C‑460/20. sz. ügy

TU és RE

kontra

Google LLC

(a Bundesgerichtshof által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2022. december 8.

„Előzetes döntéshozatal – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46/EK irányelv – A 12. cikk b) pontja – A 14. cikk első bekezdésének a) pontja – (EU) 2016/679 rendelet – A 17. cikk (3) bekezdésének a) pontja – Internetes keresőmotor működtetője – Személynév alapján végzett keresés – Állítólagosan pontatlan információkat tartalmazó cikkekre mutató linknek a keresési találatok listáján történő megjelenítése – Az e cikkeket illusztráló fényképeknek a képkeresés találati listáján, miniatűr előnézeti képek (thumbnails) formájában történő megjelenítése – A keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlés iránti kérelem – Az alapvető jogok mérlegelése – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8., 11. és 16. cikke – A linkek közüli törlésre irányuló kérelem kezelésével kapcsolatban a keresőmotor működtetőjét terhelő kötelezettségek és feladatok – A linkek közüli törlés kérelmezőjét terhelő bizonyítási teher”

1. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46 irányelv – 2016/679 rendelet – Személyes adatok kezelése – Fogalom – Keresőmotor tevékenysége – Harmadik felek által az interneten közzétett vagy megosztott információk keresése, indexelése, tárolása és az internethasználók számára történő hozzáférhetővé tétele – Bennfoglaltság – Adatkezelő – Fogalom – A keresőmotor működtetője – Bennfoglaltság

   (2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1), (2) és (7) bekezdés; 95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, b) és d) pont)

   (lásd: 44., 49., 50. és 91. pont)

2. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 2016/679 rendelet – Az alapvető jogok tiszteletben tartása – A magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jog – A keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlés iránti kérelem – A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való joggal szembeni mérlegelés e kérelem elbírálása során

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7., 8. és 11. cikk, 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

   (lásd: 51–56., 58. pont)

3. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 2016/679 rendelet – Természetes személy neve alapján, keresőmotor segítségével végzett keresés találati listája – Állítólagosan valótlan információkat tartalmazó cikkekre mutató link megjelenítése – E keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlés iránti kérelem – Az alapvető jogok e kérelem elbírálása során történő mérlegelése – Releváns kritériumok – A hivatkozott tartalomban szereplő információk valós jellegének bizonyítása – Bennfoglaltság – A linkek közüli törlés kérelmezőjét terhelő bizonyítási teher – Terjedelem – A linkek közüli törlésre irányuló ilyen kérelem kezelésével kapcsolatban a keresőmotor működtetőjét terhelő kötelezettségek és feladatok – Terjedelem – Releváns és elegendő bizonyítékok – Bennfoglaltság – Annak szükségessége, hogy a hivatkozott tartalom helytállóságának kérdését legalább ideiglenesen tisztázzák – Hiány

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. cikk, 8. cikk és 11. cikk; 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 17. cikk, (3) bekezdés, c) pont)

   (lásd: 62–65., 68–73., 75–77. pont, a rendelkező rész 1. pontja)

4. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46 irányelv – 2016/679 rendelet – Időbeli hatály – Hasonló tartalmú rendelkezések egyidejű alkalmazása

   (2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

   (lásd: 78–80. pont)

5. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46 irányelv – 2016/679 rendelet – Természetes személy neve alapján, keresőmotor segítségével végzett képkeresés találati listája – Az e személyt ábrázoló fényképek miniatűr előnézeti képek formájában történő megjelenítése – A keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlés iránti kérelem – Az alapvető jogok e kérelem elbírálása során történő mérlegelése – Releváns kritériumok – A fényképek információs értékének a közzétételük eredeti kontextusától és a megjelenítésüket kísérő, az információs érték megvilágítására alkalmas szöveges elemektől függetlenül történő figyelembevétele – Bennfoglaltság

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7., 8. és 11. cikk; 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 17. cikk, (3) bekezdés, a) pont; 95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk, b) pont és 14. cikk, első bekezdés, a) pont)

   (lásd: 90., 93., 94., 96., 98., 100–105., 108. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

