C‑251/20. sz. ügy

Gtflix Tv

kontra

DR

(a Cour de Cassation [semmítőszék, Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2021. december 21.

„Előzetes döntéshozatal – Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben – 1215/2012/EU rendelet – A 7. cikk 2. pontja – Különös joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben – Valamely személyre nézve állítólagosan sértő megjegyzések interneten való közzététele – A kár bekövetkezésének helye – Minden olyan tagállam bíróságai, amelynek területén az interneten közzétett tartalom hozzáférhető vagy hozzáférhető volt”

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben – 1215/2012 rendelet – Különös joghatóság – Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben – A kárt okozó esemény bekövetkezésének helye – Sajtó útján megvalósuló, határokon átnyúló becsületsértés – Minden olyan tagállam bíróságai, amelyek területének állítólagosan a sértett személy jóhírneve megsértésének helyéül kellett szolgálnia – A kizárólag azon bíróság tagállamában okozott károk elbírálására korlátozódó joghatóság, amelyhez a keresetet benyújtották

   (1215/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (16) preambulumbekezdés, és 7. cikk, 2. pont)

   (lásd: 29. pont)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben – 1215/2012 rendelet – Különös joghatóság – Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben – Személyiségi jogok interneten közzétett sértő megjegyzések terjesztésével megvalósuló sérelme – A kár bekövetkezésének helye – Az egyrészt e megjegyzések törlését és az állítások helyreigazítását, másrészt az ezen interneten való közzétételből eredő kár megtérítését egyszerre kérő érintett személy – Minden olyan tagállam bíróságához benyújtott és az e bíróságok tagállamában okozott károk megtérítésére irányuló kereset, amelyben az említett megjegyzéseket terjesztették – E részleges kártérítési kereset elbírálására vonatkozó joghatóság – A helyreigazítási és törlési kérelem elbírálására vonatkozó joghatóság hiánya – Az említett részleges kártérítésre irányuló kereset elbírálása szempontjából vett jelentőség hiánya

   (1215/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk, 2. pont)

   (lásd: 30–33., 35–37., 41–43. pont és a rendelkező rész)

Összefoglalás

Állítólagosan sértő megjegyzések interneten való terjesztése: az ebből eredő, valamely tagállam területén keletkező károk megtérítése e tagállam bíróságainál kérhető

E joghatóság csak attól a feltételtől függ, hogy a sérelmet okozó tartalom e területen hozzáférhető vagy hozzáférhető volt

A Gtflix Tv (a továbbiakban: felperes) a Cseh Köztársaságban letelepedett társaság, amely felnőtt audiovizuális tartalmakat gyárt és terjeszt. DR egy, az ugyanezen területen tevékenységet végző, Magyarországon lakóhellyel rendelkező másik személy.

A felperes, aki azt rója fel DR‑nek, hogy rá nézve több internetes oldalon sértő megjegyzéseket terjesztett, keresetet indított DR‑rel szemben a francia bíróságok előtt, egyrészt e közzétett megjegyzések törlése és helyreigazítása iránt, másrészt az e megjegyzések közzétételéből eredően elszenvedett kár megtérítése iránt. E bíróságok mind elsőfokon, mind másodfokon megállapították, hogy nem rendelkeznek joghatósággal e kereseti kérelmek elbírálására.

A felperes a Cour de cassationtól (semmítőszék, Franciaország) a cour d’appel (fellebbviteli bíróság) által hozott ítélet hatályon kívül helyezését kérte, amely szerinte megsértette az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontjában írt különös joghatósági szabályt, ( 1 ) amely szerint e joghatóság fennállását „annak a helynek” a bíróságai javára kell megállapítani, „ahol a kárt okozó esemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet”, mivel úgy ítélte meg, hogy az eljáró bíróság joghatóságának megalapozásához nem elegendő, hogy az interneten közzétett, sértőnek ítélt megjegyzések e bíróság illetékességi területén hozzáférhetők, hanem az is szükséges, hogy ott alkalmasak legyenek kár okozására.

A kérdést előterjesztő bíróság, mivel többek között úgy ítélte meg, hogy a felperes érdekeltségeinek központja a Cseh Köztársaságban van, és konstatálta, hogy DR Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, megállapította, hogy a francia bíróságok nem rendelkeznek hatáskörrel az állítólagosan sértő megjegyzések törlésére és a közzétett állítások helyreigazítására irányuló kérelem elbírálására. Mindazonáltal úgy határozott, hogy kérdéssel fordult a Bírósághoz annak tisztázása érdekében, hogy a francia bíróságok rendelkeznek‑e joghatósággal a kártérítési kérelem elbírálására azon kár tekintetében, amelyet a felperesnek e bíróságok illetékességi területén okoztak, még akkor is, ha e bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal a helyreigazítási és a törlési kérelem elbírálására.

A nagytanácsban eljáró Bíróság ítéletében pontosítja azon bíróságok meghatározását, amelyek joghatósággal rendelkeznek az interneten való közzététellel okozott kár felmerülése alapján indított kártérítési kereset elbírálására.

A Bíróság álláspontja

A Bíróság megállapítja, hogy az a személy, aki – miután úgy véli, hogy rá nézve sértő megjegyzéseknek interneten való terjesztése révén megsértették a jogait – egyszerre jár el egyrészt az állítások helyreigazítása és az interneten közzétett tartalmak törlése érdekében, másrészt az ezen interneten való közzétételből eredő kárának megtérítése érdekében, minden egyes olyan tagállam bírósága előtt kérheti az általa megkeresett azon bíróság tagállamának területén okozott kár megtérítését, amelynek területén e megjegyzések hozzáférhetők vagy hozzáférhetők voltak, akkor is, ha e bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal a helyreigazítási és a törlési kérelem elbírálására.

E következtetés levonását megelőzően a Bíróság emlékeztet arra, hogy ítélkezési gyakorlata értelmében az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontjában a „kárt okozó esemény bekövetkezésének vagy esetleges bekövetkezésének helye szerinti” bíróságok joghatóságát előíró különös joghatósági szabály egyaránt utal a kárt okozó esemény helyére és a kár bekövetkezésének helyére, mivel a körülményektől függően mindkettő alkalmas arra, hogy a bizonyítást és az eljárásszervezést illetően különösen hasznos információkkal szolgáljon.

Ami a személyiségi jogoknak valamely internetes oldalon közzétett tartalmak útján történő megsértésére vonatkozó állításokat illeti, a Bíróság emlékeztet arra is, hogy annak a személynek, aki úgy véli, hogy a jogait megsértették, lehetősége van arra, hogy az okozott teljes kár megtérítése céljából felelősség megállapítása iránti keresetet nyújtson be: vagy e tartalom kibocsátójának letelepedési helye szerinti tagállam bíróságához, a kárt okozó esemény helye alapján, vagy azon tagállam bíróságához, amelyben érdekeltségeinek központja található, a kár bekövetkezésének helye alapján. E személy az okozott teljes kár megtérítése érdekében benyújtott, felelősség megállapítása iránti kereset helyett keresetét benyújthatja minden olyan tagállam bíróságához is, amelynek a területén az interneten közzétett tartalom hozzáférhető vagy hozzáférhető volt. E bíróságok kizárólag a tagállamuk területén okozott kár elbírálására rendelkeznek joghatósággal.

Következésképpen, az 1215/2012 rendeletnek a korábbi ítélkezési gyakorlat által értelmezett 7. cikke 2. pontjának megfelelően az a személy, aki úgy véli, hogy bizonyos állítások valamely internetes oldalon való közzétételével megsértették a jogait, ezen állítások helyreigazítása és az interneten közzétett tartalmak eltávolítása céljából a kártérítési kérelem egészének elbírálására joghatósággal rendelkező bíróságokhoz fordulhat, azaz vagy az e tartalmak kibocsátójának letelepedési helye szerinti bírósághoz fordulhat, a kárt okozó esemény helye alapján, vagy pedig ahhoz a bírósághoz, amelynek illetékességi területén e személy érdekeltségeinek központja található, a kár bekövetkezésének helye alapján.

E tekintetben a Bíróság pontosítja, hogy az interneten közzétett állítások helyreigazítása és a tartalmak eltávolítása iránti kérelmet nem lehet a kártérítési kérelem egészének elbírálására joghatósággal rendelkező bíróságtól eltérő bírósághoz benyújtani, amiatt, hogy az ilyen kérelem egységes és oszthatatlan.

Ezzel szemben a kár megtérítésére irányuló kérelem tárgya lehet akár teljes, akár részleges kártérítés. Így ugyanezen indok alapján nem lenne indokolt e kérelmező azon lehetőségének kizárása, hogy a részleges kártérítés iránti kérelmét bármely más olyan bíróságnál benyújthassa, amelynek illetékességi területén úgy véli, hogy kárt szenvedett.

Egyébként a megfelelő igazságszolgáltatás elve sem követeli az ilyen lehetőség kizárását, hiszen egy olyan bíróság, amely kizárólag az abban a tagállamban keletkezett kár elbírálására rendelkezik joghatósággal, amelynek a területén működik, az e tagállamban folytatott eljárás keretében és az ott összegyűjtött bizonyítékokra tekintettel mindenképpen alkalmasnak tűnik az állítólagos kár bekövetkezésének és terjedelmének értékelésére is.

Végül, a kizárólag a tagállamuk területén okozott kár elbírálására vonatkozó joghatóságnak az érintett bíróságokra történő telepítése csak attól a feltételtől függ, hogy a sértő tartalom hozzáférhető vagy hozzáférhető volt ezen a területen, mivel az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontja nem ír elő más feltételt e tekintetben. További feltételek hozzáadása a gyakorlatban oda vezethetne, hogy kizárnák az érintett személy azon lehetőségét, hogy részleges kártérítés iránti kérelmet terjesszen elő azon bíróságoknál, amelyeknek az illetékességi területén úgy véli, hogy kárt szenvedett.

( 1 ) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.). Pontosabban, e rendelet 7. cikkének 2. pontja értelmében: „Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban az alábbiak szerint perelhető: […] jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény [helyesen: kárt okozó esemény] bekövetkezett vagy bekövetkezhet.”