A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)

2021. október 28. ( *1 )

„Előzetes döntéshozatal – 2014/65/EU irányelv – A pénzügyi eszközök piacai – (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet – Befektetési vállalkozások – 56. cikk – A megfelelőség értékelése és a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségek – 72. cikk – A nyilvántartások megőrzése – A megőrzés módjai – Az ügyfelek besorolására vonatkozó információk – A befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolatos költségekre és díjakra vonatkozó információk”

A C‑95/20. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Administrativen sad – Varna (várnai közigazgatási bíróság, Bulgária) a Bírósághoz 2020. február 25‑én érkezett, 2020. február 11‑i határozatával terjesztett elő

a „Varchev Finans” EOOD

és

a Komisiya za finansov nadzor

között,

az Okrazhna prokuratura – Varna

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),

tagjai: K. Jürimäe, a harmadik tanács elnöke, a kilencedik tanács elnökeként eljárva, S. Rodin (előadó) és N. Piçarra bírák,

főtanácsnok: J. Richard de la Tour

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

a „Varchev Finans” EOOD képviseletében M. Valchanova advokat,

a Komisia za finansov nadzor képviseletében B. Gercheva, L. Valchovska és M. Vasileva,

a német kormány képviseletében J. Möller és R. Kanitz, meghatalmazotti minőségben,

az Európai Bizottság képviseletében kezdetben: Y. Marinova, J. Rius és T. Scharf, később: Y. Marinova és T. Scharf, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 25‑i (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (HL 2017. L 87., 1. o.) az I. mellékletével összefüggésben értelmezett 56. cikke (2) bekezdésének és 72. cikke (2) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a „Vachev Finans” EOOD és a Komisia za finansov nadzor (pénzügyi felügyeleti bizottság, Bulgária; a továbbiakban: KFN) között az e társasággal szemben azon kötelezettség megsértése miatt kiszabott pénzbeli szankciók tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy nem vezetett nyilvántartást az ügyfelek besorolásáról és a befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségekre és díjakra vonatkozóan az ügyfelek részére nyújtott információkról.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 2014/65/EU irányelv

3

A pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15‑i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL 2014. L 173., 349. o.; helyesbítések: HL 2016. L 188., 28. o.; HL 2016. L 273., 35. o.; HL 2017. L 64., 116. o.) a „Szervezeti követelmények” elnevezésű 16. cikkének (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A befektetési vállalkozásnak az általa nyújtott összes szolgáltatásról és az általa végzett összes tevékenységről és ügyletről nyilvántartást kell vezetnie, amelynek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az illetékes hatóság elláthassa felügyeleti feladatait, és megtehesse az ezen irányelv, [a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15‑i] 600/2014/EU [európai parlamenti és tanácsi] rendelet [(HL 2014. L 173., 84. o.; helyesbítések: HL 2015. L 270., 4. o.; HL 2016. L 39., 63. o.; HL 2016. L 187., 30. o.; HL 2017. L 278., 54. o.)], [a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról szóló, 2014. április 16‑i] 2014/57/EU [európai parlamenti és tanácsi] irányelv [(piaci visszaélésekről szóló irányelv) (HL 2014. 173., 179.o.)], és [a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16‑i] 596/2014/EU [európai parlamenti és tanácsi] rendelet [(HL 2014. L 173., 1. o.; helyesbítés: (HL 2016. L 287., 320. o.)] szerinti végrehajtási intézkedéseket és különösen hogy meggyőződhessen arról, hogy a befektetési vállalkozás eleget tett‑e az ügyfelekkel vagy potenciális ügyfelekkel szemben, illetve a piac integritásának megőrzése kapcsán fennálló minden kötelezettségének.”

4

A 2014/65 irányelvnek „Az alkalmasság és a megfelelőség értékelése, jelentés az ügyfeleknek” elnevezésű 25. cikke a (2), (3), (5) és (8) bekezdésében a következőket írja elő:

„(2)   Befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelési szolgáltatás nyújtásakor a befektetési vállalkozásnak be kell szereznie a szükséges információkat az ügyfél vagy potenciális ügyfél adott termék vagy szolgáltatás meghatározott fajtája szempontjából releváns befektetések terén meglévő ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről, így a veszteségviselési képességéről és befektetési céljairól, ezen belül kockázattűréséről azért, hogy az ügyfél vagy a potenciális ügyfél számára alkalmas és különösen a kockázattűrésével és veszteségviselési képességével összhangban álló befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket ajánlhasson.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy befektetési vállalkozás olyan befektetési tanácsot ad, amelyben a 24. cikk (11) bekezdése szerinti szolgáltatáscsomagot vagy összekapcsolt termékeket ajánl, a csomag összességében alkalmas legyen az ügyfél számára.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások a (2) bekezdésben említetteken kívüli befektetési szolgáltatások nyújtásakor kérjék meg az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet, hogy tájékoztassa őket a felkínált vagy igényelt szolgáltatás vagy termék konkrét fajtája szempontjából lényeges, befektetési téren meglévő ismereteiről, illetve tapasztalatairól azért, hogy a befektetési vállalkozás felmérhesse, hogy a befektetési szolgáltatás vagy az ajánlott termék megfelelő‑e az ügyfél számára. A 24. cikk (11) bekezdése szerinti szolgáltatáscsomag vagy termékcsomag esetében az értékelés során azt kell vizsgálni, hogy a csomag egésze megfelelő‑e az ügyfél számára.

Ha a befektetési vállalkozás az első albekezdés alapján kapott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél vagy potenciális ügyfél számára, a befektetési vállalkozásnak erre az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet figyelmeztetnie kell. Az ilyen figyelmeztetés egységesített formátumban is kiadható.

Amikor az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek nem adják meg az első albekezdésben említett tájékoztatást, vagy nem adnak elegendő információt ismereteikről és tapasztalataikról, a befektetési vállalkozásnak figyelmeztetnie kell őket arra, hogy a befektetési vállalkozás nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa, hogy az előirányzott szolgáltatás vagy termék megfelelő‑e számukra. Az ilyen figyelmeztetés egységesített formátumban is kiadható.

[…]

(5)   A befektetési vállalkozásnak létre kell hoznia egy nyilvántartást, amely tartalmazza a befektetési vállalkozás, illetve ügyfele között létrejött dokumentumot vagy dokumentumokat, amelyek meghatározzák a felek jogait és kötelezettségeit, valamint mindazon egyéb feltételeket, amelyek alapján a befektetési vállalkozás az ügyfélnek szolgáltatásokat nyújt. A szerződő felek jogait és kötelezettségeit más dokumentumokra vagy jogszabályokra hivatkozással is meg lehet határozni.

[…]

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési vállalkozások megfeleljenek az e cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított elveknek, amikor ügyfeleiknek befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, ideértve azokat az információkat, amelyeket akkor kell beszerezni, amikor a szolgáltatásoknak és a pénzügyi eszközöknek az ügyfeleik számára való alkalmasságát vagy megfelelőségét értékelik […]”

A 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet

5

A 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletet többek között a 2014/65 irányelv 25. cikkének (8) bekezdése alapján fogadták el.

6

E felhatalmazáson alapuló rendelet (92) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

„A befektetési vállalkozások által vezetendő nyilvántartásokat a vállalkozás típusához és a végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegéhez kell igazítani, biztosítva, hogy a [2014/65] irányelvben, a [600/2014] rendeletben, az [596/2014] rendeletben, a [2014/57] irányelvben és a jelen rendeletben foglalt nyilvántartási kötelezettségeket teljesítik, és az illetékes hatóságok el tudják végezni a felügyeleti feladataikat és az érvényesítési intézkedéseket a befektetők védelme és a piac integritása érdekében.”

7

A 2017/565 rendeletnek a „Tájékoztatás a költségekről és a kapcsolódó díjakról” elnevezésű 50. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az ügyfeleknek szóló, költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatás előzetes és utólagos közzétételéhez a befektetési vállalkozás a következő elemeket összegzi:

a)

a befektetési vállalkozás vagy amennyiben az ügyfelet egyéb felekhez irányították, az egyéb felek által az ügyfélnek nyújtott befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatásokért felszámított minden költség és kapcsolódó díj; és

b)

a pénzügyi eszközök előállításával és kezelésével összefüggő minden költség és kapcsolódó díj.

[…]”

8

E felhatalmazáson alapuló rendeletnek „A megfelelőség értékelése és a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségek” elnevezésű 56. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Annak értékelésekor, hogy a [2014/65] irányelv 25. cikkének (3) bekezdésében említett befektetési szolgáltatás megfelelő‑e az ügyfél számára, a befektetési vállalkozás megállapítja, hogy az ügyfél rendelkezik‑e az adott termékkel vagy befektetési szolgáltatással kapcsolatos kockázatok megértéséhez szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel.

A befektetési vállalkozás feltételezheti, hogy a szakmai ügyfél rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel az azon befektetési szolgáltatásokkal vagy ügyletekkel, illetve ügylet‑ vagy terméktípusokkal összefüggő kockázatok megértéséhez, amelyekkel kapcsolatban szakmai ügyfélnek minősül.

(2)   A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet az elvégzett megfelelőségi értékelésekről, amely a következő elemeket tartalmazza:

a)

a megfelelőségi értékelés eredménye;

b)

az ügyfélnek adott figyelmeztetés, amennyiben a befektetési szolgáltatás vagy termékbeszerzés az értékelés szerint potenciálisan nem megfelelő az ügyfél számára, továbbá az, hogy kérte‑e az ügyfél az ügylet elvégzését a figyelmeztetés ellenére, és ha igen, a vállalkozás elfogadta‑e az ügyfél kérését az ügylet elvégzésére vonatkozóan;

c)

az ügyfélnek adott figyelmeztetés, amennyiben az ügyfél nem szolgáltatott elegendő információt ahhoz, hogy a vállalkozás elvégezze a megfelelőségi értékelést, továbbá az, hogy kérte‑e az ügyfél az ügylet elvégzését a figyelmeztetés ellenére, és ha igen, a vállalkozás elfogadta‑e az ügyfél kérését az ügylet elvégzésére vonatkozóan.”

9

Az említett felhatalmazáson alapuló rendeletnek „A nyilvántartások megőrzése” elnevezésű 72. cikke a következőket írja elő:

„(1)   A nyilvántartást olyan adathordozón kell megőrizni, amely az adattárolást alkalmassá teszi az illetékes hatóság számára jövőbeni hivatkozás céljából történő hozzáférésre, oly módon, hogy a következő feltételek teljesüljenek:

a)

a hatáskörrel rendelkező hatóság közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az adatokhoz, és minden egyes portfólióügylet‑feldolgozás legfontosabb szakaszát vissza tudja keresni;

b)

minden javítás vagy módosítás, illetve a nyilvántartások javítást vagy módosítást megelőző tartalma könnyen vizsgálható;

c)

a nyilvántartások más módon nem manipulálhatók vagy módosíthatók;

d)

amennyiben az adatok elemzése nem valósítható meg könnyedén az adatok mennyiségéből és jellegéből adódóan, lehetséges azok informatikai vagy egyéb hatékony módon történő feldolgozása; továbbá

e)

a vállalkozás megoldásai az alkalmazott technológiától függetlenül megfelelnek a nyilvántartási követelményeknek.

(2)   A befektetési tevékenységének jellegétől függően a vállalkozás megőrzi legalább az e rendelet I. mellékletében azonosított adatokat.

Az e rendelet I. mellékletében azonosított adatok felsorolása nem érinti a más jogszabályokból származó nyilvántartási kötelezettségeket.

(3)   A befektetési vállalkozás írásban megőrzi továbbá a [2014/65] irányelv, a [600/2014] rendelet, a [2014/57] irányelv és az [596/2014] rendelet és végrehajtási intézkedéseik értelmében biztosított politikáik és eljárásaik adatait.

Az illetékes hatóságok előírhatják a befektetési vállalkozás számára az e rendelet I. mellékletében foglalt listán kívüli egyéb adatok nyilvántartását.”