Összefoglalás

Az alapeljárás felperesei, TU, aki pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó társaságokban tölt be felelős beosztást és rendelkezik részesedéssel, valamint RE, aki TU élettársa, és 2015 májusáig az említett társaságok egyikének cégjegyzésre jogosult vezetője volt, három olyan cikk tárgyát képezte, amelyeket a G LLC egy általa üzemeltetett weboldalon 2015‑ben tett közzé. E cikkek, amelyek egyikét négy, a felpereseket ábrázoló és azt sugalló fénykép illusztrálta, hogy a felperesek fényűző életet élnek, bíráló hangnemben mutatták be több társaságuk befektetési modelljét. E cikkekhez a felperesek vezeték‑ és utónevének – akár külön, akár bizonyos cégnevekkel együtt – a Google LLC (a továbbiakban: Google) által működtetett keresőmotorba történő bevitele útján lehetett hozzáférni. A találati lista e cikkekre link útján, valamint a fényképekre miniatűr előnézeti képek („thumbnails”) formájában utalt.

Az alapeljárás felperesei azt kérték a Google‑tól mint a keresőmotorja által végzett személyesadat‑kezelésért felelős adatkezelőtől, hogy egyrészt törölje a keresési találatok listájáról a szóban forgó cikkekre mutató linkeket, mivel azok szerintük valótlan állításokat és rágalmazó jellegű véleményeket tartalmaznak, másrészt pedig azt, hogy távolítsa el a keresési találatok listájáról a miniatűr előnézeti képeket. A Google nem adott helyt e kérelemnek.

Miután az alapeljárás felperesei által benyújtott keresetet mind első fokon, mind másodfokon elutasították, felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Bundesgerichtshofhoz (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország), amely eljárás keretében a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) az általános adatvédelmi rendelet ( 1 ) és a 95/46 irányelv ( 2 ) értelmezését illetően előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz.

Nagytanácsban hozott ítéletében a Bíróság továbbfejleszti a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok alapján a keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlés iránti kérelmekre alkalmazandó feltételekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát. ( 3 ) Közelebbről, egyrészt a keresőmotor működtetőjét a linkek közüli törlésre irányuló azon kérelem elbírálása során terhelő kötelezettségek és feladatok terjedelmét vizsgálja, amely a hivatkozott tartalomban szereplő információk állítólagos valótlanságán alapul, másrészt pedig az e valótlan jelleg tekintetében az érintett személyre háruló bizonyítási terhet. Ezenkívül kifejti álláspontját arról, hogy a képkeresés találati listáján miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített fényképek törlése iránti kérelem vizsgálata során figyelembe kell‑e venni e fényképek interneten való közzétételének eredeti összefüggéseit.

A Bíróság álláspontja

Először is, a Bíróság kimondja, hogy az egyrészt a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jog, másrészt pedig a kérelmező véleménynyilvánításhoz és tájékozódáshoz való joga ( 4 ) közötti azon mérlegelés keretében, amelyet a keresőmotor működtetője a hozzá intézett, állítólagosan valótlan információkat tartalmazó tartalomra mutató linknek a keresés találati listájáról való törlésére irányuló kérelem vizsgálata érdekében végez, e linkek közüli törlésre irányuló kérelemnek nem feltétele, hogy a hivatkozott tartalom helytállóságának kérdését a kérelmező által a tartalomszolgáltatóval szemben benyújtott kereset keretében legalább ideiglenesen tisztázzák.

Elöljáróban, annak vizsgálata céljából, hogy a keresőmotor működtetője milyen feltételek mellett köteles a linkek közüli törlés iránti kérelmet teljesíteni, és így az érintett neve alapján végzett keresés eredményeként megjelenített találati listáról törölni az olyan weboldalra mutató linket, amelyen az ezen érintett által valótlannak tartott állítások szerepelnek, a Bíróság többek emlékeztetett az alábbiakra:

Először is a Bíróság rámutat, hogy jóllehet főszabály szerint az érintettet megillető, a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jog elsőbbséget élvez az internethasználók azon jogos érdekével szemben, hogy a szóban forgó információkhoz hozzáférjenek, ez az egyensúly az egyes egyedi esetek releváns körülményeitől, többek között az említett információ jellegétől, illetve attól is függhet, hogy az információ mennyire érzékeny az érintett személy magánélete szempontjából, illetve hogy a nyilvánosságnak milyen érdeke fűződik ezen információ megszerzéséhez, ami többek között attól függően változhat, hogy e személy játszik‑e valamilyen közéleti szerepet.

Az a kérdés, hogy a hivatkozott tartalom helytálló‑e, vagy sem, ezen értékelés keretében szintén releváns tényezőnek minősül. Így bizonyos körülmények között az internethasználók tájékozódáshoz való joga és a tartalomszolgáltató véleménynyilvánítási szabadsága elsőbbséget élvezhet a magánélet védelméhez és a személyes adatok védelméhez való joggal szemben, különösen akkor, ha az érintett közéleti szerepet játszik. E viszony ugyanakkor megfordul abban az esetben, ha a linkek közüli törlés iránti kérelemben említett információk legalább olyan része, amely nem elhanyagolható jellegű a tartalom egésze szempontjából, valótlannak bizonyul. Ilyen esetben a tájékoztatáshoz való jog és a tájékozódáshoz való jog nem vehető figyelembe, mivel nem foglalhatják magukban az ilyen információk terjesztésének és az azokhoz való hozzáférésnek a jogát.

Továbbá, ami egyrészt a linkek közüli törlést kérelmező személyt a hivatkozott tartalomban szereplő információk valós vagy valótlan jellegének bizonyítása kapcsán terhelő kötelezettségeket illeti, a Bíróság kifejti, hogy a linkek közüli törlést az ilyen információk valótlansága miatt kérelmező személy feladata annak bizonyítása, hogy az említett információk valótlanok, vagy legalábbis ezen információk olyan része valótlan, amely nem csekély jelentőségű e tartalom egésze szempontjából. Mindazonáltal annak elkerülése érdekében, hogy e személyre olyan túlzott teher háruljon, amely sértheti a linkek közüli törléshez való jog hatékony érvényesülését, e személy kizárólag azon bizonyítékok előterjesztésére köteles, amelyek tekintetében – az adott ügy körülményeire tekintettel – észszerűen elvárható tőle, hogy azokat felkutassa. E személy főszabály szerint nem kötelezhető arra, hogy már a pert megelőző szakaszban a linkek közüli törlésre irányuló kérelmének alátámasztásaként a weboldal szerkesztőjével szemben hozott bírósági határozatot mutasson be, még ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat formájában sem.

Másrészt, ami a keresőmotor működtetőjét terhelő kötelezettségeket és feladatokat illeti, a Bíróság hangsúlyozza, hogy annak a linkek közüli törlésre irányuló kérelem nyomán történő vizsgálata érdekében, hogy valamely tartalom továbbra is szerepelhet‑e a keresőmotorja által végzett keresések találati listájában, a fennálló jogok és érdekek összességét, valamint az adott ügy valamennyi körülményét kell alapul vennie. Mindazonáltal e keresőmotor‑működtető nem kötelezhető arra, hogy a tényeket feltárja, és e célból a tartalomszolgáltatóval a hivatkozott tartalom valós jellege kapcsán, a hiányzó információk megszerzésére irányuló kölcsönös párbeszédet kezdeményezzen. A hivatkozott tartalom valós vagy valótlan jellegének megállapításához való hozzájárulásra vonatkozó kötelezettség olyan terhet róna e keresőmotor‑működtetőre, amely meghaladja azt, ami a felelősségi körére, feladatkörére és lehetőségeire tekintettel észszerűen elvárható tőle. E megoldás annak komoly veszélyét rejti magában, hogy azokat a tartalmakat, amelyekre a nyilvánosság jogos és elsőbbséget élvező tájékozódási igénye kiterjed, törlik a találatok közül, és azok ily módon nehezen lesznek megtalálhatók az interneten. Ily módon fennáll annak valós veszélye, hogy a véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadság gyakorlását érintő visszatartó hatás érvényesül, ha a keresőmotor működtetője szinte rendszerszerűen ilyen linkek közüli törlést végez annak elkerülése érdekében, hogy neki kelljen viselnie a hivatkozott tartalom valós vagy valótlan jellegének megállapítása szempontjából releváns tények vizsgálatának terhét.

Következésképpen, abban az esetben, ha a linkek közüli törlés iránti kérelmet benyújtó személy olyan bizonyítékot terjeszt elő, amely alátámasztja a hivatkozott tartalomban szereplő információk, vagy legalábbis ezen információk olyan részének nyilvánvalóan valótlan jellegét, amely e tartalom egészére tekintettel nem csekély jelentőségű, a keresőmotor működtetője köteles e kérelemnek helyt adni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha e kérelmező a weboldal szerkesztőjével szemben hozott, azon a megállapításon alapuló bírósági határozatot mutat be, hogy a hivatkozott tartalomban szereplő információk, amelyek e tartalom egésze szempontjából nem csekély jelentőségűek, legalábbis első ránézésre valótlanok. Ezzel szemben, ha az ilyen információk valótlansága a kérelmező által szolgáltatott bizonyítékok alapján nem tűnik nyilvánvalónak, a keresőmotor működtetője ilyen bírósági határozat hiányában nem köteles helyt adni a linkek közüli törlésre irányuló ilyen kérelemnek. Amennyiben a szóban forgó információk alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak a közérdekű vitához, az adott ügy valamennyi körülményét figyelembe véve különös jelentőséget kell tulajdonítani a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jognak.

