1)

A 2019. október 30-i (EU) 2019/1827 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel módosított, a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontját

a következőképpen kell értelmezni:

„szolgáltatási koncessziónak” minősül az az ügylet, amelynek révén az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőt kíván elektromos járművek kölcsönzésére és megosztott használatára irányuló szolgáltatás létrehozásával és működtetésével megbízni, amelynek pénzügyi hozzájárulását nagyrészt e járművek beszerzésére fordítják, és amely ügylet keretében e gazdasági szereplő bevételei alapvetően az e szolgáltatás felhasználói által fizetett díjakból származnak, amennyiben ezek a jellemzők alkalmasak annak megállapítására, hogy a koncessziós szolgáltatások hasznosításához kapcsolódó kockázatot az említett gazdasági szereplőre ruházták át.

2)

A 2019/1827 felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított 2014/23 irányelv 8. cikkét

a következőképpen kell értelmezni:

annak meghatározása során, hogy elérték-e az ezen irányelv alkalmazhatóságára vonatkozó küszöbértéket, az ajánlatkérő szervnek a felhasználók által a koncessziós jogosult részére fizetendő díjak, valamint az ajánlatkérő szerv által viselt vagyoni hozzájárulások és költségek figyelembevételével kell megbecsülnie „a koncessziós jogosult [által a szerződés időtartama alatt elért] teljes, [hozzáadottérték-adó (héa)] nélküli árbevétel[t]”. Ugyanakkor ha a koncessziós jogosult által akár önállóan, akár az ajánlatkérő szervvel együtt teljesítendő beruházások és viselendő költségek a koncessziós szerződés alkalmazásának teljes időtartama alatt nyilvánvalóan meghaladják a 2014/23 irányelv alkalmazásához előírt értékhatárt, az ajánlatkérő szerv megállapíthatja ezen alkalmazási értékhatár elérését.

3)

A 2019/1827 felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) bekezdését, összefüggésben értelmezve az ezen irányelv V. melléklete 7. pontja b) alpontjával és (4) preambulumbekezdésével, valamint a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK [helyesen: 842/2011/EU] végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 11-i (EU) 2015/1986 bizottsági végrehajtási rendelet 4. cikkével és XXI. mellékletének III.1.1 pontjával

a következőképpen kell értelmezni:

az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők kiválasztására és minőségi értékelésére vonatkozó szempontok alapján megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők be legyenek jegyezve valamely szakmai vagy kamarai névjegyzékbe, amennyiben e gazdasági szereplők hivatkozhatnak arra, hogy a letelepedésük szerinti tagállamban már be vannak jegyezve valamely hasonló nyilvántartásba.

4)

A 2019/1827 felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) bekezdését, összefüggésben értelmezve az ezen irányelv 27. cikkével és a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) szóló, 2002. november 5-i 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkével

a következőképpen kell értelmezni:

azzal ellentétes, ha azon ajánlatkérő szerv, amely előírja a gazdasági szereplők számára, hogy be legyenek jegyezve valamely uniós tagállam szakmai vagy kamarai névjegyzékébe, nem a CPV-kódokból álló Közös Közbeszerzési Szószedetre (CPV), hanem a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott NACE Rev. 2 osztályozásra hivatkozik, és

5)

A 2019/1827 felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) és (2) bekezdését, összefüggésben értelmezve az ezen irányelv 26. cikkének (2) bekezdésével

a következőképpen kell értelmezni:

az ajánlatkérő szerv nem követelheti meg az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében biztosított arányosság elvének megsértése nélkül valamely ideiglenes vállalati társulás minden egyes tagjától, hogy a személygépjármű-kölcsönzési tevékenység gyakorlása érdekében valamely tagállam szakmai vagy kamarai névjegyzékébe be legyenek jegyezve.