—

állapítsa meg, hogy a megtámadott jogi aktus elleni keresetet és annak mellékelt dokumentumait a határidőn belül terjesztették elő, állapítsa meg annak elfogadhatóságát, és az érdemét tekintve állapítsa meg a jelen eljárás tárgyát képező, megtámadott jogi aktusok semmisségét, valamint az alperest kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első jogalapot a felperes arra alapítja, hogy megsértették az EUMSZ 41. cikk (1) és (2) bekezdését, mivel az európai választási okmány (1976) 13. cikkének (3) bekezdését és az Európai Parlament eljárási szabályzata 4. cikkének (7) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezések olyan eljárást követelnek meg, amely tiszteletben tartja az említett jogokat, és lehetővé teszi az Oriol Junqueras i Vies képviselői helye megüresedésének a megállapításával szemben fennálló kivételek együttes fennállására való hivatkozást, valamint e megállapítás vitatását.

2.

A második jogalapot a felperes arra alapítja, hogy megsértették az EUMSZ 39. cikk (1) és (2) bekezdését, az EUSZ 14. cikk (3) bekezdését, az európai választási okmány (1976) 1. cikkének (3) bekezdését, a lojális együttműködésnek az EUSZ 4. cikk harmadik bekezdésében előírt elvét (a jelen esetben a Tribunal Supremo által), az uniós jog elsőbbségének elvét, az Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7. sz.) jegyzőkönyv 9. cikkét (második bekezdés), és az Európai Parlament eljárási szabályzatának 6. cikkét azáltal, hogy nem hajtották végre ténylegesen az Európai Unió Törvényszéke által a C-502/19. sz. ügyben éppen Oriol Junqueras i Vies vonatkozásában hozott, 2019. december 19-én hozott ítéletet, amely elrendelte, hogy az Európai Parlamenttől kérelmezzék a mentelmi jog felfüggesztését. Másodlagosan a felperes arra hivatkozik, hogy az európai választási okmány 13. cikkének (3) bekezdésével és az Európai Parlament 4. cikkének (7) bekezdésével összhangban álló értelmezés az, hogy az Európai Parlament megállapíthatja a képviselői hely megüresedése tekintetében előírt kivételek fennállását, ha az indokot a tagállam belső jogának mérlegelése nélkül lehet értékelni.

3.

A harmadik jogalapot a felperes arra alapítja, hogy megsértették az EUMSZ 39. cikk (1) és (2) bekezdését, és az Európai Parlament eljárási szabályzata 4. cikkének (7) bekezdését, mivel nem jogerősek azok a tagállami határozatok, amelyeken a képviselői hely megüresedésének a megállapítása alapszik.

4.

A negyedik jogalapot a felperes arra alapítja, hogy megsértették az EUMSZ 39. cikk (1) és (2) bekezdését, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről egyezmény (EJEE) 1. sz. jegyzőkönyvének 3. cikkét, az Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7. sz.) jegyzőkönyv 9. cikkét (első bekezdés, a) és b) pont), valamint a Parlament eljárási szabályzatának a 6. cikkét azáltal, hogy jogellenes módon akadályozták az Oriol Junqueras i Vies-t megillető mentességek hatékonyságát.

5.

Az ötödik jogalapot a felperes arra alapítja, hogy megsértették az Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7. sz.) jegyzőkönyv 9. cikkét (első bekezdés, a) pont), az EUMSZ 39. cikk (1) és (2) bekezdését, az EJEE 1. sz. jegyzőkönyvének 3. cikkét, a Parlament eljárási szabályzatának 6. cikkét, és az az európai választási okmány (1976) 13. cikkének (3) bekezdését, amelyek a spanyol szabályozás tekintetében a megválasztott képviselők elleni per megindításához megkövetelik a mentelmi jog előzetes felfüggesztését, és a Tribunal Supremo ezzel ellentétes gyakorlata contra legem, ad hoc és ad homine, és amint azt maga a Tribunal Supremo is elismeri, nem létezik erre vonatkozó precedens.