A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2020. október 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M. F. kontra T. P.

(C-496/20. sz. ügy)

(2021/C 44/25)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Najwyższy

Az alapeljárás felei

Felperes: M. F.

Alperes: T. P.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 279. cikket és a Bíróság eljárási szabályzata 160. cikkének (2) bekezdését az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével és az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésével, valamint a 2020. április 8-i Bizottság kontra Lengyel Köztársaság végzés (C-791/19 R) 1) pontjának első és második francia bekezdésével összefüggésben, hogy a Prezes Izby Dyscyplinarnej Sądu Najwyższego (a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának elnöke, Lengyelország) a C-791/19 R. sz. ügy elbírálásáig az ustawa z dnia 8 grudnia 2017 r. o Sądzie Najwyższym (a legfelsőbb bíróságról szóló, 2017. december 8-i törvény) (egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Dz. U., 2019., 825. tétel és későbbi módosításai) 3. cikkének 5. pontja, 27. cikke és 73. cikke 1. § -a alkalmazásának felfüggesztésére tekintettel nem kérheti a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája esetében a szolgálati viszony fenn nem állásának megállapítására vonatkozó ügy iratainak átadását?

a nemzeti bíróság köteles mellőzni a legfelsőbb bíróságról szóló, 2017. december 8-i törvény 29. cikkének 2. és 3. § -ában szereplőhöz hasonló, a „bíróságok felhatalmazottságának kétségbe vonására”, valamint a „valamely bíró kinevezése és e kinevezésből eredő bírói funkciók ellátására való hatáskör jogszerűségének bíróság általi megállapítására vagy vizsgálatára” vonatkozó tilalom alkalmazását, mivel a tagállamok alkotmányos identitásának az Unió általi tiszteletben tartása nem jogosítja fel a nemzeti jogalkotót arra, hogy az Unió alapvető értékeit és elveit sértő megoldásokat fogadjon el?

a tagállam alkotmányos identitása nem csorbíthatja a törvény által létrehozott független bírósághoz való jogot, ha a kinevezési okmány kiadását megelőző kinevezési eljárással kapcsolatban a C-487/19. és a C-508/19. sz. ügyben előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekben leírt szabálytalanságok merültek fel, és ezen kinevezési eljárás előzetes bírósági felülvizsgálatát szándékosan és a nemzeti alkotmánnyal nyilvánvalóan ellentétes módon zárták ki?

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben értelmezett EUSZ 2. cikket és az EUSZ 4. cikk (2) bekezdését, valamint a bírósághoz fordulás jogát és az EUMSZ 267. cikket, hogy a bírósághoz fordulás joga szempontjából a tagállam alkotmányos identitása fogalmának tartalmát a végső fokon eljáró tagállami bíróság számára csak e bíróság vagy más nemzeti bíróság (például alkotmánybíróság) által előzetes döntéshozatali eljárás igénybevételével az Európai Unió Bíróságával folytatott párbeszéd keretében lehet meghatározni?

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését és a törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz fordulás jogának általános elvét, hogy a végső fokon eljáró tagállami bíróság elutasítja az ügy iratainak átadása iránti kérelmet, ha e kérelmet a nemzeti jog alapján olyan körülmények között kinevezett személy nyújtotta be, amelyek a függetlenség követelményeinek nem megfelelő és nem törvény által létrehozott bíróságnak minősülő bíróság létrehozásához vezettek, anélkül, hogy ezt megelőzően a C-508/19. sz. ügyben előterjesztett kérdésben, vagy a Bíróság 2019. november 19-i A. K. és társai ítéletében (C-585/18, C-624/18 és C-625/18) szereplő eljárást ki kellene meríteni?