–

a belga kormány képviseletében S. Baeyens, J.‑C. Halleux, C. Pochet és M. Van Regemorter, meghatalmazotti minőségben,

–

a cseh kormány képviseletében K. Najmanová, H. Pešková, M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,

–

a német kormány képviseletében J. Möller és D. Klebs, meghatalmazotti minőségben,

–

a görög kormány képviseletében K. Boskovits és G. Karipsiadis, meghatalmazotti minőségben,

–

a spanyol kormány képviseletében S. Centeno Huerta, A. Gavela Llopis és J. Ruiz Sánchez, meghatalmazotti minőségben,

–

a francia kormány képviseletében A. Daniel és W. Zemamta, meghatalmazotti minőségben,

–

a horvát kormány képviseletében G. Vidović Mesarek, meghatalmazotti minőségben,

–

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Garofoli avvocato dello Stato,

–

a litván kormány képviseletében K. Dieninis és R. Dzikovič, meghatalmazotti minőségben,

–

a magyar kormány képviseletében Fehér M. Z. és Szíjjártó K., meghatalmazotti minőségben,

–

a holland kormány képviseletében M. K. Bulterman és J. M. Hoogveld, meghatalmazotti minőségben,

–

a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,

–

a szlovén kormány képviseletében N. Pintar Gosenca, meghatalmazotti minőségben,

–

a szlovák kormány képviseletében B. Ricziová, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Unió Tanácsa képviseletében B. Driessen és A. Lo Monaco, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében L. Armati, O. Beynet, F. Erlbacher, M. Kellerbauer, T. Maxian Rusche és R. Vidal Puig, meghatalmazotti minőségben,

1

A Belga Királyság által a Bírósághoz benyújtott vélemény iránti kérelem szövege a következő:

„Összeegyeztethető‑e a Szerződésekkel, különösen az EUSZ 19. cikkel és az EUMSZ 344. cikkel a korszerűsített Energia Charta Egyezmény tervezete:

2

Az 1994. december 17‑én Lisszabonban aláírt Energia Charta Egyezményt (HL 1994. L 380., 24. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 1. kötet, 199. o.; Magyarországon kihirdette az 1999. évi XXXV. törvény, a továbbiakban: ECE) az Európai Közösségek nevében az Energia Charta Egyezmény, valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzőkönyv Európai Közösségek általi elfogadásáról szóló, 1997. szeptember 23‑i 98/181/EK, ESZAK, Euratom tanácsi és bizottsági határozattal (HL 1998. L 69., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 24. o.) hagyták jóvá. Az ECE egy preambulumból és nyolc részből áll, amelyek között szerepel a „Fogalommeghatározások és cél” című I. rész, amely magában foglalja ezen egyezmény 1. és 2. cikkét, valamint a „Vitarendezés” című V. rész, amely magában foglalja az említett egyezmény 26–28. cikkét.

3

Az ECE „Fogalommeghatározások” című 1. cikke ezen egyezmény alkalmazásában számos fogalmat határoz meg, amelyek között e cikk 6. és 7. pontjában szerepel a „befektetés” és a „befektető” fogalma.

4

Az ECE‑nek „A befektető és a Szerződő Fél közötti viták rendezése” című 26. cikke kimondja:

„(1)   A Szerződő Fél és egy másik Szerződő Fél befektetője közötti vitát, amely az előbbi Fél területén az utóbbi Fél által létesített befektetéssel kapcsolatos, és amely valamely, az előbbi Fél III. részből származó kötelezettségének állítólagos megszegésére vonatkozik, ha lehetséges, barátságos módon rendezik.

(2)   Ha ilyen vitákat nem lehet attól a naptól számítva, amelyen valamelyik fél barátságos rendezést kér, három hónapon belül az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően rendezni, a befektető, aki a vita résztvevője, dönthet úgy, hogy azt a következőképpen rendezi:

3.   

[…]

(4)   Abban az esetben, ha egy befektető a (2) bekezdés c) pontja szerint kívánja rendezni a vitát, a befektető írásbeli hozzájárulását adja, hogy a vitát a következők elé utalják:

[…]”

5

Az ECE‑nek az „Energia Charta Konferencia” című 34. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

„A Szerződő Felek meghatározott időszakonként találkoznak az Energia Charta Konferencián (a továbbiakban: Charta Konferencia), amelyen minden Szerződő Félnek egy‑egy képviselője vehet részt. A rendes ülésekre a Charta Konferencia által meghatározott időszakonként kerül sor.”

6

Mivel az ECE 1998. április 16. óta, azaz a hatálybalépése óta nem képezte átfogó felülvizsgálat tárgyát, az Energia Charta Titkársága javasolta annak korszerűsítését. Az ezzel kapcsolatos eszmecserét követően a Charta Konferencia 2018. november 27‑én elfogadta a korszerűsítéssel kapcsolatos tárgyalások megkezdése céljából tárgyalásra bocsátott különféle területek jegyzékét (a továbbiakban: a tárgyalásra bocsátott területek jegyzéke).

7

Ez a jegyzék a következő területeket tartalmazza:

8

2019. november 6‑án a Charta Konferencia létrehozta a korszerűsítéssel foglalkozó munkacsoportot, és megbízta azzal, hogy kezdjen tárgyalásokat az ECE korszerűsítéséről, e folyamat mielőbbi lezárása érdekében. E Konferencia pontosította, hogy a tárgyalások során figyelembe fogják venni a tárgyalásra bocsátott területek jegyzékét, valamint a szerződő felek által javasolt politikai lehetőségeket.

9

Az első teljes tárgyalási fordulóra 2020. július 6. és 9. között, a másodikra 2020. szeptember 8. és 11. között, a harmadikra pedig 2020. november 3. és 6. között került sor.

10

Az Európai Unió Tanácsa 2019. július 15‑én felhatalmazást adott az Európai Bizottságnak az ECE korszerűsítésére vonatkozó tárgyalások megkezdésére, és elfogadta a vonatkozó tárgyalási irányelveket. Az Európai Unió 2019 októberében politikai lehetőségeket javasolt a korszerűsítésre, majd 2020 májusában javaslatot tett az ECE módosítására.

11

Az Unió által javasolt politikai lehetőségek és módosítások között szerepel egy javaslat az ECE 26. cikkének módosítására, amelynek célja annak megerősítése, hogy az Unió elkötelezett a befektetők és az államok közötti vitarendezési mechanizmusok nemzetközi szintű strukturális reformja mellett.

12

Az Energia Charta Titkársága és több szerződő fél azonban emlékeztetett arra, hogy a szerződő felek között az ECE korszerűsítését illetően létrejött megállapodás csupán a tárgyalásra bocsátott területek jegyzékére vonatkozik. Ily módon a felek úgy állapodtak meg, hogy az e jegyzékben szereplő területeken kívül minden további területen a szerződő felek közötti konszenzusra kell törekedni.

13

A tárgyalások második fordulójában az Unió a befektetők és az államok közötti vitarendezési mechanizmus reformjára vonatkozó javaslatokat terjesztett elő az említett jegyzékben nem szereplő területekre vonatkozóan. E javaslatok megvitatását illetően azonban nem sikerült konszenzusra jutni.

14

Az ugyanezen jegyzékben szereplő területekre tartozó RGISZ‑ekre vonatkozó tárgyalások a tárgyalások harmadik fordulójának napirendjén szerepeltek. E forduló keretében a Kazahsztáni Köztársaság javasolta az ECE egyes rendelkezéseinek az RGISZ tagjai közötti alkalmazásának mellőzését, és ennek érdekében az ECE 26. cikkének módosítását, kifejezetten előírva, hogy a befektetések területén felmerülő viták rendezésével kapcsolatos rendelkezések ne legyenek alkalmazandók az RGISZ tagjai között.

15

A Bizottság azonban nem rendelkezett olyan felhatalmazással, amely lehetővé tette volna számára e javaslat támogatását. Az Unió ugyanis nem kérte az RGISZ‑eknek a tárgyalásra bocsátott területek jegyzékébe és a Tanács tárgyalási irányelvei közé való felvételét, jelezve, hogy „[a]z [Európai Unió] nem támogatja, hogy az [ECE] korszerűsítési folyamata során módosuljon [az RGISZ‑re] vonatkozó rendelkezés”.

16

2020. december 2‑án a Belga Királyság benyújtotta a jelen vélemény iránti kérelmet.

17

2021. október 8‑án a Bíróság eljárási szabályzata 62. cikkének (1) bekezdése alapján az előadó bíró és a főtanácsnok azzal a kérdéssel fordult a Belga Királysághoz, hogy a 2021. szeptember 2‑i Moldovai Köztársaság ítéletre (C‑741/19, EU:C:2021:655) és különösen annak 40–66. pontjára tekintettel továbbra is fenn kívánja‑e tartani vélemény iránti kérelmét.

18

2021. november 10‑i levelében a Belga Királyság tájékoztatta a Bíróságot azon szándékáról, hogy fenntartja a kérelmét.

19

A Belga Királyság kifejti, hogy vélemény iránti kérelme az ECE 26. cikkének a korszerűsített ECE tervezetébe átvenni szándékozott változatának (a továbbiakban: a korszerűsített ECE 26. cikke) és az abban előírt vitarendezési mechanizmusnak a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségére vonatkozik, amennyiben e mechanizmust úgy kell tekinteni, hogy az alkalmazandó a valamely tagállam befektetője és egy másik tagállam közötti jogvitákra (a továbbiakban: Unión belüli jogviták), valamint az ECE 1. cikkére vonatkozó módosítási javaslatban szereplő „befektetés” és „befektető” fogalmának a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségére.

20

E tekintetben a Belga Királyság pontosítja, hogy mivel jelenleg nincs konszenzus az ECE 26. cikkének esetleges módosítását illetően, vélelmezi, hogy e 26. cikk szövege nem fog változni.

21

A Belga Királyság szerint a jelen vélemény iránti kérelem mindazonáltal elfogadható, mivel egy olyan „megállapodásra” vonatkozik, amely „tervezett”, és a kérelem nem idő előtti.

22

Mindenekelőtt azzal érvel, hogy mivel a korszerűsített ECE tervezete egy, a nemzetközi jog alanyai által tett, kötelező erejű kötelezettségvállalás, az EUMSZ 218. cikk (11) bekezdése értelmében vett „megállapodásnak” minősül. Közelebbről, az a tény, hogy e tervezet formálisan nem új egyezménynek, hanem egy korábbi egyezmény módosításának minősül, nem fosztja meg a „megállapodás” jellegétől. Az ítélkezési gyakorlatból, különösen a 2006. február 7‑i1/03 (Új Luganói Egyezmény) véleményből (EU:C:2006:81) ugyanis az következik, hogy a Bíróságnak korábban már alkalma nyílt véleményt mondani egy létező egyezmény felülvizsgálatáról, anélkül hogy a megkötésre váró új egyezményre vonatkozó vélemény iránti kérelem elfogadhatóságát megkérdőjelezték volna.

23

Ezt követően a Belga Királyság előadja, hogy a korszerűsített ECE tervezete a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében vett „tervezett” megállapodás. E tekintetben azzal érvel, hogy egyrészt ezt a tervezetet még nem kötötték meg, így a vélemény iránti eljárás megelőző jellegű célját tiszteletben tartották. Másrészt az a körülmény, hogy a tárgyalások megkezdésére felhatalmazást adó tanácsi határozat és a tárgyalási irányelvek nem tértek ki általában véve az ECE‑nek, közelebbről pedig a 26. cikkében előírt vitarendezési mechanizmusnak az EU‑n belüli jogvitákra való alkalmazhatóságára, nincs kihatással a jelen vélemény iránti kérelem elfogadhatóságára. A többek között a 2002. november 5‑iBizottság kontra Dánia ítéletből (C‑467/98, EU:C:2002:625, 39. pont) eredő ítélkezési gyakorlatból ugyanis az következik, hogy a megállapodás egészének újratárgyalása során a felek megerősítik az eredeti egyezményből eredő azon kötelezettségvállalásokat, amelyek nem képezik részét az újratárgyalásnak, illetve azokat csak marginális jelleggel módosítják. Így az ECE jelenlegi újratárgyalása szerinte ezen egyezmény teljes egészére vonatkozik, és annak 26. cikkének megerősítését is maga után vonja. Mindenesetre a jelen vélemény iránti kérelem a „befektetőnek” és a „befektetésnek” az ECE 1. cikkében szereplő fogalommeghatározásaira is vonatkozik, amelyeket a tárgyalásra bocsátott területek jegyzékének megfelelően kifejezetten módosítani kell.

24

Végül a Belga Királyság szerint a jelen vélemény iránti kérelem nem idő előtti. Közelebbről, mind a tervezett megállapodás érintett rendelkezéseinek tartalma, mind pedig az e megállapodással kapcsolatos tárgyalások háttere kellően ismert ahhoz, hogy a Bíróság hasznos választ tudjon adni e kérelemre. Ugyanis, először is, az Unió és tagállamai által tett módosítási javaslat kellően előrehaladott állapotba került ahhoz, hogy megállapítható legyen az, hogy a javaslat nem tartalmazza a korszerűsített ECE 26. cikkének az Unión belüli jogvitákra való alkalmazhatósága kérdésének tisztázását. Másodszor, figyelemmel a második tárgyalási forduló menetére, egyelőre semmiféle konszenzus nem látszik körvonalazódni az Unió által tett javaslatok egészének a korszerűsített ECE‑be való bevezetését illetően. Harmadszor, még ha a Kazahsztáni Köztársaság a harmadik tárgyalási fordulóban elő is terjesztett egy olyan javaslatot, amely az ECE‑ben részes RGISZ‑ek és az utóbbiak tagjai között fennálló jogviszonyok ezen egyezményre tekintettel történő tisztázására irányul, a Bizottság tárgyalási felhatalmazása nem teszi lehetővé az utóbbi számára, hogy ezt a javaslatot megvitassa. E körülmények között a Belga Királyság szerint a korszerűsített ECE nem fogja tartalmazni a 26. cikkének az EU‑n belüli jogvitákra való alkalmazhatósága kérdésének a tisztázását, ami a jelenlegi helyzet megerősítéseként értelmezhető.

25

Magyarországon kívül az írásbeli eljárásban részt vevő valamennyi tagállam, valamint a Bizottság is azon az állásponton van, hogy a jelen vélemény iránti kérelem elfogadható. Ezen államok közül néhány, többek között a Cseh Köztársaság és a Szlovén Köztársaság hangsúlyozza, hogy a Bíróság állásfoglalására szükség van annak érdekében, hogy az ECE 26. cikkének értelmezését érintő minden kétértelműség eloszlatható legyen. Ugyanis, legelőször is, a tagállamok között nincs egyhangú egyetértés e cikk olyan értelmezését illetően, hogy az az Unión belüli jogvitákra nem alkalmazható. Továbbá, az e cikk alapján indított választottbírósági eljárások többsége szerintük éppen az Unión belül jogvitákkal kapcsolatos. Végül, ezen eljárásokban a választottbírák szisztematikusan megtagadják a hatáskörük hiányának megállapítását, még a 2018. március 6‑iAchmea ítélet (C‑284/16, EU:C:2018:158) kihirdetését követően is.

26

A Németországi Szövetségi Köztársaság szerint, ha a vélemény iránti kérelem elfogadhatatlanságának megállapításához elegendő lenne, hogy az egy olyan rendelkezésre vonatkozzon, amelynek tartalmát a módosításra irányuló megállapodás nem érintette, az már az ilyen kérelem elfogadhatósága vizsgálatának szakaszától kezdve nehéz kérdéseket vetne fel a szóban forgó megállapodás „régi” és „új” rendelkezéseinek elhatárolását illetően.

27

A Francia Köztársaság azzal érvel, hogy a vélemény iránti kérelmet nem lehet elfogadhatatlannak minősíteni azon az alapon, hogy az egy már megkötött megállapodásra vonatkozik. Ugyanis e tagállam egyrészt úgy véli, hogy a Bíróságot arról a tényről kérdezik, hogy a tervezett megállapodás nem irányoz elő olyan záradékot, amely kifejezetten kizárja az Unión belüli jogvitákat a korszerűsített ECE 26. cikkében előírt mechanizmusból. Márpedig az a tény, hogy nincs ilyen záradék e megállapodásban, alapot adhatna annak megállapítására, hogy az említett megállapodás azon más rendelkezései, amelyek e külön záradék megléte esetén nem lennének ellentétesek az uniós joggal, sértik az uniós jogot. Másrészt a jelen vélemény iránti kérelem egy megállapodás egészének újratárgyalására vonatkozik, mivel az újratárgyalás tárgyköre magában foglalja az ECE valamennyi lényeges részét. Egyébként szerinte lehetséges, hogy a korszerűsített ECE tervezete végül egy teljesen új, a jelenleg hatályos ECE helyébe lépő megállapodás formáját ölti. Az Uniónak tehát az ECE egészére vonatkozó kötelezettségvállalásait kell megerősítenie, mivel a korszerűsített ECE tervezete, különösen a vitarendezési mechanizmusát illetően, egy tervezett megállapodást, és nem egy megkötött megállapodást képez.

28

A Bizottság megjegyzi, hogy nem zárható ki, hogy a vitarendezési mechanizmus Unión belüli jogvitákra való alkalmazhatóságának kérdése olyan területek vonatkozásában merül fel, amelyek tekintetében a tárgyalások már megkezdődtek, és amelyek szorosan kapcsolódnak a jelen vélemény iránti kérelemben felvetett kérdésekhez. Egyébiránt a korszerűsített ECE anélkül való megkötését, hogy az ECE 26. cikkét módosítanák, vagy hogy annak a választottbíróságokat kötő nemzetközi közjogi eszközzel történő értelmezését meghatároznák, a választottbíróságok úgy is értelmezhetnék, hogy az Unió és tagállamai egy új nemzetközi megállapodásban megerősítik a korszerűsített ECE 26. cikkének az Unión belüli jogvitákra való alkalmazhatóságát.

29

Ebben az összefüggésben a Bizottság emlékeztet arra, hogy a tárgyát illetően egy ilyen viszonylag tágan értelmezhető vélemény iránti kérelmet valamely intézmény vagy valamely tagállam azon jogszerű célja is vezérelhet, hogy megismerje az Unió és a tagállamok vonatkozó hatásköreinek terjedelmét, még mielőtt a tervezett megállapodás aláírása és megkötése mellett döntene. Márpedig az ECE 26. cikke módosításának mellőzése annak elfogadásaként is értelmezhető, hogy a tagállamok nemzetközi felelőssége közvetlenül megállapítható egy olyan területen, amely az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ez sértené a tagállamokat terhelő azon kötelezettséget, hogy saját területükön biztosítaniuk kell az uniós jog alkalmazását és tiszteletben tartását, lehetővé téve ezáltal egy olyan nemzeti hatáskör gyakorlását, amely elsőbbséget élvez az Unió hatásköreivel, valamint a Bíróság EUSZ 19. cikkből és EUMSZ 344. cikkből eredő előjogaival szemben.

30

A Bizottság megjegyzi, hogy a Bíróság véleménye azzal a hatással jár, hogy köti az intézményeket és a tagállamokat a korszerűsített ECE jelenleg zajló tárgyalásainak lefolytatása során. E vélemény tartalmától függően a Bíróság értelmezését vagy a tagállamok és az Unió között létrejövő, a korszerűsített ECE 26. cikkének értelmezéséről szóló megállapodásban, vagy a tagállamok és az Unió között létrejövő, a korszerűsített ECE 26. cikkét módosító egyezményben kellene leképezni egymás között, vagy pedig a Tanácsnak ki kellene terjesztenie a Bizottság módosított ajánlása alapján a tárgyalásra adott felhatalmazás terjedelmét.

31

Magyarország ezzel szemben úgy véli, hogy a jelen vélemény iránti kérelem elfogadhatatlan. Megjegyzi, hogy ahhoz, hogy a Bíróság dönteni tudjon valamely tervezett megállapodás rendelkezéseinek a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről, kellő ismeretekkel kell rendelkeznie magának az említett megállapodásnak a tartalmát illetően. Márpedig jelen esetben a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok és információk alapján, valamint a tárgyalások korai státuszára tekintettel a korszerűsített ECE tervezetének sem a teljes, sem a részleges szövege nem áll rendelkezésre, és a jelenleg zajló tárgyalások várható kimenetelére sem lehet következtetni. Ugyanis, először is, a tárgyalások még csak kezdeti szakaszban vannak, a jelen vélemény iránti kérelmet előterjesztő tagállam pedig egyébként is csak a jelenleg hatályos ECE szövegét csatolta a kérelemhez. Másodszor, a tárgyalásra bocsátott területek jegyzéke nem kimerítő jellegű, és a későbbiekben még bővülhet. Harmadszor, a szerződő felek szakpolitikai lehetőségeivel kapcsolatos észrevételek azok, amelyeket az első hivatalos tárgyalási fordulót megelőzően fogalmaznak meg.

32

A Tanácsnak szintén kétségei vannak a jelen vélemény iránti kérelem elfogadhatóságát illetően, többek között a tervezett megállapodás tartalmával és az ECE 26. cikkének esetleges módosításával kapcsolatos bizonytalanság, a Bíróság esetleges kedvezőtlen véleménye következményeinek hiánya, valamint amiatt, hogy a 2002. november 5‑iBizottság kontra Dánia ítéletből (C‑467/98, EU:C:2002:625) eredő ítélkezési gyakorlat a jelen ügyben nem releváns, mivel ezt az ítélkezési gyakorlatot az EUMSZ 258. cikk szerinti kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetekkel összefüggésben dolgozták ki.

33

Mindazonáltal a Tanács nem vitatja a Belga Királyság által a jelen vélemény iránti kérelem elfogadhatóságának alátámasztása érdekében kifejtett indokok relevanciáját, és úgy véli, hogy nem zárható ki, hogy a tárgyalások végül az ECE 26. cikkére is kiterjednek. Ilyen esetben a Tanács tárgyalási irányelvei előírják, hogy a Bizottság gondoskodik arról, hogy az eredmény megfeleljen az uniós jognak.

34

Az EUMSZ 218. cikk (11) bekezdése értelmében egy tagállam, az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérheti a Bíróság véleményét a tervezett megállapodásnak a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről.

35

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint e rendelkezés azon bonyodalmak elkerülésére szolgál, amelyek az Unióra nézve kötelező erejű nemzetközi megállapodásoknak a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségével kapcsolatos jogvitákból adódnának. Egy olyan bírósági határozat ugyanis, amely esetleg utólag, az Unióra nézve kötelező erejű nemzetközi megállapodás megkötését követően azt állapítaná meg, hogy az – akár a tartalma, akár a megkötésére vonatkozó eljárás miatt – összeegyeztethetetlen a Szerződések rendelkezéseivel, mindenképpen – és nem csupán az Unió belső szintjén, de a nemzetközi kapcsolatok szintjén is – komoly nehézségeket teremtene, és hátrányos lenne valamennyi érdekelt félre, köztük a harmadik államokra is (2021. október 6‑i1/19 [Isztambuli Egyezmény] vélemény, EU:C:2017:832, 193. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36

Kétségtelen, hogy az EUMSZ 218. cikk (11) bekezdése szerinti vélemény iránti kérelem előterjesztésének lehetősége nem igényli előzetes feltételként az érintett intézmények közötti végleges megállapodást (2021. október 6‑i1/19 [Isztambuli Egyezmény] vélemény, EU:C:2017:832, 204. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37

Ebből következik, hogy vélemény iránti kérelmet a Bírósághoz akkor lehet benyújtani, ha a tervezett megállapodás tárgya ismert, még akkor is, ha több eltérő lehetőség áll rendelkezésre, és a kérdéses szöveg megfogalmazását illetően véleményeltérések vannak (2011. március 8‑i1/09 [A szabadalmi jogviták rendezésére szolgáló egységes rendszer létrehozásáról szóló megállapodás] vélemény, EU:C:2011:123, 53. pont).

38

Ez különösen igaz abban az esetben, ha a vélemény iránti kérelem csak arra a kérdésre vonatkozik, hogy az Unió rendelkezik‑e hatáskörrel egy tervezett megállapodás megkötésére (lásd ebben az értelemben: 1996. március 28‑i2/94 [A Közösségnek az EJEE‑hez történő csatlakozása] vélemény, EU:C:1996:140, 13–18. pont).

39

Ugyanakkor, mivel a vélemény iránti kérelem e megállapodásnak a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségére vonatkozik, a Bíróságnak kellő ismeretekkel kell rendelkeznie magának az említett megállapodásnak a tartalmát illetően (1996. március 28‑i2/94 [A Közösségnek az EJEE‑hez történő csatlakozása] vélemény, EU:C:1996:140, 19. pont; 2014. december 18‑i2/13 [Az Uniónak az EJEE‑hez történő csatlakozása] vélemény, EU:C:2014:2454, 147. pont).

40

Márpedig egyrészt a jelen vélemény iránti kérelem nem az Uniónak a korszerűsített ECE megkötésére vonatkozó hatáskörére, hanem annak és különösen 26. cikkének a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségére vonatkozik.

41

Másrészt a Belga Királyság maga is elismeri, hogy a jelen vélemény iránti kérelem benyújtásakor nem létezett az ECE korszerűsített változatának vagy 26. cikkének szövegét tartalmazó dokumentum.

42

A Belga Királyság szerint e körülmény nem érintheti e vélemény iránti kérelem elfogadhatóságát, mivel a tárgyalások e szakaszában közismert, hogy a 26. cikk semmilyen módosítását nem tervezik az ECE korszerűsített változatában. Az ECE korszerűsítésére vonatkozó tárgyalásokat ugyanis csak a tárgyalásra bocsátott területek jegyzéke tekintetében kezdték meg, amely jegyzék nem tartalmazza az e cikkben előírt vitarendezési mechanizmust.

43

Márpedig a Bíróság elé tárt információk nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy e tárgyalások lezárultával az ECE 26. cikkét nem fogják módosítani.

44

Ugyanis először is, bár igaz, hogy a Charta Konferencia pontosan megjelölte a tárgyalásra bocsátott területek jegyzékét, és e jegyzék nem tartalmazza az ECE 26. cikkében említett vitarendezési mechanizmust, ettől még nem vitás, hogy a jelen vélemény iránti kérelem benyújtásának időpontjában a tárgyalások igen korai szakaszban voltak, és a 2021. szeptember 2‑iMoldovai Köztársaság ítéletet (C‑741/19, EU:C:2019:655) még nem hirdették ki. Ebből következik, hogy létrejöhetett volna, illetve még létre is jöhet konszenzus a szerződő felek között azon területnek az említett jegyzékbe való felvételét illetően, amelyre e cikk tartozik. Következésképpen az e területre vonatkozó esetleges tárgyalások végkimenetele nem látható kellőképpen előre, és nem zárható ki, hogy az ECE 26. cikkét módosítják.

45

Másodszor, amint arra a Belga Királyság maga is rámutatott, tárgyalások kezdődtek a „befektetés” és a „befektető” az ECE 1. cikke értelmében vett fogalmának meghatározását illetően, mivel az ilyen fogalmaktól függ az ECE 26. cikkében előírt vitarendezési mechanizmus terjedelme. Márpedig nem csupán arról van szó, hogy ebben a szakaszban ezen 1. cikk vonatkozásában semmiféle módosító szöveget nem fogadtak el, hanem ezenfelül nem lehet értékelni azt sem, hogy e fogalmak esetleges módosításai milyen hatással lehetnek e vitarendezési mechanizmusra, olyan elemek hiányában, amelyek lehetővé tennék az említett mechanizmusra vonatkozó szabályok bizonyos pontossággal történő megismerését.

46

E bizonytalanságokra tekintettel a Bíróság nem rendelkezik kellő ismeretekkel azon 26. cikk tartalmát és különösen annak alkalmazási körét illetően, amely a korszerűsített ECE‑ben szerepelni fog, miközben ezen alkalmazási kör képezi a jelen vélemény iránti kérelem tárgyát. Ez utóbbi tehát idő előtti.

47

Végül hozzá kell tenni, hogy a jelen vélemény 25. pontjában felidézett célszerűségi megfontolásokat illetően, amelyek igazolhatnák a Bíróságnak az ECE 26. cikkének a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségére vonatkozó állásfoglalását, elegendő megállapítani egyrészt azt, hogy az ilyen megfontolások kívül esnek a jelen vélemény 35. pontjában felidézett vélemény iránti eljárás célján, mivel e rendelkezés már hatályban van. Másrészt a Bíróság mindazonáltal már határozott erről a kérdésről. Ugyanis a 2021. szeptember 2‑iMoldovai Köztársaság ítéletből (C‑741/19, EU:C:2021:655) és különösen annak 40–66. pontjából egyértelműen következik, hogy az uniós jog autonómiája EUMSZ 344. cikkben deklarált elvének tiszteletben tartása megköveteli az ECE 26. cikke (2) bekezdése c) pontjának oly módon történő értelmezését, hogy az nem alkalmazható a valamely tagállam és egy másik tagállam befektetője között az első tagállamban ez utóbbi által megvalósított befektetés tárgyában fennálló jogvitákra.

48

A fenti megfontolások összességéből következik, hogy a Bíróság nem rendelkezik kellő ismeretekkel magának a tervezett megállapodásnak a tartalmát illetően, és ennélfogva a jelen vélemény iránti kérelmet annak idő előtti jellege miatt elfogadhatatlannak kell tekinteni.