1.

A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapján a Bíróságnak az egyik olyan kérdést kell megvizsgálnia, amelyben a 2009/65/EK irányelv ( 2 ) egyensúlyt teremt a befektetővédelem biztosítása és az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) befektetési jegyeinek Európai Unión belüli szabad mozgásának megkönnyítése között. ( 3 ) A kérdést előterjesztő bíróság különösen arra keresi a választ, hogy a befektetési társaságok és az alapkezelő társaságok ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szervei tagjainak személyazonossága olyan lényeges elemét képezi‑e a tájékoztatónak, amelyet a 2009/65 irányelv 72. cikke alapján naprakészen kell tartani.

2.

Az előzetes döntéshozatalra utalás körülményei a következők. Az Invest Fund Management AD öt befektetési alapot kezel. Tevékenységének szabályozása és felügyelete a Komisia za finansov nadzor (pénzügyi felügyeleti bizottság, Bulgária; a továbbiakban: KFN) feladata. 2019. augusztus 28‑án az érintett nemzeti cégjegyzékbe bejegyezték, hogy két új, nem ügyvezetői jogkörben eljáró taggal bővült az Invest Fund Management igazgatótanácsa. A KFN álláspontja szerint ezért az Invest Fund Managementnek 14 napon belül naprakésszé kellett tennie az általa kezelt öt befektetési alap tájékoztatóját. Ez a határidő 2019. szeptember 11‑én járt le. Az Invest Fund Management 2019. október 17‑én tette naprakésszé a tájékoztatókat.

3.

2020. április 15‑én a KFN öt, szabálysértés elkövetését megállapító határozatot hozott, és öt, pénzbírságot kiszabó határozatot hozott az Invest Fund Managementtel szemben. Ez utóbbi e határozatokat és pénzbírságokat megtámadta a Sofiyski rayonen sad (szófiai kerületi bíróság, Bulgária) előtt, amely úgy határozott, hogy hivatalból előzetes döntéshozatal céljára az uniós jog releváns rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozó négy kérdést terjeszt a Bíróság elé. E kérdések két kategóriába tartoznak. Az első három kérdés a „tájékoztató lényeges elemei” fogalmának jelentésére, közelebbről pedig arra a vonatkozik, hogy ilyen lényeges elemnek minősül‑e új, nem ügyvezetői jogkörben eljáró igazgatóknak az alapkezelő társaság igazgatótanácsába történő kinevezése, következésképpen az alapkezelő társaság a 2009/65 irányelv 72. cikke alapján köteles‑e az általa kezelt alapok tájékoztatójának naprakésszé tételére. A negyedik kérdés tárgyát a KFN ezen állítólagos kötelezettség teljesítése elmulasztásának szankcionálására vonatkozó hatásköre képezi.

4.

A 2009/65 irányelv (3) preambulumbekezdése úgy szól, hogy az irányelv összehangolja a kollektív befektetési vállalkozásokat szabályozó nemzeti jogszabályokat az ilyen társaságok Unión belüli versenyfeltételeinek közelítése céljából, hogy egyúttal biztosítható legyen a befektetők hatékonyabb és egységesebb védelme. A koordináció elősegíti az ÁÉKBV‑k befektetési jegyeinek a szabad mozgására vonatkozó korlátozások megszüntetését.

5.

„A befektetők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségek” címet viselő IX. fejezet három információtípus, jelesül a tájékoztatók és rendszeres beszámolók (68–75. cikk), egyéb információk (76. és 77. cikk), valamint kiemelt befektetői információk (78–82. cikk) kötelező közlésének formájában tartalmaz tájékoztatási követelményeket.

6.

A 68. cikk a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A befektetési társaság, valamint az alapkezelő társaság a kezelésében lévő minden egyes közös alap vonatkozásában közzéteszi az alábbiakat:

[…]”

7.

A 69. cikk szerint:

„(1)   A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelynek alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségekről és a befektetések kockázatairól.

A tájékoztatónak a befektetett eszközöktől függetlenül világos és közérthető magyarázatot kell tartalmaznia az alap kockázati profiljáról.

A tájékoztatónak tartalmaznia kell vagy:

(2)   A tájékoztatónak legalább az I. melléklet A. listájában található információkat kell tartalmaznia, amennyiben ez az információ nem szerepel a 71. cikk (1) bekezdése értelmében a tájékoztatóhoz mellékelt belső szabályokban vagy létesítő okiratokban.

[…]”

8.

A 2009/65 irányelv I. melléklete A. listájának 1.8. pontja „[az alapkezelő társaság és a befektetési vállalkozás] ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai[ra] és beosztásuk[ra] [utal]. Részletezni kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra nézve jelentőséggel bírnak.”

9.

A 2009/65 irányelv 70. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A tájékoztatónak meg kell jelölnie, hogy egy adott ÁÉKBV a befektetési eszközök mely kategóriáiba fektethet be. Külön említést kell tenni arról, engedélyezettek‑e a származékos pénzügyi eszközökkel folytatott műveletek, mely esetben a tájékoztatónak nyilatkozatot kell tartalmaznia, amely jelzi, hogy az ilyen ügyletek lebonyolítására fedezeti célból vagy a befektetési célkitűzések megvalósítása céljából van lehetőség; ugyancsak jelezni kell a származékos pénzügyi eszközök alkalmazásának lehetséges hatását a kockázati profil alakulására.

(2)   Amennyiben egy ÁÉKBV elsősorban az 50. cikkben említett, nem az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök közé tartozó eszközkategóriába fektet be, vagy az ÁÉKBV az 53. cikkel összhangban leképez egy bizonyos részvény‑ vagy kötvényindexet, tájékoztatójának és szükség esetén forgalmazási közleményeinek nyilatkozatot kell tartalmaznia, amely kifejezetten felhívja a figyelmet az ÁÉKBV befektetési politikájára.

(3)   Amennyiben egy ÁÉKBV nettó eszközértéke a portfólió összetételénél vagy a portfólió alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozik, tájékoztatójának és szükség esetén forgalmazási közleményeinek nyilatkozatot kell tartalmaznia, amely kifejezetten felhívja a figyelmet az ÁÉKBV e sajátosságára.

[…]”

10.

A 71. cikk a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Az alap szabályzata vagy a befektetési társaság létesítő okirata a tájékoztató elválaszthatatlan részét képezik, ezért ezeket csatolni kell a tájékoztatóhoz.

[…]”

11.

A 72. cikk szerint:

„A tájékoztató lényeges elemeit naprakészen kell tartani.”

12.

A 2009/65 irányelv 99. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az illetékes hatóságok 98. cikkben említett felügyeleti hatásköreinek, valamint a tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy büntetőjogi szankciókról rendelkezzenek, és ilyen szankciókat alkalmazzanak, a tagállamok megállapítják azokat a szabályokat, amelyek az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértése esetén kiszabandó közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkoznak, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtása érdekében.

Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy a tagállami büntetőjog hatálya alá tartozó jogsértésekre vonatkozóan nem állapítanak meg közigazgatási szankciókat előíró szabályokat, közlik a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket.

A közigazgatási szankcióknak és az egyéb közigazgatási intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

[…]”

13.

A 2009/65 irányelv 99a. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvet átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik szankciókat határozzanak meg mindenekelőtt a következő esetekre vonatkozóan:

[…]

[…]”

14.

A Zakon za deynostta na kolektivnite investitsionni shemi na drugi predpriyatiya za kolektivno investirane (a kollektív befektetési vállalkozásokról és kollektív befektetéssel foglalkozó egyéb vállalkozásokról szóló törvény, DV 2011. október 4‑i 77. száma, a továbbiakban: ZDKISDPKI) 1. cikke akként rendelkezik, hogy e törvény többek között a kollektív befektetési vállalkozások és az alapkezelő társaságok tevékenységét, valamint a törvénynek való megfelelés állam általi felügyeletét szabályozza.

15.

E törvény 3. cikke értelmében:

„Az 1. cikk szerinti […] személyek szabályozása és felügyelete a Komisia za finansov nadzor (pénzügyi felügyeleti bizottság, a továbbiakban: bizottság), és a bizottság alelnökének, illetve a »Nadzor na investitsionnata deynost« (befektetési tevékenység felügyelete) osztály vezetőjének (a továbbiakban: alelnök) feladata.”

16.

A ZDKISDPKI 56. cikk (1) bekezdése (módosította: DV 2018. évi 15. száma, 2018. február 16. óta hatályos) a következőképpen rendelkezik:

„A kollektív befektetési vállalkozás tájékoztatója lényeges elemeinek változásakor a tájékoztatót a változás időpontjától számított 14 napon belül naprakésszé kell tenni, és azt e határidőn belül a bizottság elé kell terjeszteni.”

17.