10

A 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet „Nyilvántartás” elnevezésű I. melléklete a minimálisan rögzítendő adatok azon listáját tartalmazza, amelyeket a befektetési vállalkozásoknak a tevékenységük jellegétől függően meg kell őrizniük. E lista szerint a nyilvántartásba veendő információk magukban foglalják többek között az „Ügyfélértékelés” alatt „Az alkalmasság és a megfelelőség értékeléséhez” kapcsolódó információkat, „Az ügyfelekkel folytatott kommunikáció” alatt pedig „A költségekre és a kapcsolódó díjakra vonatkozó információt”.

A bolgár jog

11

A Zakon za pazarite na finansovi instrumenti (a pénzügyi eszközök piacairól szóló törvény; a DV 2018. február 16‑i 15. száma) alapeljárásban alkalmazandó változata 71. cikke (2) bekezdésének 4. pontja értelmében a befektetési vállalkozások kellő időben, megfelelő módon és a valós, egyértelmű és nem félrevezető információk szolgáltatására vonatkozó követelményeket figyelembe véve tájékoztatják ügyfeleiket vagy potenciális ügyfeleiket az ügyfelet terhelő különböző költségekről és díjakról, valamint azok összegéről.

12

E törvény 290. cikke (1) bekezdésének 16. pontjával összefüggésben értelmezett e cikke (9) bekezdése 16. pontjának első fordulata értelmében valamely európai uniós rendelet követelményeinek megsértése esetén – eltérő rendelkezés hiányában – a jogi személyekkel és egyéni vállalkozókkal szemben 5000 bolgár levától (BGN) 1000000 BGN‑ig (hozzávetőleg 2500 eurótól 510000 euróig) terjedő, ismételt jogsértés esetén pedig 10000 BGN‑től 2000000 BGN‑ig (hozzávetőleg 5000 eurótól 1020000 euróig) terjedő pénzbírságot kell kiszabni.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

13

A Varchev Finans befektetési vállalkozás, amely a KFN által kiadott olyan engedéllyel rendelkezik, amely alapján befektetési szolgáltatásokat nyújthat, és befektetési tevékenységeket végezhet.

14

A KFN elnökhelyettesének 2018. augusztus 20‑i végzése alapján a Varchev Finansnál ellenőrzést végeztek, amelynek keretében felszólították, hogy biztosítson hozzáférést az általa a szabályozási követelményeknek megfelelően tartott valamennyi jegyzékhez. Megállapították, hogy a Varchev Finans nem őrizte meg sem az ügyfelei számára nyújtott befektetési termékek és szolgáltatások megfelelő jellegének az értékelésére vonatkozó adatokat tartalmazó jegyzéket, sem pedig a befektetési szolgáltatások költségeire és díjaira vonatkozóan az ügyfelekkel közölt információkat tartalmazó jegyzéket.

15

Következésképpen a 2019. május 20‑i határozattal a Varchev Finansszal szemben két pénzügyi szankciót szabtak ki, először is a 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet 72. cikkének (2) bekezdésével és I. mellékletével összefüggésben értelmezett 56. cikke (2) bekezdésének, másodszor pedig az említett felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletével összefüggésben értelmezett 72. cikke (2) bekezdésének a megsértése miatt.

16

A Varchev Finans keresetet indított e határozattal szemben a Rayonen sad Varnánál (várnai kerületi bíróság, Bulgária), amely elutasította e keresetet, és megerősítette, hogy a Varchev Finans nem vezetett jegyzéket, megsértve ezzel a 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletből eredő követelményeket.

17

A Varchev Finans felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Administrativen sad Varnához (várnai közigazgatási bíróság, Bulgária), a kérdést előterjesztő bírósághoz a Rayonen sad Varna (várnai kerületi bíróság) ítéletével szemben többek között arra hivatkozva, hogy a KFN tévesen értelmezte és alkalmazta a 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletet. E felhatalmazáson alapuló rendelet német, angol és francia nyelvi változatának olvasata alapján a Varchev Finans nem formális értelemben vett jegyzékek vezetésére, hanem kizárólag azon „nyilvántartások” megőrzésére köteles, amelyek – a KFN által megállapítottaknak megfelelően – a vállalkozás rendelkezésére állnak.

