21.10.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/41


2019. augusztus 22-én benyújtott kereset – thyssenkrupp kontra Bizottság

(T-584/19. sz. ügy)

(2019/C 357/50)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: thyssenkrupp AG (Duisburg és Essen, Németország) (képviselők: M. Klusmann, J. Ziebarth és M. Dästner ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

teljes egészében semmisítse meg a határozatot;

kötelezze az alperest a jelen eljárás költségeinek viselésére, ideértve az esetleges beavatkozó felek költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy az alperes tévesen határozott meg új releváns termékpiacokat az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél és a csomagolóacél bizonyos típusai vonatkozásában, és ez az összefonódás után kialakult piaci erő téves elemzéséhez vezetett, különösen mivel a határozat nem ismerte el a keresleti és a kínálati oldalon való helyettesíthetőség lényeges elemeit. Ezért a felperes szerint az alperes tévesen nem vette figyelembe a piac meghatározása során az elektrogalvanizált acélt, és tévesen hagyta figyelmen kívül a galvanizált ipari és autóipari termékek helyettesíthetőségét.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy az alperes tévesen határozott meg világszintű piacok helyett EGT-szintű piacokat mind az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél, mind pedig a csomagolóacél vonatkozásában. Az alperes ezért tévesen értelmezte a piackutatásának és a felek által szolgáltatott belső dokumentumok értékelésének eredményeit, és nem tartotta magát a megfelelő eljáráshoz és a tisztességes eljárás elveihez, mivel nem végzett kellően alapos gazdasági elemzést. Továbbá a Bizottság állítólag nem támaszkodott döntő és meggyőző bizonyítékokra annak megállapításakor, hogy az import nem befolyásolja az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél és a csomagolóacél árának az EGT-n belüli alakulását.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság lényeges eljárási szabályokat sértett, és érdemi kérdésben tévedett, amikor az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél elkülönülő termékpiaca vonatkozásában állítólag a tényleges verseny jelentős akadályozását állapította meg.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy az ónozott lemez, az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acél és a hengerelt acél állítólagos elkülönülő termékpiacaira tekintettel a Bizottság versenyjogi értékelése a „hatékony verseny jelentős akadályozása” kritériumának téves értelmezésén és alkalmazásán alapul, mivel az említett értékelés jogellenesen kombinálja a tényleges versenynek az egyedi erőfölényből eredő, illetve a horizontális nem összehangolt (oligopolisztikus) hatásokból eredő jelentős akadályozásának egymással össze nem egyeztethető elemeit. A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a Bizottság nyilvánvaló hibát követett el az import értékelése vonatkozásában, amely a piaci vizsgálatból és néhány félreértelmezett belső dokumentumból szelektíven kiemelt idézeteken alapul, aminek következtében az alperes tévesen figyelmen kívül hagyta az ónozott lemez és az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acél importja magas szintjének relevanciáját, és annak lehetőségét, hogy újrahengerelők lépnek be a piacra, amint erre a világ más részein már sor került.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél és a csomagolóacél vonatkozásában felajánlott korrekciós intézkedéseket az alperes indokolatlanul utasította el. A felperes továbbá azt állítja, hogy a Bizottság nem végezte el a felajánlott korrekciós intézkedések megfelelő piaci vizsgálatát.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a megfelelő indokolásra vonatkozó kötelezettségét azzal kapcsolatban, hogy a szemcseorientált elektromos acél vonatkozásában a kifogásközlésben előzetesen megfogalmazott kétségei miért oszlottak el.

7.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy az alperes eljárási hibát követett el, mivel nem követelte meg, hogy az I. és II. vizsgálati szakaszban a piaci szereplőknek küldött számos tájékoztatáskérésre válaszoljanak, amely tájékoztatáskérésekre számos esetben nem érkezett válasz. A felperes előadja, hogy ez eljárási hibához vezetett, és a bizonyítékok elferdítését eredményezte.