A közbeszerzési eljárás előkészítése és végrehajtása során az ajánlatkérő úgy jár el, hogy biztosítsa a tisztességes versenyt és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmódot, valamint tiszteletben tartja az arányosság és az átláthatóság elvét.

[…]”.

12.

A 8. cikk így szól:

„1.   A közbeszerzési eljárás nyilvános.

2.   Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információkhoz való hozzáférést csak a törvényben előírt esetekben korlátozhatja.

2a.   Az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapíthatja a gazdasági szereplővel az eljárás során közölt információk bizalmas jellegének megőrzésére vonatkozó követelményeket.

3.   A tisztességtelen verseny elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok értelmében az üzleti titoknak minősülő információk nem hozhatók nyilvánosságra, ha a gazdasági szereplő legkésőbb az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezés benyújtására nyitva álló határidőn belül kijelentette, hogy azokat nem lehet hozzáférhetővé tenni, és igazolta, hogy a visszatartott információk üzleti titoknak minősülnek. A gazdasági szereplő nem tarthat vissza a 86. cikk (4) bekezdésében foglalt információkat. E rendelkezés a tervpályázatra megfelelően alkalmazandó.

[…]”.

13.

A 11. cikk 2. bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Üzleti titoknak minősülnek a vállalkozások olyan műszaki, technológiai és szervezeti információi vagy a gazdasági értékkel bíró egyéb olyan információk, amelyek – mint egységes egész vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó személyek számára, amennyiben az ezen információk felhasználására vagy azokkal való rendelkezésre jogosult személy kellő gondosság mellett intézkedéseket hozott ezen információk titokban tartása érdekében.”

14.

2019‑ben ( 8 ) a Państwowe Gospodarstwo Wodne Wody Polskie (lengyel állami vízgazdálkodási hatóság, Lengyelország) a „vízgyűjtő‑gazdálkodási tervek II. aktualizálási projektjei tervezeteinek módszertannal együtt történő kidolgozására” (II aPGW) irányuló nyílt közbeszerzési eljárást indított.

15.

Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció három értékelési szempontot jelölt meg: az árat (40%), a megvalósítási koncepciót (42%) és a szerződés teljesítési módjának leírását (18%).

16.

Négy gazdasági szereplő, köztük az ANTEA POLSKA S.A (a továbbiakban: Antea Polska) által vezetett vállalkozáscsoport nyújtott be ajánlatot. A CDM Smith Sp.z o.o. (a továbbiakban: ACDM) lett a nyertes ajánlattevő. ( 9 )

17.

A második helyre rangsorolt Antea Polska az odaítéléssel szemben fellebbezést nyújtott be a Krajowa Izba Odwoławczához (nemzeti fellebbezési tanács). Egyik kereseti kérelme a CDM és más ajánlattevők által üzleti titoknak minősített bizonyos dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférésre irányult.

18.

Az Antea Polska szerint az információ titkosnak minősítése sértette az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvét, amelyek értelmében a bizalmasságot szigorúan kell értelmezni. Ezen túlmenően az információk bizalmas jellegének túlzott mértékű elismerése, valamint a minősítések megfelelő indokolásának hiánya megfosztotta az Antea Polskát a hatékony jogorvoslathoz való jogától, mivel nem ismerte versenytársai ajánlatainak részleteit.

19.

Ezen állásponttal szemben az ajánlatkérő szerv egyéb megfontolások mellett azzal érvelt, hogy:

20.

E körülmények között az ajánlatkérő szerv határozatával szembeni jogorvoslati kérelmet elbíráló Krajowa Izba Odwoławcza (nemzeti fellebbezési tanács, Lengyelország) előzetes döntéshozatal céljából hét kérdést terjesztett elő. A Bíróság kérésének megfelelően csak az első négy kérdéssel foglalkozom, amelyek szövege a következő:

21.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 2021. január 29‑én érkezett a Bírósághoz.

22.

Az Antea Polska, a Państwowe Gospodarstwo Wodne Wody Polskie (lengyel állami vízgazdálkodási hatóság), az osztrák és a lengyel kormány, valamint az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket.

23.

A 2022. március 16‑i tárgyaláson az Antea Polska, a Państwowe Gospodarstwo Wodne Wody Polskie (lengyel állami vízgazdálkodási hatóság), a CDM, a lengyel kormány és a Bizottság vett részt.