A ZDKISDPKI 273. cikkének (1) bekezdése (korábban 204. cikk, DV 2013. évi 109. száma, 2013. december 20. óta hatályos) (1) (módosította: DV 2013. évi 109. száma, 2013. december 20. óta hatályos) a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Aki megsérti a

10. [új: DV 2016. évi 76. száma, 2016. szeptember 30. óta hatályos, korábban 9. pont, módosította és kiegészítette: DV 2019. évi 102. száma] […] az 56. cikk (1) bekezdését, […] vagy lehetővé teszi annak megsértését, 4000–5 000 000 [leva (BGN)] […] összegű bírság megfizetésére köteles;

[…]

(5)   Az (1) bekezdés szerinti, jogi személyek vagy egyéni vállalkozások által elkövetett szabálysértések esetén a következő összegű pénzbírságot kell kiszabni:

[…]

10. [új: DV 2016. évi 76. száma, 2016. szeptember 30. óta hatályos, korábban 9. pont, módosította: DV 2019. évi 102. száma] Az (1) bekezdés 10. pontja szerinti szabálysértések esetén 10 000–5 000 000 BGN, ismételt szabálysértés esetén pedig 20 000–10 000 000 BGN.”

18.

A ZDKISDPKI kiegészítő rendelkezéseinek (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy azok alkalmazásában:

„[…]

21. »Visszaesés«: e törvénynek vagy végrehajtási jogszabályainak egy éven belül három vagy több alkalommal történő megsértése.”

19.

A kiegészítő rendelkezések (2) bekezdése úgy szól, hogy a ZDKISDPKI átülteti a 2009/65 irányelvben szereplő követelményeket.

20.

Az Invest Fund Management társaság szerepel a Bolgár Köztársaság cégjegyzékében és közhasznú jogi személyek nyilvántartásában. Az Invest Fund Management öt befektetési alapot szervez és kezel: „Invest Aktiv”, „Invest Klassik”, „Global Opportunities”, „Invest Konservativen Fond” és „Invest Obligatsii”. Tevékenységének szabályozása és felügyelete a KFN feladata.

21.

Az Invest Fund Management tevékenységének nem helyszíni ellenőrzése során a KFN megállapította, hogy 2019. augusztus 28‑án az adott cégjegyzékben bejegyzésre került, hogy két új, nem ügyvezető funkciót betöltő taggal bővül az Invest Fund Management igazgatótanácsa, akiket nem bíztak meg irányítási feladatok ellátásával. A KFN arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Invest Fund Management köteles az általa kezelt mind az öt befektetési alapra vonatkozó tájékoztatót a törvényben előírt 14 napos határidőn belül – 2019. szeptember 11‑ig – naprakésszé tenni. Az Invest Fund Management ennek azonban 2019. október 17‑ig nem tett eleget.

22.

A KFN az előírt határidőben történő eljárás elmulasztásának következményeként öt külön határozatot fogadott el, amelyek mindegyikében minden egyes befektetési alap vonatkozásában szabálysértés elkövetését állapította meg. Az KFN alelnöke ezt követően öt külön bírságot kiszabó határozatot hozott, amelyek mindegyikében 10000 BGN összegű pénzbírságot szabott ki az Invest Fund Management terhére a ZDKISDPKI 273. cikke (5) bekezdésének a 273. cikke (1) bekezdésének 10. pontjával összhangban értelmezett 10. pontja alapján, mivel az Invest Fund Management nem teljesítette a ZDKISDPKI 56. cikkének (1) bekezdése szerinti jogszabályi kötelezettséget.

23.

Az Invest Fund Management e határozatokat és az azokban kiszabott bírságokat megtámadta a Sofiyski rayonen sad (szófiai kerületi bíróság) előtt. Az alapeljárásban vitatott, 2020. április 15‑én kelt, bírságot kiszabó határozat – az „Invest Obligatsii” befektetési alap tájékoztatója határidőben történő naprakésszé tételének Invest Fund Management általi elmulasztására vonatkozik.

24.

A kérdést előterjesztő bíróság ezen eljárás során hivatalból úgy határozott, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita elbírálásához az EUMSZ 267. cikk második bekezdése alapján előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

25.

Az Invest Fund Management, a KFN, a német, az olasz, a luxemburgi és a lengyel kormány, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket nyújtott be.

26.

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 24. cikkének (2) bekezdése alapján a Bíróság felkérte az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (a továbbiakban: ESMA), hogy írásban válaszoljon bizonyos kérdésekre, és vegyen részt a tárgyaláson.

27.

A 2022. január 26‑án tartott tárgyaláson az Invest Fund Management, a KFN, a luxemburgi kormány, a Bizottság és az ESMA észrevételeket terjesztett elő.

28.

A kérdést előterjesztő bíróság az első két kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a 2009/65 irányelv 72. cikke értelmében vett, a „tájékoztató lényeges elemeinek” részét képezik‑e az ezen irányelv I. melléklete A. listájának a) pontjában említett információk, amelyeknek szerepelniük kell a tájékoztatóban, így azokat naprakészen kell‑e tartani.

