1

A Bíróság Hivatalához 2020. július 22‑én benyújtott keresetlevelével az Európai Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy az Osztrák Köztársaság – azáltal, hogy az Ausztriában ilyen ellátásokra jogosult személyek gyermekei számára nyújtott családi ellátások, valamint szociális és adókedvezmények összegét a gyermek lakóhelye szerinti tagállam megélhetési költségeihez igazította – nem teljesítette egyrészt a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29‑i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.) 4., 7. és 67. cikkéből, másrészt a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, 2011. április 5‑i 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2011. L 141., 1. o.) 7. cikkéből eredő kötelezettségeit.

2

A Bíróság Hivatalához 2020. október 28‑án az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének harmadik bekezdése és a Bíróság eljárási szabályzatának 130. cikke alapján benyújtott beadványában az EFTA Felügyeleti Hatóság és a Norvég Királyság kérte, hogy a jelen ügybe a Bizottság, illetve az Osztrák Köztársaság kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson.

3

Miután a Bíróság az eljárási szabályzat 131. cikkének (1) bekezdése alapján felhívta őket, hogy nyújtsák be az e beavatkozási kérelmekre vonatkozó esetleges észrevételeiket, az Osztrák Köztársaság nem tett észrevételt, a Bizottság pedig – megjegyezve, hogy érdemben nincs kifogása az említett beavatkozási kérelmeknek való helyt adás ellen – megkérdőjelezi azok elfogadhatóságát, amennyiben azok az Unió egyik intézménye és valamely tagállam közötti eljárásba való beavatkozásra irányulnak, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikke második bekezdésének utolsó mondata értelmében.

4

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmányának 40. cikke első három bekezdésében a beavatkozók három különböző kategóriájáról rendelkezik, amelyek mindegyike külön rendszer alá tartozik.

5

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének első bekezdése értelmében a tagállamok és az Unió intézményei a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokba korlátozás nélkül beavatkozhatnak.

6

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése szerint ugyanez a jog az Unió szerveit és hivatalait, továbbá minden olyan egyéb természetes vagy jogi személyt is megillet, aki valószínűsíteni tudja, hogy a Bíróság elé vitt jogvita kimeneteléhez jogos érdeke fűződik, azzal a pontosítással, hogy a természetes vagy jogi személyek nem avatkozhatnak be a tagállamok közötti, az Unió intézményei közötti, illetve a tagállamok és az Unió intézményei közötti jogvitákba.

7

Végül az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének harmadik bekezdése különös figyelmet fordít az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2‑i megállapodás (HL 1994. L 1., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 52. kötet, 3. o.; a továbbiakban: EGT‑Megállapodás) azon részes államainak, amelyek nem tagállamok, valamint a megállapodásban említett EFTA Felügyeleti Hatóságnak, pontosítva, hogy beavatkozhatnak a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokba, amennyiben azok e megállapodás alkalmazási területeinek egyikét érintik.

8

Ez utóbbi rendelkezésből következik, hogy az EGT–Megállapodásban részes harmadik állam vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság beavatkozási kérelmének elfogadhatósága nem függhet semmilyen más feltételtől, mint hogy azon jogvita tárgyának, amelyre e beavatkozási kérelem vonatkozik, e megállapodás hatálya alá kell tartoznia. Így a fent említett államoknak és Hatóságnak meg kell engedni, hogy a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokba beavatkozhassanak anélkül, hogy különös érdeket kellene igazolniuk, amennyiben ezek az eljárások az EGT–Megállapodás alkalmazási területének valamelyikére vonatkoznak.

9

Márpedig nem vitatott, hogy az említett feltétel a jelen ügyben teljesül. Az alperes ellen indított kereset ugyanis a 883/2004 rendelet és a 492/2011 rendelet alapján őt terhelő kötelezettségek általa történő állítólagos megszegésére vonatkozik, amely rendeleteket az EGT‑Megállapodás VI. mellékletének (Szociális biztonság) és 37. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, 2011. július 1‑jei 76/2011 EGT vegyes bizottsági határozat (HL 2011. L 262., 33. o.), illetve az EGT‑Megállapodás V. mellékletének (A munkavállalók szabad mozgása) módosításáról szóló, 2012. március 30‑i 52/2012 EGT vegyes bizottsági határozat (HL 2012. L 207., 32. o.) illesztett be az EGT‑Megállapodásba.

10

E körülmények között helyt kell adni az EFTA Felügyeleti Hatóság, illetve a Norvég Királyság beavatkozási kérelmének a Bizottság, illetve az Osztrák Köztársaság kérelmeinek támogatása végett.

11

Az eljárási szabályzat 137. cikke értelmében a költségekről az eljárást befejező ítéletben vagy végzésben kell határozni.

12

Mivel a jelen ügyben a Bíróság elnöke helyt adott az EFTA Felügyeleti Hatóság és a Norvég Királyság beavatkozási kérelmének, a beavatkozásukkal összefüggő költségekről jelenleg nem szükséges határozni.

A fenti indokok alapján a Bíróság elnöke a következőképpen határozott: