2019. október 18-án benyújtott kereset – Díaz de Mera García Consuegra kontra Parlament

(T-723/19. sz. ügy)

(2019/C 423/81)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Agustin Díaz de Mera García Consuegra (Ávila, Spanyolország) (képviselő: A. Schmitt et A. Waisse ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

a következőképpen határozzon,

—	nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak

—

szükség esetén pervezető intézkedések vagy a jelen ügyben lefolytatandó bizonyításfelvétel keretében kötelezze az Európai Parlamentet az Európai Parlament jogi szolgálata által elkészített azon vélemények benyújtására, amelyeket – a pontos időpont meghatározása lehetőségének a fenntartása mellett – 2018. július 16-án, valamint 2018. december 3-án, mindenesetre a Parlament Elnöksége által elfogadott, az európai parlamenti képviselők statútuma alkalmazási szabályainak módosításáról szóló, 2018. december 10-i határozat (HL 2018. C 466., 8. o.; a Hivatalos Lap 2018. december 28-i száma, C 466/8) meghozatalát megelőzően kellett volna kibocsátani

—

az EUMSZ 263. cikk alapján semmisítse meg a felperes (önkéntes) kiegészítő nyugdíjára vonatkozó jogosultságok vonatkozásában hozott, megtámadott egyedi határozatot, amelyet az Európai Parlament Pénzügyi főigazgatósága „Képviselők díjazásával és szociális jogaival” foglalkozó osztálya 2019 szeptemberében közölt a felperessel, amennyiben e határozat a Parlament Elnökségének a fent hivatkozott 2018. december 10-i határozatával bevezetett 5 %-os mértékű különleges illetéket vetett ki a felperesnek járó (önkéntes) kiegészítő nyugdíj névértéke tekintetében;

—

az EUMSZ 277. cikk alapján nyilvánítsa alkalmazhatatlannak a fent hivatkozott, a Parlament Elnöksége által elfogadott 2018. december 10-i határozatot, amennyiben az módosítja az európai parlamenti képviselők statútuma végrehajtási szabályainak a 76. cikkét, közelebbről pedig amennyiben az 5 %-os mértékű különleges illetéket vezet be a 2019. január 1-je után esedékes (önkéntes) kiegészítő nyugdíj névértéke tekintetében;

—	a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Az első, az Elnökség ratione materiae hatáskörének hiányára alapított jogalap.

—

egyrészt az Elnökség 2018. december 10-i határozatának (a továbbiakban: az Elnökség határozata) meghozatalára az európai parlamenti képviselők statútumának megsértésével került sor, amelyet a 2005. szeptember 28-i 2005/684/EK Euratom európai parlamenti határozottal (HL 2005. L 262., 1. o.; a továbbiakban: statútum) fogadtak el. Az Elnökség határozata ellentétes különösen a statútum 27. cikkével, amely a „szerzett jogok” és a „várományok” fennmaradását írja elő.

—	másrészt a megtámadott jogi aktus a nyugdíjösszeg névértéke 5 %-ának megfelelő különleges illeték bevezetésével adót hoz létre, jóllehet az adók bevezetése az EUMSZ 223. cikk (2) bekezdése alapján nem tartozik az Elnökség hatáskörébe.

A második, a lényeges eljárási szabályok megsértésére alapított jogalap

—	egyrészt az Elnökséggel szemben felróható, hogy a határozatát az EUMSZ 223. cikkben előírt szabályok figyelmen kívül hagyásával fogadta el.

—	másrészt az Elnökség határozata nincs kellően megindokolva, és ily módon sérti az EUMSZ 296. cikk második bekezdése és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti indokolási kötelezettséget.

A harmadik, a szerzett jogok és várományok, valamint a bizalomvédelem elvének a megsértésére alapított jogalap.

—	egyrészt az Elnökség határozata sérti mind a jog, mind pedig azon statútum általános elveiből fakadó szerzett jogokat és várományokat, amely előírja, hogy ezen jogok és várományok „teljeskörűen” fennmaradnak (27. cikk).

—	másrészt az Elnökség határozata sérti a bizalomvédelem elvét.

A negyedik, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének a megsértésére alapította jogalap.

—	egyrészt a felperesek jogait ért sérelmek nem állnak arányban az Elnökség határozatával elérni kívánt célokkal.

—	másrészt az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elveinek megsértése miatt a megtámadott jogi aktust alkalmazhatatlannak kell nyilvánítani.

Az ötödik, a jogbiztonság elvének megsértésére és az átmeneti intézkedések hiányára alapított jogalap.

—	egyrészt az Elnökség határozata sérti a jogbiztonság elvét, amennyiben jogellenesen visszaható hatállyal ruházták fel.

—	másrészt az Elnökség határozata sérti a jogbiztonság elvét, amennyiben az nem írt elő átmeneti rendelkezéseket.