T‑27/19. sz. ügy

Pilatus Bank plc
és
Pilatus Holding ltd.

kontra

Európai Központi Bank

A Törvényszék ítélete (kibővített kilencedik tanács), 2022. február 2.

„Gazdaság‑ és monetáris politika – Hitelintézetek prudenciális felügyelete – Az EKB‑ra ruházott külön felügyeleti feladatok – Valamely hitelintézet engedélyének visszavonásáról szóló határozat – A főrészvényes elleni vádemelés egy harmadik országban – A jóhírnév kritériuma – A jóhírnév piaci megítélése – Az ártatlanság vélelme – Arányosság – Védelemhez való jog”

  1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Közvetlen érintettség – Az Európai Központi Banknak (EKB) valamely hitelintézet engedélyének visszavonásáról szóló határozata – Az említett hitelintézet részvényesei közvetlen érintettségének hiánya – Elfogadhatatlanság

    (EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

    (lásd: 33. pont)

  2. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – Az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti hatóságok közötti hatáskörmegosztás – Valamely hitelintézet engedélyének visszavonásáról szóló EKB‑határozat – A nemzeti hatóságok által elfogadott aktusoknak az e határozat jogszerűségére gyakorolt hatásának hiánya – A hitelintézet EKB általi közvetlen felügyelete – Feltételek

    (1024/2013 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont, 6. cikk, (5) bekezdés, b) pont, és 14. cikk, (5) bekezdés)

    (lásd: 43., 45–47., 50–53. pont)

  3. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – Hitelintézetek prudenciális felügyelete – Az Európai Központi Banknak (EKB) valamely hitelintézet engedélyének visszavonásáról szóló határozata – A főrészvényes ellen egy harmadik országban történt vádemelésen alapuló visszavonási indok – A jóhírnév kritériuma – Terjedelem – E részvényes jóhírneve piac általi észlelésének figyelembevétele – A jóhírnév hiánya, amely indokolja az engedély visszavonását

    (1024/2013 tanácsi rendelet, 1. cikk, első bekezdés, 4. cikk, (1) és (3) bekezdés, 14. cikk, (5) bekezdés; 2013/36 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 14. cikk, (2) bekezdés, 18. cikk, és 23. cikk, (1) bekezdés)

    (lásd: 71–80., 97–102., 113. pont)

  4. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – Hitelintézetek prudenciális felügyelete – Az Európai Központi Banknak (EKB) valamely hitelintézet engedélyének visszavonásáról szóló határozata – A főrészvényes ellen egy harmadik országban történt vádemelésen alapuló visszavonási indok – Az EKB azon kötelezettségének hiánya, hogy megvizsgálja a vádiratban szereplő eljárások megalapozottságát – Az eljárások következményeinek értékelése

    (1024/2013 tanácsi rendelet, 4. cikk, első bekezdés, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont, és 14. cikk, (5) bekezdés; 2013/36 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 14. cikk, (2) bekezdés, és 23. cikk)

    (lásd: 114., 116–120. pont)

  5. Európai uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – Az ártatlanság vélelme – Az Európai Központi Banknak (EKB) valamely hitelintézet engedélyének visszavonásáról szóló határozata – A főrészvényes ellen egy harmadik országban történt vádemelésen alapuló visszavonási indok – A vádirattal kapcsolatos tények EKB általi felülvizsgálatának hiánya – Az ártatlanság vélelme elvének megsértése – Hiány

    (EUSZ 6. cikk, (1) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk, (1) bekezdés)

    (lásd: 196–198., 200–205. pont)

  6. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – Az Európai Központi Banknak (EKB) valamely hitelintézet engedélyének visszavonásáról szóló határozata – A nemzeti hatóságok által elfogadott aktusból eredő, védelemhez való jogra gyakorolt következmények – Az EKB felelősségének hiánya

    (EUSZ 6. cikk, (1) bekezdés; Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41., 47. és 48. cikk; 1024/2013 tanácsi rendelet)

    (lásd: 235–238., 242–250. pont)

Összefoglalás

A Pilatus Bank plc máltai jog szerinti hitelintézet, amely a Malta Financial Services Authority (MFSA, máltai pénzügyi felügyeleti hatóság) prudenciális felügyelete alá tartozik. Azt követően, hogy az Egyesült Államokban pénzügyi bűncselekmények miatt vád alá helyezték a főrészvényesét, aki közvetetten a teljes ellenőrzést gyakorolja felette, e hitelintézethez a mérlegében szereplő betétek körülbelül 40%‑át kitevő, több betétkivonás iránti kérelem érkezett.