Végül a Bíróság hozzáteszi, hogy ha a keresőmotor‑működtető a linkek közüli törlésre irányuló kérelemnek nem ad helyt, az érintettnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felügyelő hatósághoz vagy bírósághoz forduljon annak érdekében, hogy az utóbbiak elvégezzék a szükséges ellenőrzéseket, és ennek következtében e keresőmotor működtetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezzék. E tekintetben, az egymással versengő érdekek mérlegelésének biztosítása különösen a bíróságok feladata, mivel ők a legalkalmasabbak arra, hogy a releváns ítélkezési gyakorlatban meghatározott valamennyi kritériumot és elemet figyelembe véve összetett és alapos mérlegelést végezzenek.

Másodszor, a Bíróság kimondta, hogy a fent említett alapvető jogok azon mérlegelése során, amelyet a keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlésre irányuló, azzal a céllal előterjesztett kérelem vizsgálata érdekében kell elvégezni, hogy a természetes személy neve alapján végzett képkeresés találati listájáról töröljék az e személyt ábrázoló, miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített fényképeket, e fényképek információs értékét attól függetlenül kell figyelembe venni, hogy milyen összefüggésben jelentek meg azon az internetes oldalon, amelyről a fényképek származnak. Mindazonáltal figyelembe kell venni minden olyan szöveges elemet, amely közvetlenül kíséri e fényképeknek a keresési találatok között történő megjelenítését, és amely alkalmas arra, hogy rávilágítson e fényképek információs értékére.

E következtetés levonása érdekében a Bíróság hangsúlyozza, hogy a személynév alapján internetes keresőmotorral végzett képkeresésekre ugyanazok az elvek vonatkoznak, mint amelyek a weboldalak és az azokban szereplő információk keresésére alkalmazandók. Rámutat, hogy ha név alapján történő keresés folytán az érintett személyt ábrázoló fényképek jelennek meg miniatűr előnézeti képek formájában, e megjelenítés az e személyt megillető, a magánélet védelméhez és a személyes adatok védelméhez való jogba való különösen jelentős beavatkozásnak minősül.

Következésképpen, amikor egy keresőmotor‑működtetőhöz olyan linkek közüli törlés iránti kérelem érkezik, amely arra irányul, hogy a személy neve alapján végzett képkeresés találati listájáról töröljék az e személyt ábrázoló, miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített fényképeket, akkor meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó fényképek megjelenítése szükséges‑e az azon internethasználókat megillető, tájékozódás szabadságához való jog gyakorlásához, akik potenciálisan érdekeltek abban, hogy ilyen keresés útján az említett fényképekhez hozzáférjenek.

Márpedig, amennyiben a keresőmotor az érintett személyt ábrázoló fényképeket azon összefüggésén kívül jeleníti meg, amelyben azokat a hivatkozott weboldalon, a leggyakrabban az ezen az oldalon található szöveges elemek szemléltetése céljából közzéteszik, meg kell határozni, hogy ezt az összefüggést a versengő jogok és érdekek elvégzendő mérlegelése során mégis figyelembe kell‑e venni. Ebben az összefüggésben az a kérdés, hogy az említett értékelésnek ki kell‑e terjednie annak az internetes oldalnak a tartalmára is, amelyben az a fénykép szerepel, amelynek miniatűr előnézeti kép formájában való megjelenítésének törlését kérik, a szóban forgó adatkezelés tárgyától és jellegétől függ.

Először is, ami a szóban forgó adatkezelés tárgyát illeti, a Bíróság megállapítja, hogy a fényképek közzététele nem verbális kommunikációs eszközként nagyobb hatást gyakorolhat az internethasználókra, mint a szöveges publikációk. A fényképek ugyanis önmagukban fontos eszközei annak, hogy magukra vonják az internethasználók figyelmét, és felkelthetik az általuk illusztrált cikkekhez való hozzáférés iránti érdeklődést. Márpedig, különösen azon körülmény okán, hogy a fényképek gyakran többféleképpen értelmezhetők, a keresés találati listáján miniatűr előnézeti képként való megjelenítésük különösen súlyos beavatkozást jelenthet az érintett személy képmásának védelméhez való jogába, amit a versengő jogok és érdekek mérlegelése során figyelembe kell venni. A versengő jogokat és érdekeket egymástól elkülönülten kell mérlegelni aszerint, hogy egyrészt a weboldal szerkesztője által közzétett, olyan fényképekkel ellátott cikkekről van‑e szó, amelyek eredeti szövegkörnyezetükben az e cikkekben szereplő információkat és az azokban szereplő véleményeket szemléltetik, másrészt pedig a keresőmotor működtetője által a találati listán miniatűr előnézeti képek formájában, az őket közzétevő eredeti weboldal kontextusán kívül megjelenített fényképekről van‑e szó.

E tekintetben a Bíróság emlékeztet arra, hogy nemcsak hogy nem feltétlenül esik egybe a valamely személyes adat weboldalon való közzétételét igazoló indok a keresőmotorok működésére alkalmazandó indokkal, de még ha egybe is esnek ezek az indokok, a szóban forgó jogok és érdekek közötti mérlegelés eltérő eredményre vezethet aszerint, hogy az adatkezelést a keresőmotor működtetője vagy e weboldal szerkesztője végzi. Egyrészt eltérőek lehetnek azok a jogos érdekek, amelyek ezeket az adatkezeléseket igazolják, másrészt nem szükségképpen azonosak azok a következmények, amelyekkel az említett adatkezelések az érintettre, és különösen a magánéletére nézve járnak. ( 5 )

Másodszor, a keresőmotor működtetője által végzett adatkezelés jellegét illetően a Bíróság megállapítja, hogy azáltal, hogy a keresőmotor működtetője természetes személyek interneten közzétett fényképeit megtalálja, és azokat a képkeresés találatai között külön, miniatűr előnézeti képek formájában megjeleníti, olyan szolgáltatást nyújt, amelynek keretében a személyes adatok olyan kezelését végzi, amely független és különbözik mind a fényképeket tartalmazó weboldal szerkesztője által történő adatkezeléstől, mind pedig az említett oldal indexelésével összefüggő adatkezeléstől, amelyért szintén e keresőmotor‑működtető felel.

Következésképpen önállóan kell értékelni a keresőmotor működtetőjének azon tevékenységét, amely a képkeresés eredményeinek miniatűr előnézeti képek formájában történő megjelenítéséből áll, mivel az alapvető jogokat e tevékenység folytán különösen jelentős további sérelem érheti annak következtében, hogy a név alapján történő keresés során az interneten található valamennyi, az érintett személyre vonatkozó információt összegyűjtik. Ezen önálló értékelés keretében figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ez a megjelenítés önmagában az internethasználó által keresett találatnak minősül, függetlenül azon későbbi döntésétől, hogy az eredeti weboldalt felkeresi‑e, vagy sem.

A Bíróság ugyanakkor megjegyzi, hogy az ilyen konkrét mérlegelés, amely figyelembe veszi a keresőmotor működtetője által végzett adatkezelés önálló jellegét, nem érinti azon szöveges elemek esetleges relevanciáját, amelyek közvetlenül kísérhetik a fényképnek a keresés találati listáján való megjelenítését, mivel ezen elemek rávilágíthatnak e fényképnek a nyilvánosság számára fennálló információs értékére, és ennek következtében befolyásolhatják a szóban forgó jogok és érdekek mérlegelését.

( 1 ) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.; HL 2021. L 74., 35. o.) 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja.

( 2 ) A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. kötet, 15. fejezet, 355. o.) 12. cikkének b) pontja és 14. cikke első bekezdésének a) pontja.

( 3 ) 2014. május 13‑iGoogle Spain és Google ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317); 2019. szeptember 24‑iGC és társai [Különleges adatokra mutató linkek törlése] ítélet (C‑136/17, EU:C:2019:773) és Google [A linkek törlésének területi hatálya] ítélet (C‑507/17, EU:C:2019:772).

( 4 ) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8. és 11. cikkében biztosított alapvető jogok.

( 5 ) Lásd: Google Spain és Google ítélet, 86. pont.