A Bíróság (kilencedik tanács tanács) 2021. november 17‑i végzése – Gómez del Moral Guasch

(C‑655/20. sz. ügy)

„Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Fogyasztóvédelem – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Jelzáloghitel‑szerződés – Változó kamatláb – Jelzáloghitel‑referenciamutató (IRPH) – Az átláthatóság nemzeti bíróság általi ellenőrzése – A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének értékelése – A semmisség megállapításának következményei – 2020. március 3‑i Gómez del Moral Guasch ítélet (C‑125/18, EU:C:2020:138) – Új kérdések”

1. 

Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13 irányelv – Változó kamatlábbal kötött jelzáloghitel‑szerződés – E kamatláb változásának korlátozásáról szóló kikötés – Az átláthatóság követelménye – Terjedelem – Értékelési szempontok

(93/13 tanácsi irányelv, 5. cikk)

(lásd: 29.,32–34. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. 

Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13 irányelv – A 3. cikk értelmében vett tisztességtelen feltétel – A tisztességtelen jelleg nemzeti bíróság általi megítélése – Szempontok

(93/13 tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés, 4. cikk, (2) bekezdés, és 5. cikk)

(lásd: 36–39. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3. 

Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13 irányelv – Szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása – Terjedelem – Olyan szerződés, amely nem maradhat fenn a tisztességtelen feltételek megsemmisítését követően – A nemzeti bíróság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy választási lehetőséget biztosítson a fogyasztó számára a szerződésnek a tisztességtelennek minősített feltétel helyettesítésével járó módosítása és a szerződés megsemmisítése között

(93/13 tanácsi irányelv, 6. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 52. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

4. 

Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13 irányelv – Szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása – Terjedelem – A szerződési feltétel tartalmának nemzeti bíróság általi felülvizsgálata – Megengedhetetlenség – A tisztességtelen feltételnek nemzeti bíróság általi helyettesítése a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével – Megengedhetőség

(93/13 tanácsi irányelv, 1. cikk, (2) bekezdés, 6. cikk, (1) bekezdés és 7. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 54., 58. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

5. 

Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13 irányelv – Szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása – Terjedelem – Olyan szerződés, amely nem maradhat fenn a tisztességtelen feltételek megsemmisítését követően – Ez utóbbinak a fogyasztóra nézve rendkívül hátrányos következményekkel járó megsemmisítése – A tisztességtelen feltételnek nemzeti bíróság általi helyettesítése a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével – Megengedhetőség

(93/13 tanácsi irányelv, 6. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 63–66., 68. pont és a rendelkező rész 5. pontja)

Rendelkező rész

1) 

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK irányelv 5. cikkét és a szerződési feltételek átláthatóságának követelményét a jelzáloghitel‑szerződések keretében úgy kell értelmezni, hogy azok lehetővé teszik az eladó vagy szolgáltató számára, hogy ne foglalja bele az ilyen szerződésbe a változó kamat számítására szolgáló referenciamutató teljes fogalommeghatározását, vagy a szerződés megkötése előtt ne adjon át a fogyasztónak e mutató korábbi alakulásáról szóló tájékoztatót, arra hivatkozva, hogy az említett mutatóra vonatkozó tájékoztatást hivatalosan közzéteszik, feltéve, hogy a nyilvánosan rendelkezése álló és hozzáférhető, valamint az adott esetben az eladó vagy szolgáltató által megadott információkra tekintettel a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó megérthette a referenciamutató számításának konkrét módját, és ezáltal pontos és érthető szempontok alapján képes volt az ilyen kikötésnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt, lehetségesen jelentős gazdasági következményeinek mérlegelésére.

2) 

A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését, 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy ha valamely nemzeti bíróság megállapítja, hogy egy olyan szerződéses feltételnek, amely egy jelzáloghitel‑szerződésben a változó kamat kiszámítási módjának meghatározására irányul, a szövege ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével vagy 5. cikkével ellentétesen nem világos és érthető, e bíróság feladata annak vizsgálata, hogy e feltétel „tisztességtelen‑e” az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében.

3) 

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság részére előírja, hogy a fogyasztó számára választási lehetőséget biztosítson egyfelől a szerződésnek a tisztességtelennek minősített, változó kamatlábat meghatározó szerződéses feltételnek a törvény által kiegészítő jelleggel előírt mutató helyettesítésével járó módosítás, másfelől – amennyiben az e kikötés nélkül nem állhat fenn – a jelzálogkölcsön‑szerződésnek a teljes egészében való megsemmisítése között.

4) 

A 93/13 irányelv 1. cikkének (2) bekezdésével együttesen olvasott 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az, ha a kölcsön változó kamatának számítására vonatkozó referenciamutatót meghatározó tisztességtelen feltétel semmissége esetén a nemzeti bíróság e mutatót a 2020. március 3‑iGómez del Moral Guasch ítélet (C‑125/18, EU:C:2020:138) 67. pontjában meghatározott feltételek betartásával olyan törvényes mutatóval helyettesíti, amely a szerződés felei közötti megállapodás hiánya esetén alkalmazandó, ha e két mutató számítási módjának összetettsége egyenértékű és a nemzeti jog a mutatók ezen helyettesítését a felek szolgáltatásai közötti egyensúly fenntartása érdekében a nem vitás ügyekre is előírja, feltéve, hogy a helyettesítő mutató ténylegesen a nemzeti jog diszpozitív rendelkezését tükrözi.

5) 

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan helyzetben, amelyben az eladó és szolgáltató, valamint a fogyasztó közötti szerződés nem maradhat fenn a tisztességtelen feltétel megsemmisítését követően, és a szerződés teljes egészében történő megsemmisítése a fogyasztót különösen hátrányos következményeknek teszi ki, a nemzeti bíróság e kikötés semmisségét orvosolhatja azáltal, hogy diszpozitív jellegű nemzeti szabállyal váltja fel úgy, hogy a behelyettesített mutatóból eredő kamatlábat a szerződés megkötésének napjától kell alkalmazni.