–

LY és DB képviseletében G. Ganeva advokat,

–

a bolgár kormány képviseletében M. Georgieva és L. Zaharieva, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében J. Tomkin és I. Zaloguin, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12‑i 2007/533/IB tanácsi határozat (HL 2007. L 205., 63. o.; helyesbítés: HL 2014. L 299., 33. o.; a továbbiakban: SIS II határozat) 38. cikke (1) bekezdésének és 39. cikke (3) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a DB, illetve LY és a Nachalnik na Rayonno upravlenie – Silistra pri Oblastna direktsia na Ministerstvo na vatreshnite raboti – Silistra (a belügyminisztérium szilisztrai regionális igazgatósága mellett működő szilisztrai körzeti rendőrség vezetője, Bulgária) között a rendőrség vezetőjének azon határozata tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amellyel elrendelte a Schengeni Információs Rendszer második generációjába (a továbbiakban: SIS II) bevitt figyelmeztető jelzés nyomán lefoglalt tárgynak a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam részére történő átadását.

3

A SIS II határozat (5) preambulumbekezdése a következőképpen szól:

„A SIS II‑nek olyan kiegyenlítő intézkedést kell képeznie, amely hozzájárul az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége magas biztonsági szintjének fenntartásához azáltal, hogy támogatja a rendőri és igazságügyi hatóságok közötti, büntetőügyekben folytatott operatív együttműködést.”

4

E határozatnak „A SIS II létrehozása és általános célja” című 1. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A SIS II célja – e határozatnak megfelelően – az e rendszer útján szolgáltatott információk felhasználásával a tagállamok területén a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségén belül az Európai Unióban egy magas biztonsági szint biztosítása, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is, valamint az EK‑Szerződés harmadik részének IV. címében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezéseknek az alkalmazása.”

5

Az említett határozat 2. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„E határozat létrehozza a személyekre vagy tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek a SIS II‑ben történő feldolgozásának, valamint a kiegészítő információk és adatok büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés céljából történő cseréjének feltételeit és eljárásait.”

6

Ugyanezen határozat „Fogalommeghatározások” című 3. cikkének (1) bekezdése a következőket mondja ki:

„E határozat alkalmazásában:

[…]”

7

A SIS II határozat 20. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A 8. cikk (1) bekezdésének vagy e határozatnak a kiegészítő adatok tárolására vonatkozó rendelkezései sérelme nélkül a SIS II csak az egyes tagállamok által szolgáltatott, és a 26., 32., 34., 36. és 38. cikkben megállapított célokra megkövetelt adatkategóriákat tartalmazza.

(2)   Az adatkategóriák a következők:

[…]

8

E határozat 21. cikke szerint:

„A figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak el kell döntenie, hogy az adott eset kellően megalapozott, a tárgyra vonatkozó és jelentős‑e ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzés SIS II‑be történő bevitelét.”

9

Az említett határozatnak „A megjelölésre vonatkozó általános rendelkezések” című 24. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a 26., 32. vagy 36. cikkel összhangban kiadott figyelmeztető jelzés érvényre juttatása nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, a figyelmeztető jelzéshez a későbbiekben olyan értelmű megjelölés csatolását kérheti, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén ne hajtsák végre. A megjelölést a figyelmeztető jelzést rögzítő tagállam SIRENE irodája csatolja.”

10

Ugyanezen határozat 38. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó keresett tárgyakra vonatkozó adatokat a SIS II‑ben rögzítik.

(2)   A rendszerben a könnyen azonosítható tárgyak alábbi kategóriáit kell rögzíteni:

[…]”

11

A SIS II határozat „Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása” című 39. cikke a következőket írja elő:

„(1)   Ha egy lekérdezés nyomán kiderül, hogy a megtalált tárgy vonatkozásában már létezik figyelmeztető jelzés, az adatok közötti egyezést megállapító hatóság a szükséges intézkedések összehangolása érdekében kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kiadó hatósággal. E célból e határozatnak megfelelően személyes adatok is közölhetők.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információkat a kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.

(3)   A tárgyat megtaláló tagállam a szükséges intézkedéseket nemzeti jogával összhangban hajtja végre.”