Erre a helyzetre válaszul az MFSA három határozatot fogadott el, amely a vád alá helyezett részvényes szavazati jogának felfüggesztésére, valamint azon moratóriumra vonatkozott, amellyel arra kötelezte a Pilatus Bank plc‑t, hogy ne engedélyezzen semmilyen banki tranzakciót, illetve amely egy illetékes személy kinevezéséről szólt, akinek feladata az általában az e hitelintézet vezető szerveire ruházott hatáskörök közül a legfontosabbak gyakorlása a konkrét tevékenységei és eszközei tekintetében. Az MFSA ezt követően a Pilatus Bank plc hitelintézeti tevékenység megkezdésére vonatkozó engedélyének visszavonásáról szóló javaslatot nyújtott be az Európai Központi Bankhoz (EKB), ( 1 ) amely javaslat alapján az EKB ilyen értelmű határozatot fogadott el.

A Törvényszék elutasítja a Pilatus Bank plc által az EKB e határozata ellen benyújtott keresetet. Ez az ügy többek között lehetővé tette a Törvényszék számára, hogy első alkalommal határozzon egy hitelintézet engedélyének e hitelintézet részvényese jóhírnevének hiánya miatti visszavonásáról.

A Törvényszék álláspontja

Először is a Törvényszék megállapítja, hogy azok a kritériumok, amelyeket a hitelintézetben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személyeknek tiszteletben kell tartaniuk, amelyek közé tartozik a jóhírnév kritériuma is, alkalmazandók a részvényesek alkalmasságának a hitelintézeti tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély visszavonása céljából végzett értékelésére. ( 2 ) Így a hatáskörrel rendelkező hatóságok visszavonhatják a hitelintézeti tevékenység megkezdésére vonatkozó engedélyt, ha – tekintettel arra, hogy biztosítani kell e hitelintézet megbízható és prudens irányítását, valamint biztosítani kell a pénzügyi rendszer megőrzését és stabilitását az Unión belül és az egyes tagállamokban – e hatóságok, különösen a jóhírnév hiánya miatt, nem tartják megfelelőnek a részvényesek alkalmasságát.

Ezt követően a Törvényszék pontosítja a „jóhírnév” fogalmát, egyúttal rámutat arra, hogy nem definiált jogi fogalomról van szó, és hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a jóhírnév kritériumának alkalmazása során. Márpedig általános értelemben a jóhírnév egy olyan személy alkalmasságára utal, aki megfelel a szokásos normáknak és szabályoknak, valamint azon hírnévre vonatkozik, amellyel e személy ezen alkalmasságát és magatartását illetően a nyilvánosság előtt rendelkezik. Így a jóhírnév nemcsak valamely személy magatartásától függ, hanem attól is, hogy más személy hogyan észleli ezt a magatartást. A hitelintézetek részvényesei jóhírnevének értékelése során figyelembe kell venni egyrészt azt, hogy a részvényesek magatartása megfelel‑e az alkalmazandó törvényeknek és jogszabályoknak, másrészt pedig azt, hogy a nyilvánosság és a pénzügyi piacok szereplői hogyan észlelik ezt a magatartást és a hírnevüket.

Ezt követően a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a jelen ügyben az EKB helyesen állapította meg, hogy a Pilatus Bank plc főrészvényese elleni vádemelés miatt, valamint ehhez kapcsolódóan a hírnevének a pénzügyi piacok szereplői általi észlelése miatt, amely e hitelintézet helyzetére gyakorolt jelentős negatív következményekben fejeződik ki, e részvényes jóhírnevének hiánya indokolta a Pilatus Bank plc hitelintézeti tevékenység megkezdésére vonatkozó engedélyének visszavonását. Ugyanis a visszavonásról szóló határozatot a vádirat által a vád alá helyezett részvényes és a Pilatus Bank plc jóhírnevére, az utóbbi irányában fennálló közbizalomra, és így az irányítása megbízható jellegére, valamint a pénzügyi rendszer Unión belüli és az egyes tagállamokban fennálló stabilitására gyakorolt konkrét negatív hatásokkal indokolták. E hatások között azonosították a jelentős betétkivonás iránti kérelmeket, a levelező banki kapcsolatok megszűnését, szerződések megszüntetését, valamint a Pilatus Bank plc kockázati mutatójának romlását.

E konkrét negatív hatásokra tekintettel az EKB nem volt köteles figyelembe venni azt a tényt, hogy a Pilatus Bank plc főrészvényesének kifogásolt magatartása az uniós jog értelmében esetleg nem jogellenes. A figyelembe veendő legfontosabb tényező ugyanis nem a vádiratban szereplő eljárásoknak az uniós jog vagy az érintett harmadik állam joga szerinti megalapozottsága, hanem ezen eljárásoknak a vád alá helyezett részvényes jóhírnevére, a Pilatus Bank plc helyzetére és a banki piac egészére gyakorolt következményei. Mindazonáltal az EKB‑nak figyelembe kell vennie a közigazgatási eljárás során előterjesztett minden olyan bizonyítékot, amely alkalmas lehet annak bizonyítására, hogy az ilyen eljárások nem befolyásolják az érintett intézmény jóhírnevét vagy irányítását, ami esetlegesen az ilyen eljárások visszaélésszerű jellegéből vagy nyilvánvaló megalapozatlanságából eredhet.

Végül a Törvényszék megállapítja, hogy a jelen ügyben az EKB nem sértette meg sem a Pilatus Bank plc ártatlanságának vélelmét, sem a pedig a védelemhez való jogot.

Az ártatlanság vélelmének elvét illetően a Törvényszék megállapítja, hogy a részvényesre vonatkozó vádirattal kapcsolatos tények felülvizsgálatának elmaradása nem bizonyítja ezen elv megsértését. A megtámadott határozatban ugyanis az EKB egyértelműen jelezte, hogy a vádirat állításokat tartalmaz. E határozat tehát nem tartalmazott büntetőjogi jellegű vádat, és nem minősült a bűncselekmény megállapításának. A Törvényszék hangsúlyozza, hogy a prudenciális felügyelet, amely a hitelintézetek megfelelő irányításának és a pénzügyi rendszer stabilitásának az Unión belül és az egyes tagállamokban való biztosítását célozza, más célokat követ, mint a büntetőeljárások céljai, amelyek a törvény által büntetendő magatartások szankcionálására irányulnak.

Ami a Pilatus Bank plc védelemhez való jogát illeti, amelyet szerinte különösen azért sértettek meg, mert a vezető tisztségviselőinek nem volt lehetőségük e hitelintézet tanácsadójának díjazására, valamint e hitelintézet forrásaihoz és információihoz való hozzáférésre, a Törvényszék megállapítja, hogy e körülmények kizárólag az MFSA azon határozatából erednek, amely egy illetékes személy kinevezéséről szólt, akinek feladata az általában az e hitelintézet vezető szerveire ruházott hatáskörök közül a legfontosabbak gyakorlása e hitelintézet konkrét tevékenységei és eszközei tekintetében. Az ilyen határozatnak azonban nincs hatása a megtámadott határozatra, és annak elfogadása a nemzeti hatóság hatáskörébe tartozik. Így nem állapítható meg az EKB felelőssége az e határozatból eredő következményekért. Ugyanis az uniós intézmények határozatai nem lehetnek jogellenesek a nemzeti jog olyan szabályainak alkalmazásához kapcsolódó indokok miatt, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe, és amelyek felett semmilyen ellenőrzést nem gyakorolnak. Ráadásul az Egységes Felügyeleti Mechanizmus keretében az EKB nem köteles megakadályozni, hogy a nemzeti hatóság ilyen határozat fogadjon el. Következésképpen a Pilatus Bank plc által hivatkozott körülmények nem alkalmasak arra, hogy a megtámadott határozatot jogellenessé tegyék.

( 1 ) Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15‑i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.) 14. cikkének (5) bekezdése alapján.

( 2 ) Az 1024/2013 rendelet 1. cikke első bekezdésének, 4. cikke (1) és (3) bekezdésének, 14. cikke (5) bekezdésének, valamint a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26‑i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 176., 338. o.; helyesbítések: HL 2013. L 208., 73. o.; HL 2017. L 20., 1. o.) 14. cikke (2) bekezdésének, 18. cikkének és 23. cikke (1) bekezdésének együttes értelmezéséből levont következtetés.