29.

Nem vitatott, hogy a „tájékoztató lényeges elemeinek” fogalmát az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályok nem határozzák meg. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az ESMA a Bíróság kérdéseire adott válaszában jelezte, hogy nem kért és nem is adott iránymutatást e fogalom alkalmazására vagy végrehajtására vonatkozóan.

30.

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Európai Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve a rendelkezés összefüggéseit és a kérdéses szabályozás célját. ( 4 )

31.

Ilyen körülmények között a „tájékoztató lényeges elemeinek” a 2009/65 irányelv 72. cikkében szereplő fogalmát az egész Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni. Ez a megközelítés egyébként összhangban áll az irányelv céljával, amely a kollektív befektetési vállalkozásokat szabályozó nemzeti jogszabályok összehangolása a versenyfeltételek közelítése céljából, vagyis az egyenlő versenyfeltételek megteremtése, hogy egyúttal biztosítható legyen a befektetők hatékonyabb és egységesebb védelme. ( 5 )

32.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jogi rendelkezések értelmezésénél nemcsak a szóban forgó rendelkezés megfogalmazását – a jelen ügyben a 2009/65 irányelv 72. cikkében „a tájékoztató lényeges elemeit”, – hanem a szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek a részét képezi. ( 6 )

33.

Az „lényeges” szót különféle módokon, „kulcsfontosságúként”, „létfontosságúként” vagy „szükségesként” is le lehet írni. Az „elem”„alkotóelem” vagy „rész”. A „lényeges elemek” kifejezés a 2009/65 irányelv IX. fejezetének „A tájékoztató és a rendszeres beszámolók közzététele” címet viselő cikkében szerepel. Az közvetlenül olyan rendelkezéseket követ, amelyek meghatározzák a tájékoztatóban feltüntetendő információkat. ( 7 ) Számomra úgy tűnik, hogy amennyiben a jogalkotó előírja bizonyos információknak a tájékoztatóban történő feltüntetését, ezen információk jellegüknél fogva e dokumentum létfontosságú vagy szükségszerű alkotóelemének minősülnek. A kifejezés szó szerinti értelmének megfelel tehát az, hogy az ilyen információ a tájékoztató olyan „lényeges elemének” minősül, amelyet a 2009/65 irányelv 72. cikkének megfelelően naprakészen kell tartani.

34.

A 2009/65 irányelv 69. cikkének (2) bekezdése, amely úgy szól, hogy „[a] tájékoztatónak legalább az I. melléklet A. listájában található információkat kell tartalmaznia”, erre különösen egyértelműen rámutat. A „legalább […] kell tartalmaznia” kifejezés beillesztése ugyanis arra utal, hogy a szóban forgó listában szereplő információk a tájékoztató szükséges és jelentős részét képezik, következésképpen a jogalkotó azt a tájékoztató olyan lényeges elemének tekintette, amelyet a változása esetén naprakésszé kell tenni.

35.

Ahogyan azt az ESMA kifejti, a 2009/65 irányelv 69. cikke (1) bekezdésének szövegéből kitűnik, hogy a tájékoztató olyan információkat tartalmaz, amelyek „szükségesek” ahhoz, hogy a befektetők kellő tájékozottsággal tudjanak határozni. Mivel az ezen irányelv I. mellékletének A. listájában szereplő, 69. cikkének (2) bekezdésében említett információk a tájékoztató kötelező minimális tartalmát képezik, ezeket az információkat a 2009/65 irányelv 69. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában értelemszerűen „szükségesnek” kell tekinteni. Mivel az ÁÉKBV‑k tájékoztatói kizárólag akkor felelnek meg a 2009/65 irányelvnek, ha legalább az I. mellékletének A. listájában előírt valamennyi információt tartalmazzák, a „tájékoztató lényeges elemeinek” a 2009/65 irányelv 72. cikke értelmében vett fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az legalább ezen információk összességét foglalja magában.

36.

A 2009/65 irányelv 72. cikkének ezt a szó szerinti és rendszertani értelmezését a rendelkezés értelmezésének teleologikus megközelítése is alátámasztja. A 69. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerint a tájékoztató célja annak lehetővé tétele a befektetők számára, hogy kellő tájékozottsággal tudjanak határozni a felkínált befektetési lehetőségekről és a befektetések kockázatairól. A 2009/65 irányelv 69. cikkének az I. melléklet A. listájának 1.8. pontjával összefüggésben értelmezett (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a tájékoztatónak tartalmaznia kell a társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjait és beosztásukat, valamint részleteznie kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra nézve jelentőséggel bírnak. ( 8 ) Nem vitatott, hogy a nem ügyvezetői jogkörben eljáró igazgatók a társaság „ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai”. A tárgyaláson a KFN, az ESMA és a Bizottság megjegyezte, hogy a nem ügyvezetői jogkörben eljáró igazgatók – bár nem felelősek a napi szintű irányítási döntések meghozataláért – részt vesznek a beruházásokkal kapcsolatos igazgatótanácsi döntésekben. A beruházás döntésekből áll. E döntések minősége nagyrészt az e feladattal felruházott egyének súlyától és feddhetetlenségétől függ. Ebből következően a döntéshozók kiléte jelentőséggel bírhat a potenciális befektetők számára. Egyébiránt az alapok befektetéséről döntő személyek kellő időben történő azonosítása lehetővé teszi a befektetők számára, hogy egyebek mellett megvizsgálják az esetleges összeférhetetlenséget. Ha a tájékoztatóban szereplő ezen információk nem naprakészek, a befektetők nem tudnak kellő tájékozottsággal határozni a felkínált befektetési lehetőségekről.

37.

A német kormány – amelynek álláspontjával az Invest Fund Management és a luxemburgi kormány is egyetértett a tárgyaláson – írásbeli észrevételeiben előadta, hogy a tájékoztatók naprakészen tartandó lényeges elemei azokra az elemekre korlátozódnak, amelyeknek szerepelniük kell a 2009/65 irányelv IX. fejezetének 3. szakasza szerinti kiemelt befektetői információk dokumentumban.

38.

A 2009/65 irányelv 78. cikkének (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a tagállamok előírják, hogy a befektetési társaság és az alapkezelő társaság – minden általa kezelt közös alap tekintetében – a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentumot, „kiemelt befektetői információkat” állítson össze. Ezen irányelv 78. cikkének (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a „kiemelt befektetői információnak” tartalmaznia kell az érintett ÁÉKBV alapvető jellemzőire kitérő megfelelő információt, amelyet olyan módon kell a befektetők rendelkezésére bocsátani, hogy észszerűen képesek legyenek megérteni a felkínált befektetési termék jellegét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudják meghozni befektetési döntéseiket. Ezen irányelv 78. cikkének (3) bekezdése értelmében a kiemelt befektetői információnak tartalmaznia kell az ÁÉKBV megnevezését, befektetési célkitűzéseinek és politikájának rövid leírását, a múltbeli teljesítmény bemutatását vagy – adott esetben – a teljesítménnyel kapcsolatos forgatókönyveket, a költségeket és kapcsolódó díjakat, valamint a befektetés kockázat‑/nyereségprofilját, beleértve a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott ÁÉKBV‑be történő befektetésekkel kapcsolatos kockázatokról.

39.

A német kormány rámutat arra, hogy a 2009/65 irányelv 78. cikke (3) bekezdésének angol és francia nyelvi változata azokra a „lényeges elemekre” és „les éléments essentiels”‑re utal, amelyek vonatkozásában információkat kell szolgáltatni. Úgy véli, hogy a „tájékoztató lényeges elemei” – amelyeket az irányelv 72. cikke értelmében naprakészen kell tartani – az ÁÉKBV‑k olyan „lényeges elemei”, amelyeket a 78. cikk (3) bekezdésének a)–e) pontja szerint kiemelt befektetői információk útján kell szolgáltatni. A 2009/65 irányelv 69. cikkének (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a tájékoztatónak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelynek alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségekről és a befektetések kockázatairól. Az ilyen naprakész kiemelt befektetői információt tartalmazó tájékoztató lehetővé teszi a befektetők számára, hogy kellő tájékozottsággal tudnak határozni.

40.

A német kormány álláspontja szerint ez az értelmezés megfelel a 2009/65 irányelv által követett céloknak és célkitűzéseknek abban az értelemben, hogy a kiemelt befektetői információk dokumentum – amelynek meg kell felelnie a tájékoztató releváns részeinek – és maga a tájékoztató célja is az, hogy lehetővé tegye a befektetők számára, hogy megértsék a befektetés kockázatait, és arról kellő tájékozottsággal tudjanak határozni.

41.

Válaszképpen először is megjegyzem, hogy a 2009/65 irányelv 78. cikke IX. fejezetének „Kiemelt befektetői információk” címet viselő 3. szakaszában szerepel, míg a 72. cikk a IX. fejezet „A tájékoztató és a rendszeres beszámolók közzététele” címet viselő 1. szakaszában található. Az e rendelkezések közötti kereszthivatkozás hiánya vagy mindkettőben kifejezetten meghatározott, azonos fogalom használatának a hiánya megkérdőjelezheti a német kormány által támogatott nyelvtani értelmezést. Egyébiránt úgy tűnik, hogy a 2009/65 irányelv más nyelvi változatai sem támasztják alá a szóban forgó rendelkezések ilyen értelmezését. ( 9 )

42.