12

E SIS II határozat 49. cikke szerint:

„(1)   A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felel az adatok pontosságáért, naprakészségéért és a SIS II‑be való bevitel jogszerűségéért.

(2)   Kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam jogosult az általa bevitt adatok módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére vagy törlésére.

(3)   Ha a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek alapján feltehető, hogy egy adat ténybeli tévedést tartalmaz, vagy azt jogellenesen tárolják, erről – a kiegészítő információk cseréje révén – a lehető leghamarabb tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, de legkésőbb tíz nappal azt követően, hogy a tévedésre utaló említett bizonyítékok a tudomására jutottak. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ellenőrzi a közlést, és ha szükséges, a kérdéses adatot késedelem nélkül helyesbíti vagy törli.

[…]”

13

A 2017. augusztus 31‑i (EU) 2017/1528 bizottsági végrehajtási határozattal (HL 2017. L 231., 6. o.) módosított, a SIRENE‑kézikönyvről és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseiről szóló, 2013. február 26‑i 2013/115/EU bizottsági végrehajtási határozat (HL 2013. L 71., 1. o.; a továbbiakban: SIRENE‑kézikönyv) mellékletének 2.1. pontja a következőképpen rendelkezik:

„Fogalommeghatározások

[…]

d) a találat eredményeként további lépéseket kérnek,

[…]”

14

A SIRENE‑kézikönyv „Találatot követő információcsere” című 8.3 pontja értelmében:

„A SIRENE‑irodák további információkat közölhetnek a SIS II határozat 38. cikke szerint bevitt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a nemzeti jogszabályok értelmében a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.

[…]”

15

A 2014. május 28‑i zakon za Ministerstvoto na vatreshnite raboti (a belügyminisztériumról szóló törvény; a DV 2014. június 27‑i 53. száma, 2. o.) alapügyben alkalmazandó változatának 84. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A rendészeti hatóságok ideiglenesen lefoglalhatják a keresés céljából a SIS‑ben és/vagy a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének (Interpol) adatbázisaiban rögzített figyelmeztető jelzés tárgyát képező vagyontárgyat.

[…]

(6)   […] Az átadásról vagy lefoglalásról értesíteni kell a keresés céljából a SIS‑ben és/vagy az Interpol adatbázisában figyelmeztető jelzést rögzítő tagállamot.

[…]

(8)   […] Amennyiben a figyelmeztető jelzést rögzítő tagállam 60 napon belül kéri a vagyontárgy visszaszolgáltatását, a vagyontárgyat – a (6) bekezdés szerinti illetékes egység vezetőjének határozatával – 7 napon belül visszaszolgáltatják a kérelemben megjelölt személynek.

[…]

(13)   […] Az […] ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített forgalmi engedélyek és rendszámtáblák visszaszolgáltatása vagy lefoglalása esetén, amennyiben ezek az okmányok nem tartoznak a (11) bekezdésben említett kategóriákba, azokat a (6) bekezdés értelmében az illetékes egységvezető határozata alapján a megállapított eljárásoknak megfelelően a dokumentumot kiállító tagállam diplomáciai vagy konzuli képviseletének kell átadni.

[…]”

16

A 2014. augusztus 26‑i naredba no8121z‑465 za organizatsiyata i funktsioniraneto na Natsionalnata Shengenska informatsionna sistema na Republika Balgaria (a Bolgár Köztársaság nemzeti Schengeni Információs Rendszerének szervezetéről és működtetéséről szóló 8121z‑465. sz. rendelet) (a DV 2014. szeptember 5‑i 74. száma, 33. o.) 7. cikkének az alapjogvitára alkalmazandó változata a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A [nemzeti Schengeni Információs Rendszer (N.SIS)] a következő tárgykategóriákra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket tartalmazza:

[…]”

17

A bolgár állampolgárságú EF 2014. december 23‑án a norvégiai székhelyű Santander Consumer Bank AS‑nél felvett kölcsönből gépjárművet vásárolt. E banki kölcsön biztosítékát a finanszírozott jármű képezte.

18

2016 májusában EF ismeretlen okból abbahagyta az említett banki kölcsön visszafizetését, és arról tájékoztatta a bankot, hogy a gépjármű azóta Bulgáriában található. Az említett bank ekkor megbízta a Lindorff AS‑t az említett gépjárművel kapcsolatos követeléseinek behajtásával.

19

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy ezt követően ugyanezen járművet AB vásárolta meg Bulgáriában, majd azt 2017 márciusában továbbértékesítette DB‑nek Várnában (Bulgária).

20

2017. május 24‑én a Norvég Királyság „lopott, sikkasztott vagy egyébként elveszett” tárgyként figyelmeztető jelzést vitt be az N.SIS‑be a gépjármű lefoglalása céljából.

21

2017. május 26‑án a bolgár rendőrség Szilisztra (Bulgária) település parkolójában azonosított egy gépjárművet, amelynek alvázkeretszáma megegyezett a figyelmeztető jelzés tárgyát képező gépjármű alvázkeretszámával. Ugyanezen a napon e járművet és annak forgalmi engedélyét lefoglalták DB‑től, akinek a nevére a gépjármű nyilvántartásba lett véve.

22

A bolgár SIRENE‑iroda ezt követően információcserét folytatott a norvég SIRENE‑irodával, mivel ez utóbbi jelezte, hogy az érintett gépjárműre figyelmeztető jelzést adtak ki a 2014. december 23‑án Hordalandban (Norvégia) elkövetett csalás, illetve hűtlen kezelés miatt.

23

2017. június 6‑án a bolgár hatóságokhoz a norvég hatóságoktól a gépjárműnek a bejegyzett tulajdonos, azaz a Santander Consumer Bank részére – a Lindorff közvetítésével, amelynek Bulgáriában a Plam EOOD a képviselője – történő átadására irányuló kérelem érkezett.

24

2017. július 4‑én az említett járművet átadták CD‑nek, a Plam ügyvezetőjének.

25

2019. augusztus 28‑án a belügyminisztérium szilisztrai regionális igazgatósága mellett működő szilisztrai körzeti rendőrség vezetője az alapeljárás felperesei által 2019. augusztus 13‑án a jármű haladéktalan kiadása iránt előterjesztett kérelmet elutasította.

26

Az alapeljárás felperesei ezt követően az Administrativen sad – Silistra (szilisztrai közigazgatási bíróság, Bulgária) előtt vitatták az érintett gépjárműnek a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hatóságai részére történő átadására vonatkozó határozat jogszerűségét, arra hivatkozva, hogy nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy Norvégiában e járművel kapcsolatban ténylegesen büntetőeljárás indult, és hogy az említett jármű megszerzése során jóhiszeműen jártak el.

27

A kérdést előterjesztő bíróság, mivel úgy ítélte meg, hogy a Santander Consumer Bank és EF között magánjogi jogviszony áll fenn, és hogy a bűncselekmények elkövetése nem bizonyított, a belügyminisztérium szilisztrai regionális igazgatósága mellett működő szilisztrai körzeti rendőrség vezetőjét felszólította, hogy intézzen kérdést a norvég rendőrséghez arra vonatkozóan, hogy Norvégiában ugyanazon gépjárművel kapcsolatban van‑e büntetőeljárás folyamatban, valamint hogy – bolgár nyelvű fordítással együtt – nyújtson be a norvég büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseiről egy kivonatot, beleértve azokat a bekezdéseket is, amelyek alapján a szóban forgó gépjárműre vonatkozó figyelmeztető jelzést kiadták. E bíróság ezenkívül hivatalos választ kért a norvég hatóságoktól az ezen eljárások tárgyát képező bűncselekmény pontos jellegére és az eljárás jelenlegi állására vonatkozóan.

28

A kérdést előterjesztő bíróság elé 2020. augusztus 26‑án előterjesztett levélben a norvég hatóságok azt a tájékoztatást adták, hogy az említett járművel kapcsolatos ügyiratot 2017. július 10‑én – a jármű megtalálása és Norvégiába történő visszaszállítása miatt – lezárták.

29

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy amennyiben nem indult büntetőeljárás, az érintett járműre vonatkozóan a SIS II‑be bevitt figyelmeztető jelzés nem tartozik a SIS II határozat 2. cikkében meghatározottak szerinti hatálya alá, következésképpen azt az ilyen – lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó keresett tárgyakra vonatkozó – figyelmeztető jelzések által követett célkitűzések figyelmen kívül hagyásával vezették be e rendszerbe.

30

E bíróság felveti a kérdést, hogy összeegyeztethető‑e a SIS II határozattal az a nemzeti szabályozás, amely a keresett tárgyat megtaláló tagállam illetékes hatóságait mérlegelést nem engedő módon arra kötelezi, hogy a keresés céljából a SIS II‑be bevitt figyelmeztető jelzés tárgyát képező valamennyi vagyontárgyat lefoglalják, abban az esetben, ha támpontok állnak rendelkezésre annak feltételezéséhez, hogy az érintett figyelmeztető jelzést nem az e határozat 38. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célokkal összhangban vezették be a SIS II‑be.

31

Ilyen körülmények között az Administrativen sad – Silistra (szilisztrai közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a [SIS II] határozat 39. cikkét, és különösen 39. cikkének (3) bekezdését, hogy az lehetővé teszi az olyan nemzeti szabályozást és közigazgatási gyakorlatot, amely szerint az illetékes végrehajtó szerv megtagadhatja és köteles megtagadni a végrehajtást, ha támpontok állnak rendelkezésre annak feltételezéséhez, hogy a SIS‑be bevitt figyelmeztető jelzésre nem terjednek ki azon – különösen a 38. cikk (1) bekezdésében meghatározott – célok, amelyek elérése érdekében a figyelmeztető jelzést rögzítették?”

32

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a SIS II határozat 39. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a végrehajtó tagállam illetékes hatóságai akkor is kötelesek végrehajtani a tárgyra vonatkozóan a SIS II‑be bevitt figyelmeztető jelzést, ha kétségeik vannak az ilyen figyelmeztető jelzés kiadásának az e határozat 38. cikkének (1) bekezdésében meghatározottakkal összhangban álló indokait illetően.

33

Elöljáróban az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az érintett figyelmeztető jelzés tárgya egy 50 cm3‑t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű.

34

E tekintetben a SIS II határozat 38. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja előírja, hogy az ilyen lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó keresett járművekre vonatkozó adatokat a SIS II‑ben rögzítik.

35

Az ilyen figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtását a SIS II határozat 39. cikke szabályozza. Ez a cikk a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzés meglétét megállapító hatóságok alapvetően biztosítási jellegű egységes fellépéseire és intézkedéseire vonatkozik, a (3) bekezdésben pedig a meghozandó intézkedések megválasztását illetően a nemzeti jogra utal.

36

E határozat 39. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy amennyiben egy lekérdezés nyomán kiderül, hogy a megtalált tárgy vonatkozásában már létezik figyelmeztető jelzés, az ezt megállapító hatóság a szükséges intézkedések összehangolása érdekében kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kiadó hatósággal.

37

A SIRENE‑kézikönyv 2. függelékének 2.2.2. pontja e tekintetben pontosítja, hogy a végrehajtó tagállam nemzeti jogának tiszteletben tartása mellett a végrehajtott intézkedések a megtalált tárgy lefoglalása vagy minden szükséges biztosítási intézkedés megtétele, az e tárgyat birtokló személy azonosítása és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE‑irodájával való kapcsolatfelvétel.

38

Egyébiránt a SIS II határozat 39. cikkének (2) bekezdése hozzáteszi, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett információkat a „kiegészítő információk cseréje” útján kell közölni, a kiegészítő információkat pedig e határozat 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja úgy határozza meg, mint a SIS II‑ben nem tárolt, de a SIS II figyelmeztető jelzésekkel összefüggő információ, amelynek cseréjére egyrészt annak érdekében kerül sor, hogy a tagállamok valamely figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitelekor konzultáljanak, vagy tájékoztassák egymást, másrészt pedig, hogy a találatot követően a megfelelő intézkedést foganatosítani lehessen.

39

A SIRENE‑kézikönyv 8.3 pontja pontosítja, hogy gépjárműre vonatkozóan, lefoglalás vagy bizonyítékként való felhasználás céljából kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban kapott találat esetén a SIRENE‑irodák a SIS II határozat 38. cikke szerint bevitt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban „mihamarabb” kiegészítő információkat küldenek.

40

Tekintettel a gyors cselekvés szükségességére, amelytől a SIS II határozat szerinti, büntetőügyekben a rendőrségi és igazságügyi hatóságok közötti operatív együttműködés függ, a végrehajtó tagállam hatóságainak a figyelmeztető jelzés végrehajtása érdekében meg kell tenniük a szükséges biztosítási intézkedéseket, anélkül hogy a figyelmeztető jelzés érvényességét azzal az indokkal vitathatnák, hogy kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hatóságai figyelembe vették‑e az említett határozat 38. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseket, a jelen ügyben azt, hogy a figyelmeztető jelzéssel érintett tárggyal kapcsolatban a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamban büntetőeljárás van‑e folyamatban.

41

Ez a következtetés annál is inkább érvényes, mivel a SIS II határozat 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően a SIS II célja többek között a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül az Unióban egy magas biztonsági szint biztosítása, beleértve a tagállamok területén a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is.

42

A SIS II határozat 2. cikkének (1) bekezdése ebben az összefüggésben állapítja meg többek között a tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek a SIS II‑ben történő feldolgozásának, valamint a kiegészítő információk és adatok büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés céljából történő cseréjének feltételeit és eljárásait.

43

Amint az a SIS II határozat 20. cikkének (1) és (2) bekezdéséből kitűnik, a SIS II kizárólag azokat az adatkategóriákat tartalmazza, amelyek többek között a határozat 38. cikkében előírt célok eléréséhez szükségesek.

44

Jóllehet ebből az következik, hogy a tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek e 38. cikk értelmében az ott meghatározott célokat kell követniük, e határozat 21. cikke pontosítja, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak el kell döntenie, hogy az adott eset kellően megalapozott, a tárgyra vonatkozó és jelentős‑e ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzés SIS II‑be történő bevitelét.

45

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy – amint az a SIS II határozat 49. cikkének (1) bekezdéséből következik – a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felel az adatok pontosságáért, naprakészségéért és a SIS II‑be való bevitel jogszerűségéért, emellett e határozat 49. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy kizárólag e tagállam jogosult az általa bevitt adatok módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére vagy törlésére.

46

Ha ugyanis a jelzést kiadó tagállamtól eltérő tagállam olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek alapján feltehető, hogy egy adat ténybeli tévedést tartalmaz, vagy azt jogellenesen tárolják, az említett határozat 49. cikkének (3) bekezdése pontosítja, hogy az ilyen bizonyítékokkal rendelkező tagállam erről – a kiegészítő információk cseréje révén – a lehető leghamarabb tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, de legkésőbb tíz nappal azt követően, hogy e bizonyítékok a tudomására jutottak. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ellenőrzi a közlést, és ha szükséges, a kérdéses adatot késedelem nélkül helyesbíti vagy törli.

47

Bár a SIS II határozat valóban lehetővé teszi, hogy a végrehajtó tagállam bizonyos esetekben – a határozat 24. cikke (1) bekezdésében meghatározottak szerint – kérje egy olyan értelmű „megjelölés” feltüntetését, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén ne hajtsák végre, mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy e cikk – amint a szövegéből kitűnik – az említett határozat 26., 32. vagy 36. cikkével összhangban, vagyis a személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzésekre korlátozódik. Márpedig meg kell jegyezni, hogy a jelen ügyben nem ez a helyzet, mivel tárgyra vonatkozó olyan figyelmeztető jelzésről van szó, amelyet a rejtett ellenőrzéstől vagy célzott ellenőrzéstől eltérő célból, mégpedig lefoglalás vagy a büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából adtak ki.

48

Ezenkívül, amint arra az Európai Bizottság az írásbeli észrevételeiben rámutatott, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam és a végrehajtó tagállam közötti információcsere, valamint a szükséges intézkedéseknek a figyelmeztető jelzéssel érintett tárgyat megtaláló tagállam általi elfogadása a lojális együttműködés elvének alkalmazásából ered. Amint ugyanis az a SIS II határozat (5) preambulumbekezdéséből kitűnik, az e határozatban létrehozott rendszer célja, hogy támogassa a rendőri és igazságügyi hatóságok közötti, büntetőügyekben folytatott operatív együttműködést.

49

E tekintetben a Bíróság egyébiránt kimondta, hogy a lojális együttműködés elve, amely a schengeni vívmányok alapját képezi, megköveteli, hogy a SIS‑t lekérdező állam megfelelően figyelembe vegye a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által rendelkezésre bocsátott adatokat. A SIRENE‑irodahálózatot pontosan azért hozták létre, hogy tájékoztatást nyújtson a figyelmeztető jelzés végrehajtásának problémájával szembesülő nemzeti hatóságoknak (2006. január 31‑iBizottság kontra Spanyolország ítélet, C‑503/03, EU:C:2006:74, 56. és 57. pont).

50

Márpedig, amint azt a főtanácsnok az indítványának 44. pontjában megjegyezte, amennyiben a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzés végrehajtása keretében a végrehajtó tagállam hatóságai kétségbe vonhatnák a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzés érvényességét pusztán az arra utaló támpontok alapján, hogy a SIS II határozat 38. cikkének (1) bekezdésében megfogalmazott célokat nem vették figyelembe, ez veszélyeztetné a rendőri és igazságügyi hatóságok közötti, e határozat alapján büntetőügyekben folytatott operatív együttműködést.

51

A lefoglalt tárgynak a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hatóságai részére történő esetleges átadását illetően – amint azt a jelen esetben a belügyminisztériumról szóló törvény 84. cikke (8) bekezdésének az alapügyben alkalmazandó változata előírja – meg kell jegyezni, hogy bár a SIS II határozat 39. cikkének szövegéből nem tűnik ki kifejezetten az ilyen intézkedés, e cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tárgyat megtaláló tagállam az intézkedéseket „nemzeti jogával összhangban” hajtja végre.

52

Ez utóbbi rendelkezés tehát a nemzeti jogra utal, és semmilyen módon nem határozza meg azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket ebben az összefüggésben a végrehajtó tagállam hatóságainak meg kell hozniuk. Ebből következik, hogy az említett utóbbi rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy azzal ellentétes, ha ezen intézkedések közé tartozik a figyelmeztető jelzéssel érintett tárgynak a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam részére történő átadása.

53

Következésképpen, a SIS II határozat 39. cikkének (3) bekezdése értelmében a végrehajtó tagállamnak az említett intézkedések megválasztása terén fennálló mérlegelési mozgásterére tekintettel e rendelkezéssel nem ellentétes az sem, hogy e tagállam, miután úgy döntött, hogy ilyen átadási kötelezettséget ír elő, köteles azt végrehajtani, még akkor is, ha az említett tagállam illetékes hatóságainak kétségei vannak afelől, hogy a figyelmeztető jelzést az e határozat 38. cikkének (1) bekezdésében foglalt okok alapján adták‑e ki.

54

A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a SIS II határozat 39. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a végrehajtó tagállam illetékes hatóságai akkor is kötelesek végrehajtani a tárgyra vonatkozóan a SIS II‑be bevitt figyelmeztető jelzést, ha kétségeik vannak az ilyen figyelmeztető jelzés kiadásának az e határozat 38. cikkének (1) bekezdésében meghatározottakkal összhangban álló indokait illetően.

55

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12‑i 2007/533/IB tanácsi határozat 39. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a végrehajtó tagállam illetékes hatóságai akkor is kötelesek végrehajtani a tárgyra vonatkozóan a Schengeni Információs Rendszer második generációjába bevitt figyelmeztető jelzést, ha kétségeik vannak az ilyen figyelmeztető jelzés kiadásának az e határozat 38. cikkének (1) bekezdésében meghatározottakkal összhangban álló indokait illetően.