18

A KFN ezzel szemben azt állítja, hogy e felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseinek bolgár nyelvi változatából az következik, hogy az alapeljárás felperesének formális értelemeben vett jegyzékeket kell vezetnie.

19

A kérdést előterjesztő bíróság ezen érvekre tekintettel, és miután összehasonlította a 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet 56. cikkének (2) bekezdésében és 72. cikkének (2) bekezdésében szereplő releváns kifejezések bolgár, német, angol és francia változatát, úgy ítéli meg, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelem szükséges annak meghatározásához, hogy e rendelkezések értelmében elegendő‑e az, hogy az azokban említett információkat a befektetési vállalkozás ügyfeleinek irataiban rögzítsék, vagy azokat szisztematikusan külön jegyzékekben kell‑e rögzíteni.

20

E körülmények között az Administrativen sad – Varna (várnai közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)

Megköveteli‑e a [2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet] 72. cikkének (2) bekezdésével [és] I. mellékletével összefüggésben értelmezett 56. cikkének (2) bekezdése, hogy:

a befektetési vállalkozások (adatbázisként) önálló egységes jegyzéket vezessenek (tartsanak naprakészen) az alkalmasság és a megfelelőség minden egyes ügyfél tekintetében elvégzett értékelésére vonatkozó adatokról a [2014/65] irányelv 25. cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint a [2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet] 50. cikkében előírt tartalommal?

[v]agy elegendő, ha a fent említett adatok a befektetési vállalkozásnál rendelkezésre állnak, ezen adatokat csatolják az adott ügyfélre vonatkozó, a [2014/65] irányelv 25. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartáshoz, és azokat olyan módon tárolják, amely az adattárolást alkalmassá teszi az illetékes hatóság számára jövőbeni hivatkozás céljából történő hozzáférésre, oly módon, hogy [az említett] rendelet 72. cikkének (1) bekezdése szerinti feltételek teljesüljenek?

2)

Megköveteli‑e a [2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet] I. mellékletével összefüggésben értelmezett 72. cikkének (2) bekezdése előírja‑e, hogy:

befektetési vállalkozások (adatbázisként) önálló egységes jegyzéket vezessenek (tartsanak naprakészen) az ügyfeleknek szóló, költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatásra vonatkozó adatokról, minden ügyfél tekintetében a [2017/565] felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 45. cikkében előírt tartalommal?

[v]agy elegendő, ha a fent említett adatok a befektetési vállalkozásnál rendelkezésre állnak, ezen adatokat csatolják az adott ügyfélre vonatkozó, a [2014/65] irányelv 25. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartáshoz, és azokat olyan módon tárolják, amely az adattárolást alkalmassá teszi az illetékes hatóság számára jövőbeni hivatkozás céljából történő hozzáférésre, oly módon, hogy [az említet] rendelet 72. cikkének (1) bekezdése szerinti feltételek teljesüljenek?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

21

Kérdéseivel, amelyeket együtt célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet 56. cikkének (2) bekezdését és 72. cikkének (2) bekezdését e felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy a befektetési vállalkozások kötelesek különálló, egységes jegyzékekben, különösen informatikai adatbázisok formájában megőrizni az egyes ügyfelek számára nyújtott befektetési termékek vagy szolgáltatások alkalmassági és megfelelőségi értékelésére vonatkozó nyilvántartásokat, valamint az egyes ügyfelekkel a befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségekre és díjakra vonatkozóan közölt információkra vonatkozó nyilvántartásokat.

22

Mindenekelőtt rá kell mutatni arra, hogy még ha feltételezzük is, hogy – amint a KFN hangsúlyozza – e rendelkezések bolgár nyelvi változatában annyiban, amennyiben ott a „registri” szót használják, azokat úgy kell érteni, mint amelyek formális értelemben vett jegyzékek vezetésére vonatkozó kötelezettségre utalnak, az említett rendelkezések – amint mind a kérdést előterjesztő bíróság, mind pedig az alapeljárásban részt vevő valamennyi fél megjegyezte – különböző nyelvi változatai között eltérések vannak.

23

Míg ugyanis a 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet 56. cikke (2) bekezdésének és 72. cikke (2) bekezdésének, valamint I. mellékletének egyes nyelvi változatai a bolgár nyelvi változathoz hasonlóan „jegyzékekre” utalnak, mint a spanyol („registros”), az angol („records”), az olasz („registrazioni”) vagy a portugál („registos”) nyelvi változat, más nyelvi változatok inkább egyszerű „nyilvántartásokra” utalnak, mint például e rendelkezések német („Aufzeichnungen”) vagy francia („enregistrements”) nyelvi változata, így ebből nem lehet egyértelműen azt a következtetést levonni, hogy e kifejezéseket úgy kell érteni, mint amelyek egyszerű „nyilvántartások” helyett formális értelemben vett jegyzékekre utalnának.

24

E tekintetben ezért emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint egy uniós jogi rendelkezés valamely nyelvi változatának megfogalmazása nem szolgálhat e rendelkezés értelmezésének kizárólagos alapjául, illetve e tekintetben nem élvezhet elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben. Az uniós jog rendelkezéseit ugyanis egységesen kell értelmezni és alkalmazni az Unió valamennyi nyelvén készült változatok figyelembevételével, és e különböző változatok eltérése esetén az érintett rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (2018. július 25‑iTeglgaard és Fløjstrupgård ítélet, C‑239/17, EU:C:2018:597, 37. és 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

25

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet által a befektetési vállalkozások számára előírt nyilvántartásba vételi kötelezettségeket nem csupán e felhatalmazáson alapuló rendelet bizonyos rendelkezései határozzák meg pontosan, mint a befektetési termékek és szolgáltatások megfelelőségének értékelését illetően az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 56. cikkének (2) bekezdése, hanem általános jelleggel ugyanezen felhatalmazáson alapuló rendelet III. fejezetének a „Nyilvántartásra” vonatkozó 8. szakasza is.

26

E szakaszban szerepel a 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet 72. cikke, amely „A nyilvántartások megőrzésére” vonatkozik. E cikk az (1) bekezdésében egyrészt úgy rendelkezik, hogy azt olyan formában és módon kell elvégezni, amely megfelel az e bekezdés a)–e) pontjában foglalt feltételeknek, különösen annak, amely szerint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak közvetlenül hozzá kell tudnia férni az érintett nyilvántartásokhoz.

27

Másrészt e felhatalmazáson alapuló rendelet 72. cikke a (2) bekezdésében előírja azt a kötelezettséget, hogy legalább az említett felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében szereplő adatok listáját meg kell őrizni, amelyek között szerepel az alapügyben szóban forgó, az egyes ügyfelek részére nyújtott befektetési termékek és szolgáltatások alkalmasságának és megfelelőségének értékelésére vonatkozó nyilvántartások, valamint a befektetési szolgáltatások költségeire és a kapcsolódó díjakra vonatkozóan az egyes ügyfelekkel közölt információk nyilvántartásai.

28

Amint ugyanezen felhatalmazáson alapuló rendelet (92) preambulumbekezdéséből kitűnik, a nyilvántartások megőrzésére vonatkozó e követelmények annak biztosítására irányulnak, hogy az illetékes hatóságok el tudják végezni felügyeleti feladataikat és érvényesítési tevékenységeiket a befektetők védelmének és a piac integritásának a biztosítása érdekében.

29

A 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet nyilvántartásba vételi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseinek általános rendszeréből és céljából tehát az következik, hogy e felhatalmazáson alapuló rendelet azon információk előírására irányul, amelyeket a befektetési vállalkozásoknak legalább meg kell őrizniük, miközben ezen információk megőrzésének formáját és módját illetően csupán bizonyos követelményeket ír elő – többek között az illetékes ellenőrző hatóságok könnyű hozzáférhetőségének követelményét –, amelyeknek e megőrzésnek meg kell felelnie.

30

Ebből következik, hogy annyiban, amennyiben e rendelkezések különböző nyelvi változataiban „jegyzékekre” hivatkoznak, azokat nem lehet úgy értelmezni, hogy a befektetési vállalkozások számára az érintett információk megőrzésének olyan sajátos formáját írnák elő, mint a különálló, egységes jegyzékek informatikai adatbázis formájában történő létrehozása.

31

Egy ilyen értelmezés megfosztaná létjogosultságától a 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet 72. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában szereplő azon követelmények meghatározását, amelyeknek a nyilvántartások megőrzésének meg kell felelnie.

32

Különösen, e felhatalmazáson alapuló rendelet 72. cikke (1) bekezdésének e) pontjából kitűnik, hogy a vállalkozás megoldásainak „az alkalmazott technológiától függetlenül” meg kell felelniük a nyilvántartási követelményeknek. Ebből következik, hogy az említett felhatalmazáson alapuló rendelet bizonyos „technológiai semlegességen” alapul abban az értelemben, hogy a befektetési vállalkozások számára fenntartja a nyilvántartások megőrzése módjának megválasztását, feltéve hogy a választott módszer megfelel a 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet 72. cikkének (1) bekezdésében előírt követelmények összességének.

33

A 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet 56. cikkének (2) bekezdése és 72. cikkének (2) bekezdése, valamint I. melléklete rendelkezéseinek olyan értelmezése, amely szerint az ott használt megfogalmazások inkább formai értelemben vett jegyzékekre vonatkoznak, mintsem puszta „nyilvántartásokra”, nem tűnik ki a 2014/65 irányelvből sem, amely alapján e felhatalmazáson alapuló rendeletet elfogadták.

34

Ugyanis sem a 2014/65 irányelv 16. cikkének (6) bekezdése – amely előírja a tagállamok számára, hogy gondoskodjanak arról, hogy valamennyi befektetési vállalkozás nyilvántartást vezessen az általa nyújtott összes szolgáltatásról, az általa végzett összes tevékenységről és ügyletről, ami lehetővé teszi az illetékes hatóság számára, hogy elláthassa felügyeleti feladatait és végrehajtási intézkedéseket tehessen –, sem ezen irányelv 25. cikkének (5) bekezdése – amely szerint a befektetési vállalkozásnak létre kell hoznia egy nyilvántartást, amely tartalmazza a befektetési vállalkozás, illetve ügyfele között létrejött dokumentumot vagy dokumentumokat, amelyek meghatározzák a felek jogait és kötelezettségeit, valamint mindazon egyéb feltételeket, amelyek alapján a befektetési vállalkozás az ügyfélnek szolgáltatásokat nyújt – nem írja elő azon műszaki formátumot, amelyekben a befektetési vállalkozások nyilvántartásait meg kell őrizni.

35

A fentiekre tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet 56. cikkének (2) bekezdését és 72. cikkének (2) bekezdését e felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy a befektetési vállalkozások nem kötelesek különálló, egységes jegyzékekben, különösen informatikai adatbázisok formájában megőrizni az egyes ügyfelek számára nyújtott befektetési termékek vagy szolgáltatások alkalmassági és megfelelőségi értékelésére vonatkozó nyilvántartásokat, valamint az egyes ügyfelekkel a befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségekre és díjakra vonatkozóan közölt információkra vonatkozó nyilvántartásokat, mivel e nyilvántartások megőrzésének módja szabadon választható, azzal a feltétellel azonban, hogy az megfelel az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 72. cikkének (1) bekezdésében előírt valamennyi követelménynek.

A költségekről

36

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

 

A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 25‑i (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 56. cikkének (2) bekezdését és 72. cikkének (2) bekezdését e felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy a befektetési vállalkozások nem kötelesek különálló, egységes jegyzékekben, különösen informatikai adatbázisok formájában megőrizni az egyes ügyfelek számára nyújtott befektetési termékek vagy szolgáltatások alkalmassági és megfelelőségi értékelésére vonatkozó nyilvántartásokat, valamint az egyes ügyfelekkel a befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségekre és díjakra vonatkozóan közölt információkra vonatkozó nyilvántartásokat, mivel e nyilvántartások megőrzésének módja szabadon választható, azzal a feltétellel azonban, hogy az megfelel az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 72. cikkének (1) bekezdésében előírt valamennyi követelménynek.

 

Aláírások


( *1 ) Az eljárás nyelve: bolgár.