Másodszor, talán még fontosabb, hogy a tájékoztató kiemelt befektetői információk dokumentumhoz képest sokkal részletesebb tájékoztatást szolgál. Bár e két dokumentum célja egybeeshet annak lehetővé tételét illetően, hogy a befektetők megértsék a befektetési kockázatokat, és hogy arról kellő tájékozottsággal tudjanak határozni, az azokban közölt információk köre eltérő. Ahogyan azt a KFN, a Bizottság és az ESMA a tárgyaláson kifejtette, a kiemelt befektetői információk szabványosított tartalmú, igen rövid dokumentum, amely a különböző befektetési ajánlatok – különösen a lakossági befektetők általi – összehasonlításának előmozdítását szolgálja. A tájékoztató lényegesen hosszabb és részletesebb, ami miatt különösen az intézményi befektetőknek nyújthat nagyobb segítséget. Ebből a szempontból semmi nem zárja ki, hogy a tájékoztatóban szereplő információk naprakésszé tételére vonatkozó kötelezettség szélesebb körű legyen, mint a kiemelt befektetői információk dokumentumra vonatkozó kötelezettség. Az, hogy a 2009/65 irányelv a potenciális befektetők tájékoztatását illetően két eltérő szabályozásról rendelkezik, szintén nem összeegyeztethetetlen az irányelv által követett célokkal.

43.

Ezen okok miatt nem vagyok meggyőződve arról, hogy helyes a német kormány által a 2009/65 irányelv szóban forgó rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban javasolt megközelítés.

44.

Az Invest Fund Management arra hivatkozik, hogy mivel az új, nem ügyvezetői jogkörben eljáró igazgatók igazgatótanácsba történő kinevezését a KFN‑nek jóvá kell hagynia, és azt be kell jegyezni az adott nemzeti cégjegyzékbe, ezen információ a nyilvántartásba vétele időpontjától kezdve köztudomásúnak minősül. Mivel a befektetők és a potenciális befektetők is betekinthetnek a nemzeti cégjegyzékbe, észszerű a 2009/65 irányelv 72. cikkét úgy értelmezni, hogy az nem írja elő ezen információ tájékoztatóban történő naprakésszé tételét.

45.

Amennyiben ugyanis a jogalkotó szándéka arra irányul, hogy a befektetőknek a releváns ügyvivői, ügyviteli és felügyeleti szervek tagjainak azonosítása céljából a valamely nemzeti cégjegyzékben nyilvánosan elérhető információkat kell alapul venniük, nehezen érthető, hogy a 2009/65 irányelv I. mellékletének A. listája miért tartalmazza ezeket az információkat a tájékoztató kötelező minimális tartalmaként. A jogalkotó álláspontja szerint tehát nem elegendő, ha a nemzeti cégjegyzékek ilyen naprakész információkat szolgáltatnak. Kérdésként vetődik fel az is, hogy a befektetőknek miért kell betekinteniük a nemzeti cégjegyzékekbe annak ellenőrzése céljából, hogy a tájékoztatóban szereplő információk naprakészek‑e.

46.

Álláspontom szerint az is releváns, hogy az Invest Fund Management láthatólag maga is úgy vélte, hogy a tájékoztatóban szereplő információkat új, nem ügyvezetői jogkörben eljáró igazgatók kinevezését követően naprakésszé kell tenni. A kérdést előterjesztő bíróság előtti eljárásban szóban forgó bírságot azért szabták ki, mert az Invest Fund Management a változásnak az érintett cégjegyzékbe történő bejegyzését követően az irányadó határidőn túl tette naprakésszé a tájékoztatókat, nem pedig azért, mert azokat egyáltalán nem tette naprakésszé.

47.

A luxemburgi kormány álláspontja szerint „a tájékoztató lényeges elemei” 2009/65 irányelv 72. cikkében szereplő fogalmának pontos meghatározása hiányában a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak feladata meghatározni annak tartalmát. Ennek során az említett hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a befektetők érdekeit esetlegesen érintő jelentős változások tükrözése céljából naprakésszé kell‑e tenni a tájékoztatót. Ezt az értékelést esetről esetre és az arányosság elvének tiszteletben tartásával kell elvégezni, hogy az irányelv céljai tükrében össze lehessen egyeztetni a befektetők és az alapkezelő társaságok érdekeit.

48.

A 2009/65 irányelv nem utal arra, hogy a jogalkotó a „tájékoztató lényeges elemei” irányelv 72. cikkében szereplő fogalmának meghatározását a tagállamokra vagy azok hatáskörrel rendelkező hatóságainak mérlegelésére kívánta volna hagyni. Ahogyan azt a jelen indítvány 30. pontjában kifejtettem, e kifejezés e körülmények között az uniós jog szempontjából önálló és egységes értelmezést igényel.

49.

Az Invest Fund Management és a luxemburgi kormány egyaránt azt állítja, hogy a tájékoztatóban szereplő információk egyes módosításai annyira csekélyek vagy elhanyagolhatók is lehetnek, hogy azok nem relevánsak a befektetők számára, amely esetben a 2009/65 irányelv 72. cikke nem követeli meg a tájékoztatót naprakésszé tételét. Ebben az összefüggésben a ZDKISDPKI 56. cikkének (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a kollektív befektetési vállalkozás tájékoztatója lényeges elemeinek változásakor a tájékoztatót naprakésszé kell tenni. Ez a bolgár jogalkotó arra irányuló szándékát tükrözheti, hogy a tájékoztató tartalmának naprakésszé tételére vonatkozóan a 2009/65 irányelvben előírtaknál szigorúbb szabályokat vezessen be, amit e szabályozás lehetővé tesz. ( 10 ) Mindenesetre a jelen indítvány 36. pontjában szereplő észrevételeim tükrében úgy vélem, hogy a jelen ügyben szóban forgó változás nem minősíthető elhanyagolhatónak vagy csekély mértékűnek.

50.

A lengyel kormány megjegyzi, hogy mind az „lényeges” szó szokásos értelme, mind pedig a 2009/65 irányelv 72. cikkének teleologikus értelmezése arra enged következtetni, hogy a tájékoztató lényeges elemeit – jelesül „világos és közérthető [magyarázatot] […] az alap kockázati profiljáról” – a 69. cikke (1) bekezdésének második albekezdése írja le. Kizárt az olyan alternatív értelmezés, amely szerint a tájékoztató lényeges elemei az irányelv 69. cikkének (2) bekezdésében említett elemek, mivel olyan túlzott terhet róna az alapkezelő társaságokra és a befektetési vállalkozásokra, amely nem javítana lényegesen a befektetők védelmén. A lengyel kormány az alapügy tényállását hozza fel példaként a tájékoztatóban feltüntetendő, de a 2009/65 irányelv72. cikke alapján naprakészen tartandó „lényeges elemnek” nem minősülő információra. Mindazonáltal elfogadja, hogy a tagállamok e tekintetben szigorúbb követelményeket írhatnak elő.

51.

Két okból sem győz meg a lengyel kormány által képviselt megközelítés. Egyrészt – amint az a jelen indítvány 33–35. pontjában kifejtettem –, a „lényeges” kifejezés szokásos értelmével összhangban áll, hogy az tartalmazza „legalább az I. melléklet A. listájában található információkat”, mivel a 2009/65 irányelv 69. cikkének (2) bekezdése ezt minimális tájékoztatási követelménynek minősíti. Ellenkező utalás hiányában tehát észszerűen megállapítható, hogy a tájékoztató keretében „lényegesek” ezen információk, amelyeket változásuk esetén naprakésszé kell tenni. Másrészt, sem a lengyel kormány, sem pedig a szóban forgó értelmezés túlzott terhességére vonatkozó észrevételeket a Bíróság elé terjesztő felek egyike sem támasztotta alá – jelesül a tájékoztató naprakésszé tétele becsült költségeire hivatkozással – ezeket az állításokat. Ilyen bizonyítékok hiányában nehéz megérteni, hogy a jelen ügy körülményei között miért nem érvényesülhetne a beruházóknak a helyes és naprakész információkhoz való hozzáféréshez fűződő vitathatatlan érdeke.

52.

Álláspontom szerint ebből az következik, hogy a 2009/65 irányelv I. mellékletének A. listájában megjelölt, a tájékoztatóban szereplő információk ezen irányelv 72. cikke alkalmazásában a „tájékoztató lényeges elemeinek” részét képezik, ezért azokat naprakészen kell tartani. A javasolt válasz tükrében úgy tűnik, hogy a Bíróságnak nem kell megválaszolnia a harmadik kérdést. Ennélfogva nem foglalkozom azzal.

53.

A negyedik kérdés a a tájékoztató naprakésszé tételére vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetére a KFN bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskörének terjedelmére vonatkozik. Ahogyan azt a jelen indítvány 22. pontjában kifejtettem, az, hogy az Invest Fund Management nem tette naprakésszé az általa kezelt öt alap mindegyikének tájékoztatóját, öt különböző, bírságot kiszabó határozatot eredményezett. A kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a 2009/65 irányelv 99a. cikkének r) pontja lehetővé teszi‑e a KFN számára e bírságok kiszabását. ( 11 )

54.

Az Invest Fund Management úgy véli, hogy a KFN által alkalmazott megközelítés nem egyeztethető össze a 2009/65 irányelv rendelkezéseivel. Álláspontja szerint az általa kezelt öt alap tájékoztatója naprakésszé tételének elmulasztása egyetlen mulasztásnak minősül, mivel ugyanazokhoz a körülményekhez, jelesül nem ügyvezetői jogkörben eljáró új igazgatóknak az igazgatótanácsába történő kinevezéséhez kapcsolódik. A KFN által alkalmazott megközelítés ellentétes a 2009/65 irányelv 99a. cikkének r) pontjával, amelynek értelmében – előadása – szerint bírság kizárólag a 68–82. cikke ismételt megszegése esetén szabható ki. Ezenkívül a KFN arra vonatkozó gyakorlata, hogy az Invest Fund Management által kezelt minden egyes alap mulasztása miatt bírságot szab ki, aránytalan is, mivel összeegyeztethetetlen a 2009/65 irányelv 99a. cikkének r) pontjával.

55.

Nem győz meg az Invest Fund Management azon érve, amely szerint a kérdést előterjesztő bíróság egyetlen mulasztással szembesül. A 2009/65 irányelv 68. cikke akként rendelkezik, hogy az alapkezelő társaságok kötelesek tájékoztatót közzétenni „a kezelés[ük]ben lévő minden egyes közös alap vonatkozásában”. Az egyes említett alapok tájékoztatója naprakésszé tételének elmulasztásából az következik, hogy az ezen irányelv 72. cikkében előírt, a tájékoztató naprakészen tartására vonatkozó kötelezettséget nem teljesítették mindegyik szóban forgó alap tekintetében, függetlenül az azokhoz fűzött magyarázatoktól. Ebből a szempontból öt, egymástól eltérő alaphoz kapcsolódó mulasztás történt, amelyek minden egyes kezelt alap tekintetében egy–egy mulasztásnak minősülnek.

56.

A KFN, a lengyel kormány és a Bizottság a Bírósághoz benyújtott észrevételeikben foglalkoztak a negyedik kérdéssel. Álláspontom szerint mindegyikük helyesen mutat rá arra, hogy a 2009/65 irányelv nem szolgálja a tagállami jogszabályok teljes körű összehangolását. Ahogyan az ezen irányelv (15) preambulumbekezdéséből kitűnik, általános szabályként a tagállamok az abban megállapított szabályoknál szigorúbb szabályokat is bevezethetnek, különösen az engedélyezési feltételek, a prudenciális követelmények, valamint a beszámolóra és a tájékoztatóra vonatkozó szabályok tekintetében. Ezen irányelv 99a. cikke kifejezetten utal a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire. A 99a. cikk bevezető mondata azt is egyértelművé teszi, hogy a 2009/65 irányelv nem határozza meg kimerítő jelleggel az olyan nem megfelelő magatartások listáját, amelyeket szankcionálni kell, ehelyett olyan nem megfelelő magatartásokat rögzít, amelyeket „mindenekelőtt” kell szankcionálni. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az e szabályozással bevezetett rendszerben előírt feltételek teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó uniós jogszabályok összehangolásának hiányában a tagállamok hatáskörébe tartozik a számukra megfelelőnek tűnő szankciók megválasztása. ( 12 )

57.

Következésképpen a 2009/65 irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy olyan végrehajtási jogszabályokat fogadjanak el, amelyek az irányelv 72. cikkének megsértése esetén a 99a. cikkének r) pontjában meghatározottaknál szigorúbb szankciókat írnak elő, azzal a feltétellel azonban, hogy e szankciók nem aránytalanok. ( 13 ) Nem győz meg az Invest Fund Management sommás állítása, amely szerint a KFN által a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban levő ügyben alkalmazott megközelítés aránytalanul nagy bírságot eredményez. Épp ellenkezőleg, az Invest Fund Management köteles minden általa kezelt alap tényleges és potenciális befektetőjével szemben biztosítani az érintett tájékoztató lényeges elemeinek naprakészen tartását. Önmagában véve tehát nem aránytalan a bírságnak az egyes tájékoztatók naprakésszé tételének elmaradása miatti kiszabása.

58.

Következésképpen azt javaslom, hogy a Bíróság a Sofiyski rayonen sad (szófiai kerületi bíróság, Bulgária) által előzetes döntéshozatal céljából előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg: