—

nyilvánítsa a kérelmet elfogadhatónak és meglapozottnak;

—

semmisítse meg a megtámadott jogi aktust; (1)

—

az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első, lényeges eljárási szabályok megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottság nem tett eleget a 844/2012 bizottsági végrehajtási rendeletben (2) (12. és 13. cikk) meghatározott kötelező követelményeknek, és a megtámadott jogi aktust hiányos kockázatértékelés alapján fogadta el. Ez azt jelenti, hogy a megtámadott jogi aktus nem a teljes és jogilag megkövetelt tudományos alapokon nyugszik.

2.

A második, az elsőrendű felperes tekintetében az átláthatóság elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a hosszabbítás iránti eljárásban az elsőrendű felperessel egyáltalán nem közölték, hogy a nyilvános konzultáció során vagy az EFSA-nak a 13. cikk (3) bekezdése szerinti, további információk beszerzése iránti kérelmében megnevezetteken túl, további aggályok merültek volna fel.

3.

A harmadik, lényeges eljárási szabályok megsértésére alapított jogalap, amennyiben a megtámadott jogi aktus jogalapját a szokásos EFSA szakértői értékelés helyett két EFSA nyilatkozat képezi, és mivel az elsőrendű felperes nem adhatott tudományos magyarázatokat az alperes aggályaival kapcsolatban.

4.

A negyedik, az elővigyázatosság elvének megsértésére alapított jogalap: a megtámadott jogi aktust az elővigyázatosság elve vezérli, amelyet a klórpirifosz-metil hatóanyag kapcsán jogellenesen alkalmaztak, mivel az elsőrendű felperes olyan releváns adatokat nyújtott be, amelyek a kiértékelést követően negatív eredményeket mutattak, ezáltal pedig kimerítették az elővigyázatosság elvéhez fűződő követelményeket. Ráadásul, az elővigyázatosság elve csak akkor alkalmazandó, ha kockázatértékelést végeznek és fejeznek be. A jelen ügyben azonban a kockázatértékelés nem volt teljes, az elővigyázatosság elve pedig maga képezte a kockázatértékelés következtetéseinek alapját.

5.

Az ötödik, nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, mivel az alperes a megtámadott jogi aktus elfogadásához irreleváns tényezőt vett figyelembe. E jogi aktust a szabályozási bizottsági eljárást követően fogadták el, ami a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában minősített többségi szavazást igényel. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való, folyamatban lévő kilépése (Brexit) miatt az Egyesült Királyság képviselője nem vett részt a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának 2019. december 6-i ülésén, ehelyett meghatalmazást adott Finnországnak a nevében való szavazásra. Az Egyesült Királyság képviselője azért nem vett részt, mert az Egyesült Királyság kormánya 2019. augusztus végén új politikát hirdetett az ország uniós tudományos bizottságok ülésein való képviseletével kapcsolatban. Az, hogy Finnország – ezáltal pedig az alperes – tekintettel volt a Brexittel indokolt politikára, azt jelenti, hogy irreleváns tényezőt vettek figyelembe a megtámadott jogi aktus elfogadásához.

6.

A hatodik, a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap: az alperes és az EFSA úgy vélte, hogy a klórpirifosz-metil egészségügyi aggályokat vethet fel, éppen ezért szakértői konzultációt szervezett, ezt követően pedig a jelentéstevő tagállamot felkérték arra, hogy végezzen további szakirodalmi kutatást ezen aggályok megerősítése érdekében. E kutatás eredményeképpen a határozatot nem megfelelő tanulmányok alapján fogadták el, illetve úgy, hogy az elsőrendű felperes számára nem biztosítottak véleménynyilvánítási lehetőséget.

7.

A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a genotoxicitásra vonatkozó megállapítás jogi szempontból nem tartható fenn: az alperes úgy jutott arra a következtetésre, hogy a klórpirifosz-metil genotoxicitási potenciált mutat, hogy jogellenesen, tévesen alkalmazta a kereszthivatkozásos módszert és a bizonyítékok súlyán alapuló megközelítést.

8.

A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy a fejlődési neurotoxicitásra vonatkozó megállapítás jogi szempontból nem tartható fenn: az alperes a klórpirifosz-metil fejlődési neurotoxicitásával kapcsolatban úgy azonosított aggályokat, hogy a klórpirifosz-etil és szerves foszfát hatóanyagok, illetve a klórpirifosz-metil között kereszthivatkozásos módszert alkalmazott, anélkül hogy kifejtette volna, hogy e kereszthivatkozás tudományos és jogi szempontból hogyan és miért szükséges.

9.

A kilencedik, a toxikus – reprodukciós toxicitású (1B. kategória) – anyagként történő besorolás szabályainak megsértésére alapított jogalap: az alperes megsértette az 1272/2008/EK rendeletben (3) meghatározott szabályokat, amikor megállapította, hogy a klórpirifosz-metil reprodukcióra toxikus anyagként az 1B. kategóriába történő sorolása szükségesnek bizonyulhat. Ez a vélemény ugyanis a kereszthivatkozásos módszer jogellenes és indokolatlan alkalmazásán alapul.