24.

A Klaipėdos ítéletben (96–102. pont) a Bíróság megállapította, hogy a közbeszerzési eljárások során a bizalmasság védelmével kapcsolatos kérdésekre alkalmazandó szabályokat nem a 2016/943 irányelv, hanem a lex specialisnak minősülő 2014/24 irányelv fekteti le.

25.

E megállapítás többek között a következőket vette figyelembe:

26.

Ezen előfeltevés alapján semmi sem akadályozza a 2016/943 irányelv ( 11 ) fogalmainak figyelembevételét, amikor – a jelen ügyhöz hasonlóan – a nemzeti jogszabályok a közbeszerzési eljárások bizalmassági rendszerének szabályozása céljából hivatkoznak azokra. E kérdésre később térek ki.

27.

A kérdést előterjesztő bíróság először is azt kívánja megtudni, hogy a 2014/24 irányelv ( 12 ) 21. cikkének értelmezése felhatalmazást ad‑e arra, hogy az ajánlattevő üzleti titokra hivatkozva bármely olyan információt, amelyet nem akar a versenytársai ellőt felfedni, bizalmas jellegűnek minősítsen.

28.

E kérdés alapján megállapítható, hogy a kérdést előterjesztő bíróságot nem annyira az ajánlattevő egyoldalú fellépése, mint inkább az ajánlatkérő szerv számára ebből fakadó következmények aggasztják.

29.

Véleményem szerint a válasz a Klaipėdos ítéletből vezethető le, amelyben a Bíróság kimondta:

30.

Ennek megfelelően az ajánlatkérő szervre és az annak határozatait felülvizsgáló szervekre ruházták azt a feladatot, hogy értékeljék az ajánlattevő által kért bizalmas jelleget, és ne egyszerűen már megállapított tényként fogadják el azt. E szervek megfelelő hatáskörrel rendelkeznek ahhoz, hogy fellépjenek az ellen, ami az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint azon ajánlattevők visszaélésszerű gyakorlatának („patologikus visszaélésének”) minősül, akik hozzászoktak ahhoz, hogy mértéktelenül kihasználják azt a lehetőséget, hogy ajánlataik egyes olyan elemeit bizalmasnak minősísék, amelyek valójában nem azok.

31.

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az következik, hogy noha a lengyel jogalkotó korlátozni kívánta a bizalmas jelleg kiterjedését, egyes ajánlattevők rendszeresen arra hivatkoznak, hogy az ajánlatukban szereplő információk nagy része üzleti titok, az ajánlatkérő szervek pedig hajlamosak hitelt adni ezeknek az állításoknak. ( 17 )

32.

Amennyiben ez így van, és a 2014/24 irányelvet átültető nemzeti szabály alkalmazásában rendellenesség áll fenn, a nemzeti bíróságok feladata, hogy az uniós jog tiszteletben tartása érdekében kiigazítsák e rendellenességet.

33.

Jóllehet a kérdést előterjesztő bíróság nem szentel különösebb figyelmet az alábbiakban kifejtettekre, a felek észrevételeiben és a tárgyaláson vita tárgyát képezte a nemzeti szabályozás (a közbeszerzésekről szóló törvény 8. cikkének (3) bekezdése) által előírt azon korlátozás, amely csak olyan információ nyilvánosságra hozatalát akadályozza meg, amely a tisztességtelen versenyre vonatkozó szabályozás értelmében üzleti titoknak minősül. ( 18 )

34.

A vitának az volt a tárgya, hogy e nemzeti szabály összeegyeztethető‑e a 2014/24 irányelv 21. cikkével, amely a műszaki és üzleti titkoknál ( 19 ) szélesebb körben védi a bizalmas jelleget (például „az ajánlatok bizalmas vonatkozásaira” is kiterjed).

35.

Amint azt már korábban kifejtettem, ( 20 ) a 2014/24 irányelv 21. cikke értelmében a védelem nem korlátozódik a műszaki és az üzleti titokra, hanem többek között az „ajánlatok bizalmas vonatkozásaira” is kiterjed. Következésképpen e rendelkezés olyan információkra is vonatkozhat, amelyek szigorúan véve nem minősülhetnek műszaki vagy üzleti titoknak. Véleményem szerint ugyanez a gondolat szerepel a Klaipèdos ítélet különböző szövegrészeiben is. ( 21 )

36.

Amennyiben a 2016/943 irányelvet átültető tisztességtelen versenyről szóló törvény ( 22 ) 11. cikkének új szövege az irányelvben szereplő „üzleti titok” meghatározását tartalmazza, az ilyen hivatkozási lánc eredményeként a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó lengyel szabályozás a 2016/943 irányelvben szereplő „üzleti titok” fogalmához vezet. ( 23 )

37.

Közvetve tehát az a kérdés merül fel, hogy összeegyeztethető‑e a 2014/21 irányelv 21. cikke azon belső jogszabályokkal, amelyek a bizalmas jellegnek az említett rendelkezésnél szűkebb terjedelmet biztosítanak.

38.

Első látásra nem lenne akadálya annak, hogy a nemzeti jog ilyen korlátozást tartalmazzon, mivel a 2014/24 irányelv 21. cikke kimondja, hogy „[h]acsak ezen irányelv vagy az ajánlatkérő szervre vonatkozó nemzeti jog […] másként nem rendelkeznek”.

39.

E fenntartás – a 2014/24 irányelv más, nemzeti jogszabályokra hivatkozó rendelkezéseihez hasonlóan – mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamok számára. Ez a helyzet a 2014/24 irányelv 57. cikkének (7) bekezdésével, amelynek értelmében a tagállamok e rendelkezés alkalmazásának feltételeit „az uniós jogot is figyelembe véve” határozzák meg.

40.

A Bíróság azonban úgy értelmezte, hogy „a tagállamok értékelési hatásköre nem abszolút, és ha egy tagállam úgy dönt, hogy saját jogába illeszti a 2014/24 irányelvben előírt fakultatív kizárási okok egyikét, tiszteletben kell tartania annak az ezen irányelvben szereplő alapvető jellemzőit. Annak előírásával, hogy a tagállamok határozzák meg »e cikk végrehajtási feltételeit«»az uniós jogot is figyelembe véve«, a 2014/24 irányelv 57. cikkének (7) bekezdése megakadályozza, hogy a tagállamok megfosszák lényegüktől az e rendelkezésben meghatározott fakultatív kizárási okokat, vagy nem vesznek tudomást az ezen okok alapját képező célkitűzéseket vagy elvekről”. ( 24 )

41.

Véleményem szerint ezen ítélkezési gyakorlat analógia útján átültethető a jelen ügyre. Az uniós jog tiszteletben tartása mellett a tagállamok módosíthatják a bizalmas jelleg terjedelmét, így főszabály szerint nincs akadálya annak, hogy a védett információk körét a 2014/24 irányelv 21. cikkében foglalt általános előírásnál szűkebb körű „üzleti titkokra” korlátozzák.

42.

Az üzleti titok fogalmának értelmezéséhez hasznos lehet a 2016/943 irányelvet igénybe venni, amely körülhatárolja a 2014/24 irányelv 21. cikkében használt fogalmat. Ez különösen akkor van így, ha egy nemzeti jogszabály az általam korábban kifejtett hivatkozási lánc miatt a közbeszerzés területén a bizalmas jelleg értékelését a 2016/943 irányelvet átültető törvényben meghatározott üzleti titokhoz köti.

43.

A 2016/943 irányelv – mivel az üzleti titok általános jellegű szabályozására irányul – lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő szerv – és a határozatait felülvizsgáló szervek – a bizalmas jelleget kifejezetten érintő, illetve a 2014/24 irányelv közbeszerzési rendszere, valamint a hatékony jogorvoslati rendszerhez való hozzáférés alapjául szolgáló elvek közti egyensúlyra törekedjenek.

44.

Márpedig a 2014/24 irányelv általános céljaira tekintettel ezen irányelv 21. cikkén kívül annak más rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Az irányelv alkalmazásából az következik, hogy bizonyos bizalmas információkat – még ha azok szigorúan véve nem is tartoznak az üzleti titok fogalmába – meg kell védeni a gazdasági szereplők közötti torzulásoktól mentes verseny vagy a gazdasági szereplők jogos kereskedelmi érdekeinek megőrzése érdekében.

45.

A 2014/24 irányelv 21. cikke értelmében az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők és ajánlattevők részére köteles az 50. és 55. cikkben meghatározott tájékoztatást nyújtani. E tájékoztatás főszabály szerint nem minősül bizalmas jellegűnek, azonban ilyen minősítést nyerhet, amennyiben a 2014/24 irányelv 50. cikkének (4) bekezdésében és 55. cikkének (3) bekezdésében említett körülmények fennállnak.

46.

Ennek megfelelően, azon – nem feltétlenül üzleti titoknak minősülő – adatok, amelyek közlése „sértené egy meghatározott gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt”, a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartoznak.

47.

Jóllehet a 2014/24 irányelv 55. cikkének (3) bekezdése kifejezetten az ugyanezen cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatokra hivatkozik, a jelen ügy szempontjából a (versenytárs) gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit érintő kedvezőtlen hatások elkerülésére és a verseny megóvására irányuló figyelmeztetés tekinthető relevánsnak.

48.

E kettős figyelmeztetést a Bíróság közbeszerzésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlata tágabb értelemben vette át. Ebből az következik, hogy:

49.

A 2014/24 irányelv 50. cikkének (4) bekezdése és 55. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára annak eldöntését, hogy az e két rendelkezésben hivatkozott érzékeny információk közlését mellőzik‑e. A két rendelkezés egyike sem tartalmazza ugyanezen irányelv 21. cikkének (1) bekezdését jellemző fenntartást („[h]acsak […] [a] nemzeti jog […] másként nem rendelkez[ik]”), ily módon annak alkalmazása a nemzeti rendelkezésektől független.

50.

Mindenesetre az ajánlatkérő szerveknek az ajánlatokban szereplő információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó hatáskörét – még ha azok nem is minősülnek szigorú értelemben vett üzleti titoknak – más ilyen előírást tartalmazó ágazati rendelkezések korlátozhatják. ( 27 )

51.

Összefoglalva, úgy vélem, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztetett első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/24 irányelv 21. cikke:

52.

Ezen együttesen megválaszolható kérdésekkel a kérdést előterjesztő bíróság azzal kapcsolatban fejezi ki kétségeit, hogy az ajánlattevő által hivatkozott bizalmas jelleg különösen a következőket érintheti:

53.

A Klaipèdos ítélet megint csak megadja a kérdést előterjesztő bíróság számára az ahhoz szükséges elemeket, hogy kezébe adja annak lehetőségét, hogy maga állapítsa meg, hogy ezen – vagy bármely más, az ajánlattevő ajánlatához kapcsolódó – információk bizalmas jellegűek‑e az elé terjesztett jogvitában.

54.

A Klaipèdos ítélet véleményem szerint a lehető legkonkrétabb bizalmas jelleg mellett foglal állást: ( 28 )

55.

A 2014/24 irányelv 21. cikkének ebből az ítélkezési gyakorlatból fakadó értelmezése összhangban van az irányelvnek a bizalmas jelleg egyedi sajátosságára utaló más rendelkezéseivel. ( 32 )

56.

A tárgyaláson vita tárgyát képezte a kérdést előterjesztő bíróság szóhasználata szerinti „adattakarékosság elve” mint olyan kritérium, amely a bizalmas jelleget a szükséges minimumra korlátozza. Az ajánlatokhoz csatolt (vagy magának az ajánlati) dokumentumoknak csak azon információi, adatai, elemei vagy szövegrészei minősülnek ilyen jellegűnek, amelyek kifejezetten nélkülözhetetlenek az ajánlattevő jogos érdekeinek védelme, valamint annak elkerülése érdekében, hogy bizonyos versenytársak torzítsák a köztük fennálló versenyt.

57.

Semmi nem akadályozza meg ezen elv alkalmazását, amely – amennyiben az ajánlatkérő szerv indokoltnak tartja – csak a szolgáltatott információk meghatározott részére, nem pedig a dokumentumok egészére vonatkozik. Mindenesetre nem lehet előzetesen megállapítani, hogy az egyik vagy a másik dokumentum mikor minősülhet bizalmasnak, mivel e minősítés az adott jogvitában szereplő egyes dokumentumok jellemzőitől függ.

58.

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő szerv meghatározott adattípusok tekintetében általános jelleggel járt el, a szükséges személyre szabott minősítést elkerülve.

59.

Ez az értékelés azonban kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság hatáskörébe tartozik, amelynek keretében a bíróságnak részletesen és indokolással ellátva kell értékelnie a következőket:

60.

Anélkül, hogy ezen – a valóságban inkább a szabály alkalmazását, mintsem értelmezését érintő – feladatot illetően a kérdést előterjesztő bíróság helyébe kívánnék lépni, röviden utalok az ajánlatokra vonatkozó azon információkra, amelyekre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések irányulnak, és amelyeket a kérdést előterjesztő bíróság két csoportba sorol.

61.

Az első csoportba a „kiválasztott gazdasági szereplő tapasztalatával, illetve a szerződés teljesítéséhez felajánlott szervezetekkel és alkalmazottakkal kapcsolatos helyzetét ismertető dokumentumok” tartoznak.

62.

A kérdést előterjesztő bíróság véleménye szerint az ajánlattételhez szükséges dokumentációban – a nemzeti jogon felül – megkövetelt dokumentumok csak a 2014/24 irányelv 59. és 60. cikkében, valamint XII. mellékletében előírt dokumentumok voltak.

63.

Amennyiben ez így van, akkor aligha ítélhető meg, hogy azon dokumentumok, amelyek közzétételét maga a 2014/24 irányelv írja elő, üzleti titoknak vagy más típusú bizalmas információnak minősíthetők‑e.

64.

A kérdést előterjesztő bíróság az ajánlattevő szubjektív helyzetére (finanszírozási képesség) vonatkozó adatokkal kapcsolatban hozzáteszi, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció annak jelzésére szorítkozott, hogy a finanszírozási képességnek meg kell haladnia egy bizonyos szintet, de nem írta elő e képesség részletezését, vagy annak pontos meghatározását, hogy az ajánlattevő milyen pénzeszközökkel rendelkezik a bankban.

65.

Ugyanez érvényes az ajánlattevő ajánlatában felajánlott alvállalkozók vagy azon harmadik felek vagy szervezetek helyzetére, akiknek erőforrásaira az ajánlattevő támaszkodni kíván. A személyes adatok védelmére vonatkozó általános kötelezettségek sérelme nélkül, egyikük kijelölése sem maradhat titokban, amennyiben az ajánlattételhez szükséges dokumentáció megköveteli azok közzétételét, és nem elegendő az ajánlattevő humán forrása „átcsábít[ásának]” feltételezett kockázatára való hivatkozás.

66.

A második dokumentumtípusba „az ajánlatkérő által megkövetelt olyan tanulmányok tartoznak, amelyek az ajánlatok minőségi szempontok […] alapján történő értékelésére szolgálnak”, amely szempontokat a „megvalósítási koncepció” és a „szerződés teljesítési módjának leírása” pontosít.

67.

Főszabály szerint nem zárható ki, hogy a gazdasági szereplő által az ajánlattal együtt benyújtott dokumentumok a szellemi tulajdon védelme alá tartozó, a megfelelő felhatalmazással nem rendelkező harmadik fél számára nem hozzáférhető érzékeny információkat tartalmaznak. ( 33 )

68.

A felek a tárgyaláson e tekintetben nem értettek egyet, majd végül megerősítést nyert, hogy a jogvita körülményei alapján a kérdést előterjesztő bíróságnak kell értékelnie, hogy megsértették‑e az ilyen jellegű jogokat. ( 34 )

69.

Ezen megfontolások is alátámasztják, hogy milyen nehéz elvonatkoztatottan, előzetesen megítélni, hogy az ajánlattevők ajánlataiban szereplő információk bizalmas jellegű információknak minősülnek‑e, függetlenül attól, hogy üzleti titokról van‑e szó. Elkerülhetetlen, hogy a 2014/24 irányelv 21. cikke olyan általános formulákat alkalmazzon, amelyek lehetővé teszik az ajánlatkérő szervek és a felülvizsgálati szervek számára, hogy azokat minden esetben indokolt módon alkalmazzák.

70.

A fent kifejtettekre figyelemmel a Krajowa Izba Odwoławcza (nemzeti fellebbezési tanács, Lengyelország) előzetes döntéshozatalra előterjesztett első négy kérdésére a következő választ javaslom adni:

„A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikkét úgy kell értelmezni, hogy: