1

A perújító, a Katjes Fassin GmbH & Co. KG, 2017. január 18‑án európai uniós védjegy lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO) az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26‑i, módosított 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.; helyébe lépett: az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 tanácsi rendelet [HL 2017. L 154., 1. o.]) alapján.

2

A lajstromoztatni kívánt védjegy a WONDERLAND szómegjelölés volt, és a kérelem a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15‑én kötött, felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó árukra irányult.

3

A védjegybejelentést az Európai Uniós Védjegyértesítő2017. január 26‑i 2017/017. számában tették közzé.

4

2017. március 22‑én a beavatkozó fél, a Haribo The Netherlands & Belgium BV, a 207/2009 rendelet 41. cikke (jelenleg a 2017/1001 rendelet 46. cikke) alapján felszólalást nyújtott be a WONDERLAND védjegy lajstromozásával szemben a védjegybejelentésben megjelölt összes áru tekintetében.

5

A felszólalás a 2015. július 1‑jén a 30. osztályba tartozó áruk tekintetében 974248. számon lajstromozott WONDERMIX korábbi benelux védjegyen alapult.

6

A felszólalás alátámasztásául a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában (jelenleg a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja) foglalt okok szerepeltek.

7

2018. szeptember 7‑én a felszólalási osztály azzal az indokkal adott helyt a felszólalásnak, hogy a WONDERLAND védjegy lajstromozása iránti kérelemben szereplő valamennyi áru tekintetében fennáll a korábbi benelux védjeggyel való összetéveszthetőség.

8

2018. november 6‑án a perújító a 2017/1001 rendelet 66–71. cikke alapján fellebbezést nyújtott be az EUIPO‑hoz a felszólalási osztály határozata ellen.

9

A 2019. július 8‑i határozatával (R 2164/2018‑4. sz. ügy) az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsa azon részében hatályon kívül helyezte a felszólalási osztály határozatát, amely megállapította az összetéveszthetőség fennállását a bejelentett védjeggyel jelölt egyes áruk tekintetében, és helybenhagyta e határozatot azon részében, amely a többi áru vonatkozásában megállapította az összetéveszthetőség fennállását.

10

2019. szeptember 12‑én a perújító keresetet nyújtott be a Törvényszékhez a negyedik fellebbezési tanács határozatával szemben, amennyiben az megállapította a vitatott áruk egy része tekintetében fennálló összetéveszthetőséget.

11

A 2020. július 10‑iKatjes Fassin kontra EUIPO – Haribo The Netherlands & Belgium (WONDERLAND) végzésével (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) a Törvényszék elutasította a perújító keresetét.

12

2020. július 27‑i levelében a perújító felvilágosítást kért az EUIPO‑tól arra vonatkozóan, hogy miért nem tájékoztatták arról, hogy 2020. június 25‑i faxával a felszólaló – a T‑616/19. sz. ügyben beavatkozó fél – visszavonta a WONDERLAND védjegy lajstromozásával szembeni felszólalását.

13

A Törvényszék Hivatalához 2020. szeptember 18‑én benyújtott beadványában a perújító a Törvényszék eljárási szabályzatának az Európai Unió Bírósága alapokmányának 44. cikkével összefüggésben értelmezett 169. cikke alapján perújítási kérelmet terjesztett elő.

14

A Bíróság Hivatalához 2020. szeptember 21‑én benyújtott beadványában a perújító az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján fellebbezést nyújtott be a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzéssel (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) szemben.

15

A 2020. november 12‑iKatjes Fassin kontra EUIPO végzésével (C‑446/20 P, nem tették közzé, EU:C:2020:910) a Bíróság kimondta, hogy a fellebbezés nem megengedhető.

16

A perújító azt kéri, hogy a Törvényszék:

17

Az EUIPO azt kéri, hogy a Törvényszék:

18

Perújítási kérelmének alátámasztására a perújító azon ténybeli elemre hivatkozik, hogy a beavatkozó fél visszavonta a WONDERLAND védjegy lajstromozása iránt a T‑616/19. sz. ügyben benyújtott felszólalását. Arra hivatkozik, hogy e ténybeli elem a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzés (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) kézbesítésének időpontjában nem volt ismert előtte és a Törvényszék előtt sem. Azt állítja, hogy ezen új tény következtében a Törvényszék az általa elfogadott megoldástól eltértőt fogadhatott volna el jogvitában, ha azt figyelembe vehette volna.

19

Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási szabályzat 169. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmánya 44. cikkének megfelelően a Törvényszék határozatára vonatkozó perújítási kérelemmel csak akkor lehet a Törvényszékhez fordulni, ha olyan döntő jelentőségű tény merül fel, amely az ítélet kihirdetését vagy a végzés kézbesítését megelőzően a Törvényszék és a perújítást kérő fél előtt ismeretlen volt.

20

Az állandó ítélkezési gyakorlatból továbbá kitűnik, hogy a perújítás nem fellebbezésnek, hanem rendkívüli jogorvoslatnak minősül, amely alapján a bíróság számára alapul szolgáló ténymegállapítások miatt megkérdőjelezhető a jogerős ítélethez kapcsolódó jogerő. A perújítás olyan ténybeli elemek felmerülését feltételezi, amelyek a bírósági határozat meghozatalát vagy kézbesítését megelőzően merültek fel, és amelyek az e határozatot meghozó bíróság, valamint a perújítást kérő fél előtt ismeretlenek voltak, és amelyek – amennyiben azokat az említett bíróság figyelembe vehette volna – a jogvitában elfogadottól eltérő megoldást eredményezhettek volna (lásd ebben az értelemben: 2014. december 4‑iJAS kontra Bizottság végzés, T‑573/11 REV, nem tették közzé, EU:T:2014:1124,23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2017. november 28‑iStaelen kontra Ombudsman végzés, T‑217/11 REV, nem tették közzé, EU:T:2017:861, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

21

Egyébiránt az eljárási szabályzat 169. cikkének (2) bekezdése értelmében, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 44. cikkének harmadik bekezdésében előírt tízéves határidőn belül a perújítási kérelmet attól a naptól számított három hónapon belül lehet előterjeszteni, amikor a kérelmező a kérelme alapjául szolgáló tényről tudomást szerzett. E szabályzat 169. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében a perújítási kérelemnek meg kell neveznie a perújításra okot adó tények létezésének, valamint az e cikk (2) bekezdésében megállapított határidők betartásának bizonyítékait.

22

Ezenkívül figyelembe véve a perújítási eljárás rendkívüli jellegét, az ítéletekkel szembeni perújítási kérelmek elfogadhatósági feltételeit szigorúan kell értelmezni (2012. április 16‑ide Brito Sequeira Carvalho kontra Bizottság végzés, T‑40/07 P‑REV és T‑62/07 P‑REV, nem tették közzé, EU:T:2012:182, 12. pont); lásd még: 2014. december 4‑iJAS kontra Bizottság végzés, T‑573/11 REV, nem tették közzé, EU:T:2014:1124, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

23

Végül emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmánya 44. cikkének második bekezdése értelmében a perújítási eljárás a Bíróságnak az új tény fennállása miatt a perújítást megengedő határozatával veszi kezdetét, amelyben a Bíróság elismeri, hogy az új tény természete miatt az ügyben perújításnak van helye, és a kérelmet ezen az alapon elfogadhatónak nyilvánítja. Az eljárási szabályzat 169. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy miután a feleknek lehetőséget biztosított az észrevételeik előterjesztésére, a Törvényszék végzéssel határoz a kérelem elfogadhatóságáról; ez semmilyen tekintetben nem dönti el előre az ügy érdemét.

24

Az eljárás ezen, két szakaszra való tagozódását, amelyek közül az első az elfogadhatóságra, a második pedig az ügy érdemére vonatkozik, a perújítás megindítására vonatkozó feltételek szigora indokolja, amely önmagában az alapján is érthető, hogy e jogorvoslati lehetőség megdönti a jogerőt (lásd: 1999. július 8‑iDSM kontra Bizottság ítélet, C‑5/93 P, EU:C:1999:364, 66. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

25

A fenti 19–24. pontban szereplő megfontolások fényében kell értékelni a perújítási kérelem elfogadhatóságát.

26

Először is, az EUIPO a perújítási kérelemre vonatkozó észrevételeiben megerősítette, hogy 2020. június 25‑i faxában a beavatkozó fél a T‑616/19. sz. ügyben arról tájékoztatta, hogy visszavonja a WONDERLAND védjegynek a perújító által kért lajstromozásával szemben benyújtott felszólalást.

27

Másodszor, az EUIPO nem vitatja a perújító azon állítását, amely szerint e ténybeli elem előtte ismeretlen volt. A T‑616/19. sz. ügyben beavatkozó fél sem vitatta ezt az állítást, mivel nem terjesztett elő észrevételeket a perújítási kérelemmel kapcsolatban.

28

Hangsúlyozni kell, hogy a védjegy lajstromozásával szembeni felszólalás visszavonása esetén a lajstromozott európai uniós védjegyekkel és közösségi formatervezési mintákkal kapcsolatban az EUIPO‑nál végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatások a védjegyekre vonatkozó részükben, a C. rész 1. szakaszának 6.2.2.3. pontjában azt írják elő, hogy „a feleket értesítik a visszavonás megerősítéséről”, és hogy „[a]z [EUIPO] adatbázisát ennek megfelelően naprakésszé kell tenni, hogy abban szerepeljen a felszólalás visszavonása”. E tekintetben az EUIPO nem vitatja, hogy a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzés (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) kézbesítésének időpontjában a WONDERLAND védjegy lajstromozása iránti kérelemre vonatkozó adatokat nem tették naprakésszé az érintett adatbázisban, és így a felszólalás visszavonása nem szerepelt benne. Ennélfogva, amint arra a perújító hivatkozik, nem tudhatta, hogy a T‑616/19. sz. ügyben részt vevő beavatkozó fél ténylegesen bejelenti‑e az EUIPO‑nak a felszólalás visszavonását, és ha igen, mikor.

29

Meg kell tehát állapítani, hogy mivel a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzés (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) kézbesítése előtt nem tájékoztatták a felszólalás tényleges visszavonásáról, a perújító nem ismerhette e ténybeli elemet a végzés kézbesítésének időpontjában.

30

Harmadszor, figyelemmel a fenti 29. pontban megállapított tényre, amelyet egyébként az EUIPO sem vitat, meg kell állapítani, hogy az az időpont, amikor a perújító tudomást szerzett a perújítási kérelem alapjául szolgáló tényről, későbbi, mint a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzés (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) kézbesítése, így a 2020. szeptember 18‑i perújítási kérelmet az eljárási szabályzat 169. cikkének (2) bekezdése szerinti három hónapos határidőn belül nyújtották be.

31

Negyedszer, az EUIPO és a beavatkozó fél sem tájékoztatta a Törvényszéket a felszólalás visszavonásáról, így e ténybeli elem ismeretlen volt előtte a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzés (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) meghozatalakor.

32

Ötödször, a perújító által hivatkozott, döntő jelentőségű tény a T‑616/19. sz. ügyben a WONDERLAND védjegy lajstromozásával szemben előterjesztett felszólalás beavatkozó fél általi visszavonása.

33

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, ha a felszólalást a felszólalásról hozott határozat tárgyában a fellebbezési tanács előtt folyamatban lévő eljárás vagy az Európai Unió bíróságai előtt folyamatban lévő azon eljárás során visszavonják, amelynek tárgya a felszólalásról hozott határozat ellen az EUIPO‑hoz benyújtott fellebbezés tárgyában hozott határozat, az eljárás tárgya megszűnik, így az okafogyottá válik (2004. február 9‑iSynopharm kontra OHIM [DERMASYN] végzés, T‑120/03, EU:T:2004:33, 20. pont; lásd még: 2020. április 2‑iThai World Import & Export kontra EUIPO – Elvir [Yaco]) végzés, T‑3/19, nem tették közzé, EU:T:2020:150, 4. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34

Ezért a felszólalás visszavonása olyan tény, amely az eljárási szabályzat 169. cikkének (1) bekezdése értelmében döntő jelentőségű lehet, mivel magának az eljárásnak a folytatása függ tőle.

35

Ugyanis, amint azt a perújító helyesen hangsúlyozza, a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére alapított felszólalás visszavonásának az a hatása, hogy az e rendelkezésre alapított viszonylagos kizáró ok, amelyre a fellebbezési tanács a határozatát alapította, visszaható hatállyal megszűnik. Következésképpen, ha a WONDERLAND védjegy lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás visszavonásáról a Törvényszék a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzés (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) meghozatala előtt tudomást szerzett volna, nem zárható ki, hogy a Törvényszék nem fogadja el ezt a végzést.

36

Ebből következik, hogy az eljárási szabályzat 169. cikkében a perújítási kérelem elfogadhatóságához előírt valamennyi feltétel teljesül.

37

Mindemellett meg kell vizsgálni az EUIPO által felhozott, a perújító eljáráshoz fűződő érdekének hiányára alapított elfogadhatatlansági kifogást. Az EUIPO azt állítja, hogy ha a perújítási kérelemnek helyt adnak, abból semmilyen előnye nem származna a perújítónak. Arra hivatkozik ugyanis az EUIPO, hogy a WONDERLAND védjegy lajstromozásával szembeni felszólalás visszavonása miatt a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzés (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) nem bír hatállyal, és hogy a 2017/1001 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése alapján e lajstromozásnak már nincs akadálya.

38

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a felperes eljáráshoz fűződő érdekének – a kereset tárgyára tekintettel – a kereset benyújtásakor kell fennállnia, ellenkező esetben a kereset elfogadhatatlannak minősül. A kereset tárgyának – az eljáráshoz fűződő érdekhez hasonlóan – a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik; ez tehát feltételezi, hogy a kereset eredményén keresztül alkalmas arra, hogy az azt kezdeményező fél számára előnnyel járjon (lásd: 2007. június 7‑iWunenburger kontra Bizottság ítélet, C‑362/05 P, EU:C:2007:322, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39

A jelen ügyben nem zárható ki, hogy a perújítási kérelem keretében a perújítónak érdeke fűződik az eljáráshoz annak ellenére, hogy a megsemmisítés iránti kereset okafogyottá vált a WONDERLAND védjegy lajstromozásával szembeni felszólalás visszavonása következtében.

40

Amint ugyanis az a fenti 20. pontban felidézésre került, a perújítás nem fellebbezésnek, hanem rendkívüli jogorvoslatnak minősül.

41

Ezenkívül, amint az a fenti 38. pontban kiemelésre került, a felperes eljáráshoz fűződő érdekét a szóban forgó kereset tárgyára tekintettel kell meghatározni. E tekintetben meg kell állapítani, hogy az ilyen rendkívüli jogorvoslatnak minősülő perújítás tárgya eltér a megsemmisítés iránti kereset vagy fellebbezés tárgyától, mivel a rendkívüli jogorvoslat kifejezetten valamely bírósági határozat jogerejének megkérdőjelezésére irányul. Márpedig a perújítónak a számára kedvezőtlen határozat jogerejének megkérdőjelezése elegendő ahhoz, hogy ez utóbbi számára olyan előnnyel járjon, amely igazolja az eljáráshoz fűződő érdekét.

42

A jelen ügyben a perújító által elérni kívánt előny a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzés (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) jogerejének megkérdőjelezése, amely jelenleg az őt kötelező jogi rendelkezések részét képezi, és amely számára kedvezőtlen ténybeli és jogi megfontolásokat tartalmaz. Ezen előny elegendő annak megállapításához, hogy a perújítónak érdeke fűződik a perújítási eljárás megindításához. Ezenfelül hangsúlyozni kell, hogy a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzéssel (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) a perújítót kötelezték a költségek viselésére, és hogy az említett végzés esetleges felülvizsgálata számára is előnnyel járhat a költségek megosztását illetően.

43

Következésképpen el kell utasítani az EUIPO által felhozott, a perújító eljáráshoz fűződő érdekének – a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzés (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) hatályának állítólagos hiánya miatti – hiányára alapított elfogadhatatlansági kifogást.

44

Ebben az összefüggésben a 2020. április 30‑iCiprus kontra EUIPO végzés (C‑608/18 P, C‑609/18 P és C‑767/18 P, nem tették közzé, EU:C:2020:347, 31–33. pont), amelyre az EUIPO a perújító eljáráshoz fűződő érdekének hiányára alapított elfogadhatatlansági kifogás alátámasztása érdekében hivatkozik, éppen ellenkezőleg, megerősíti a perújító azon érdekét, hogy a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzéssel (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) szemben perújítási kérelmet nyújtson be.

45

Az EUIPO által hivatkozott végzés alapjául szolgáló ügyekben ugyanis – csakúgy, mint végeredményben azon ügyek többségében, amikor valamely védjegy lajstromozásával szembeni felszólalásnak helyt adó EUIPO határozat elleni megsemmisítés iránti kereset akár a felszólalás visszavonása, akár a korábbi védjegy törlése miatt okafogyottá vált, miközben az eljárás még folyamatban volt a Törvényszék vagy a Bíróság előtt – az eljárás okafogyottságot megállapító végzéssel zárult, vagyis olyan bírósági határozattal, amely nem tartalmaz az egyik félre nézve kedvezőtlen ténybeli és jogi megfontolásokat.

46

Márpedig, ha a Törvényszéknek módjában állt volna meghatározni a T‑616/19. sz. ügyben a felszólalásnak a beavatkozó fél általi visszavonása következményeit akkor, amikor az előtte indított eljárás még folyamatban volt, a perújítóra nézve kedvezőtlen ténybeli és jogi megfontolásokat tartalmazó végzés helyett adott esetben okafogyottságot megállapító végzést hozott volna. Mivel a jelen ügyben nem ez történt, pontosan a perújítás által jelentett rendkívüli jogorvoslati lehetőség az egyetlen, amely lehetővé teszi a perújító számára, hogy olyan határozat meghozatalát kérje a Törvényszéktől, amely – figyelembe véve a felszólalás visszavonását – nem tartalmaz rá nézve kedvezőtlen ténybeli és jogi megfontolásokat.

47

Hozzá kell tenni, hogy a perújítási kérelem nem tekinthető a perújító által a Törvényszékhez intézett, a 2009. június 19‑iSocratec kontra Bizottság ítélet (T‑269/03, nem tették közzé, EU:T:2009:211, 38. pont) értelmében vett vélemény iránti kérelemnek vagy tisztán elméleti kérdésnek. A perújító ugyanis konkrétan azt kéri, hogy a Törvényszék perújítási eljárásban hozott olyan határozattal vonja vissza 2020. július 10‑iWONDERLAND végzés (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) jogerejét, amely figyelembe vesz egy olyan, esetlegesen döntő ténybeli körülményt, amelyet nem hoztak a tudomásukra. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy e végzés a perújítóra nézve kedvezőtlen ténybeli és jogi megfontolásokat tartalmaz, valamint arra, hogy a felperest kötelezték a költségek viselésére, és nem zárható ki, hogy e megfontolások és e kötelezés nem szerepelne a Törvényszék határozatában, ha kellő időben tudomást szerzett volna azon ténybeli elemről, amelynek a felszólalás visszavonása minősül.

48

A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy teljesülnek az eljárási szabályzat 169. cikkének (1) bekezdésében előírt elfogadhatósági feltételek, és hogy a perújítónak érdeke fűződik a 2020. július 10‑iWONDERLAND végzéssel (T‑616/19, nem tették közzé, EU:T:2020:334) szembeni perújítás kérelmezéséhez.

49

Következésképpen a perújítási kérelmet elfogadhatónak kell nyilvánítani.

50

A költségekről a perújítási kérelem érdemi elbírálásáig nem kell határozni.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács)

a következőképpen határozott: