1)

Úgy kell-e érteni a 2003/88/EK irányelv (1) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott „munkaidő” [kifejezést], hogy „az az időtartam, amely alatt a munkavállaló [egyetlen, (teljes munkaidőre szóló) szerződés alapján] dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi” vagy az a munkavállaló által megkötött valamennyi (munka)szerződésre vonatkozik?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 2003/88/EK irányelv 3. cikkével (annak kötelezettsége, hogy a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy minden munkavállalót 24 órás időtartamonként 11 összefüggő órából álló minimális napi pihenőidő illessen meg) és 6. cikkének b) pontjával (a heti átlagos munkaidőre, a túlórát is beleértve, legfeljebb 48 órás felső korlát rögzítése) a tagállamokra nézve meghatározott követelményeket, hogy azok egyetlen szerződéssel vagy azonos munkáltatóval, illetve több különböző munkáltatóval megkötött valamennyi szerződéssel kapcsolatban hoznak létre korlátokat?

3)

Arra az esetre, ha az első és a második kérdésre adott válaszok olyan értelmezést eredményeznek, amely szerint kizárt annak a lehetősége, hogy a tagállamok nemzeti szinten szabályozhatják a 2003/88/EK irányelv 3. cikkének és 6. cikke b) pontjának az [egyes] szerződésekkel kapcsolatos alkalmazását olyan nemzeti rendelkezések hiányában, amelyek szabályozzák azt, hogy a minimális napi pihenőidőnek és a maximális heti munkaidőnek a munkavállalóhoz kell kötődnie (függetlenül attól, hogy ugyanazzal vagy különböző munkáltatókkal hány munkaszerződést köt meg), valamely tagállamnak az állam nevében eljáró közintézménye hivatkozhat-e a 2003/88/EK irányelv 3. cikke és 6. cikke b) pontja rendelkezéseinek közvetlen alkalmazhatóságára és alkalmazhat-e szankciót a munkáltatóval szemben amiatt, hogy az nem tartotta be az irányelv által a napi pihenőidőre és/vagy a maximális heti munkaidőre előírt korlátozásokat?