2021.2.22.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/10


A Bíróság (nagytanács) 2020. december 17-i ítélete (a Rechtbank Amsterdam [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – az L (C-354/20 PPU) és a P (C-412/20 PPU) ellen kibocsátott európai elfogatóparancsok végrehajtása

(C-354/20. PPU. és C-412/20. PPU. sz. egyesített ügyek) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás - Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés - Európai elfogatóparancs - 2002/584/IB kerethatározat - Az 1. cikk (3) bekezdése - A 6. cikk (1) bekezdése - Tagállamok közötti átadási eljárások - Végrehajtási feltételek - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - A 47. cikk második bekezdése - A független és pártatlan bírósághoz való fordulás joga - Rendszerszintű vagy általános hiányosságok - A „kibocsátó igazságügyi hatóság” fogalma - Az érintett európai elfogatóparancs kibocsátását követően bekövetkezett fejlemények figyelembevétele - A végrehajtó igazságügyi hatóság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy konkrétan és pontosan megvizsgálja, hogy komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból vélelmezhető-e, hogy fennáll annak valós veszélye, hogy átadás esetén sérül az érintett személy tisztességes eljáráshoz való joga)

(2021/C 62/10)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Amsterdam

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

L (C-354/20 PPU), P (C-412/20 PPU)

Rendelkező rész

A 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdését és 1. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben az európai elfogatóparanccsal érintett személy átadásáról dönteni hivatott végrehajtó igazságügyi hatóság olyan információkkal rendelkezik, amelyek az ezen elfogatóparancsot kibocsátó tagállam igazságszolgáltatásának függetlenségét érintő olyan rendszerszintű vagy általános hiányosságokról tanúskodnak, amelyek már a kibocsátás időpontjában fennálltak, vagy amelyek a kibocsátást követően léptek fel, ez a hatóság nem vitathatja el az említett elfogatóparancsot kibocsátó bíróság „kibocsátó igazságügyi hatóságnak” minősülését, továbbá komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból nem vélelmezheti, hogy az utóbbi tagállamnak történő átadás esetén a keresett személyt a Charta 47. cikkének második bekezdésében rögzített, tisztességes eljáráshoz való alapvető joga megsértésének valós veszélye fenyegeti, anélkül hogy konkrét és pontos vizsgálatot kellene végeznie, figyelembe véve többek között az említett személy személyes helyzetét, a szóban forgó bűncselekmény jellegét, és az európai elfogatóparancs kibocsátásának ténybeli hátterét, így a hatóságoknak az adott ügy elbírálásának befolyásolására alkalmas nyilatkozatait.


(1)  HL C 320., 2020.9.28.

HL C 378., 2020.11.9.