T‑443/20. sz. ügy

Sanford LP

kontra

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2021. november 10.

„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Címkét ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta – Korábbi formatervezési minta – A nyilvánosságra jutás bizonyítéka – A 6/2002/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése – Az előírt határidő lejárta után benyújtott bizonyítékok – A fellebbezési tanács mérlegelési jogköre – A 6/2002 rendelet 63. cikkének (2) bekezdése – Megsemmisítési ok – Az egyéni jelleg hiánya – A 6/2002 rendelet 6. cikke és 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja”

  1. Közösségi formatervezési minták – Eljárási rendelkezések – A tények hivatalból történő vizsgálata – A megfelelő időben elő nem terjesztett tények és bizonyítékok – Figyelembevétel – Az EUIPO mérlegelési jogköre

    (6/2002 tanácsi rendelet, 63. cikk, (2) bekezdés)

    (lásd: 15–17., 22. pont)

  2. Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban a korábbi formatervezési mintához képest nem kelt eltérő összbenyomást – Címke ábrázolása

    (6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, és 25. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

    (lásd: 63., 67., 70., 71., 99. pont)

  3. Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban a korábbi formatervezési mintához képest nem kelt eltérő összbenyomást – A formatervezési minták elemei összességének átfogó értékelése – Terjedelem – Az árun elhelyezett védjegyek és megkülönböztetésre alkalmas megjelölések figyelembevétele – Kizártság

    (6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés, és 25. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

    (lásd: 68., 69., 80–82. pont)

Összefoglalás

A Sanford LP a „címke” leírás alatt lajstromozott, nyomtatókhoz szánt címketekercset ábrázoló közösségi formatervezési minta jogosultja volt. Az Avery Zweckform GmbH e formatervezésiminta‑oltalom megsemmisítése iránti kérelmet nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO) többek között azzal az indokkal, hogy az nem rendelkezik egyéni jelleggel. ( 1 )

Az EUIPO megsemmisítési osztálya elutasította a megsemmisítési kérelmet, mivel a korábbi formatervezési minta nyilvánosságra jutásának alátámasztására előterjesztett bizonyítékok nem voltak elegendőek. Az EUIPO fellebbezési tanácsa hatályon kívül helyezte e határozatot, és úgy ítélte meg, hogy bizonyos, elé terjesztett további bizonyítékot figyelembe kell venni, a korábbi formatervezési minta nyilvánosságra jutása bizonyított, és a vitatott formatervezési minta nem rendelkezik egyéni jelleggel.

A Törvényszék elutasítja a Sanford által benyújtott keresetet, és azon túl, hogy a formatervezési minták területén a késedelmesen előterjesztett bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó elveket alkalmazza, hangsúlyozza többek között azt, hogy az egyéni jelleg értékelése során, az összbenyomások összehasonlítása keretében a formatervezési mintákon szereplő védjegyek és megkülönböztetésre alkalmas megjelölések nem relevánsak.

A Törvényszék álláspontja

Először is a késedelmesen előterjesztett bizonyítékok elfogadhatóságát illetően a Törvényszék megállapítja, hogy az EUIPO e tekintetben széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, mivel figyelmen kívül hagyhatja azokat a bizonyítékokat, amelyeket a felek nem kellő időben terjesztettek elő. ( 2 ) A Törvényszék emlékeztet arra, hogy amikor az EUIPO‑nak megsemmisítési eljárás keretében kell határozatot hoznia, a késedelmesen előterjesztett bizonyítékok figyelembevétele akkor indokolt, ha azok a törlési kérelem kimenetele szempontjából relevánsak, a körülmények nem akadályozzák azok figyelembevételét, és azokat az előírt határidőn belül benyújtott bizonyítékok kiegészítéseként nyújtották be.

A jelen ügyben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a fellebbezési tanács megfelelően gyakorolta mérlegelési jogkörét. Az első alkalommal a fellebbezési tanácshoz benyújtott bizonyítékok ugyanis a korábbi formatervezési minta nyilvánosságra jutásának bizonyítására irányultak. Ezenkívül e bizonyítékok hozzáadódnak a megsemmisítési osztályhoz már benyújtott bizonyítékokhoz, amelyeket elégtelennek ítéltek a nyilvánosságra jutás bizonyításához. Ennélfogva e bizonyítékok relevánsak a jogvita megoldása szempontjából, és jogszerűen kiegészíthették a már benyújtott bizonyítékokat.

Egyébiránt a szóban forgó bizonyítékok elfogadhatósága nem sértette a felperes meghallgatáshoz való jogát, mivel azokkal kapcsolatban nyújthatott be észrevételeket a fellebbezési tanácshoz.

Másodszor a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a korábbi formatervezési minta a 6/2002 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében nyilvánosságra jutott.

Harmadszor, az egyéni jelleg értékelését illetően a Törvényszék megállapítja, hogy az ütköző formatervezési minták közötti különbségek, amelyek a címke méretére, a henger magasságára, valamint a nyomtatott fekete alakzatok számára korlátozódnak, nem elegendőek ahhoz, hogy a tájékozott használóban eltérő összbenyomást keltsenek.

Megállapítja továbbá, hogy az ütköző formatervezési mintákon szereplő szó‑ és ábrás elemek az árura illesztett olyan védjegyek vagy megkülönböztető megjelölések, amelyek az áru származására utalnak. Ezek az elemek nem minősülnek az érintett áru megjelenését meghatározó jellegzetességnek, és így nem relevánsak az összbenyomások összehasonlítása során. A Törvényszék hozzáteszi, hogy még ha ezeket az elemeket relevánsnak is lehetne tekinteni, a tájékozott használó számára egyértelmű, hogy azok az áruk származásának jelzésére szolgálnak, így az összbenyomásban nem tulajdonít nekik jelentőséget.

Következésképpen a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az ütköző formatervezési minták ugyanolyan összbenyomást keltenek a tájékozott használóban, így tehát a vitatott formatervezési minta nem rendelkezik egyéni jelleggel.


( 1 ) A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet ((HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) 6. cikke értelmében.

( 2 ) A 6/2002 rendelet 63. cikkének (2) bekezdése értelmében.