13.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/28


A Törvényszék (kilencedik tanács) T-682/14. sz., Mylan Laboratories és Mylan kontra Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen a Mylan Laboratories Ltd és a Mylan, Inc. által 2019. február 28-án benyújtott fellebbezés

(C-197/19. P. sz. ügy)

(2019/C 164/31)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Mylan Laboratories Ltd, Mylan, Inc. (képviselők: C. Firth, S. Kon, C. Humpe solicitors, V. Adamis advocate)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-682/14. sz., Mylan Laboratories Ltd és Mylan Inc. kontra Európai Bizottság ügyben hozott ítéletét, amennyiben az elutasítja az AT.39612 — „perindopril (Servier)” ügyben 2014. július 9-én hozott bizottsági határozat (1) fellebbezőket érintő részében történő megsemmisítése iránti kérelmüket; vagy

törölje, illetve lényegesen csökkentse a bírságot; és/vagy

az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé, hogy az a Bíróság ítéletének megfelelően hozzon határozatot; és

kötelezze a Bizottságot a fellebbezők jelen üggyel kapcsolatban felmerült jogi és egyéb költségeinek és kiadásainak viselésére, valamint rendeljen el bármilyen, a Bíróság által megfelelőnek ítélt intézkedést.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbezők öt fellebbezési jogalapra hivatkoznak, amelyek a következő kifogásokon alapulnak:

1.

Első fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Matrix és a Les Laboratoires Servier a vitarendezési megállapodás időpontjában potenciális versenytársak voltak.

Első kifogás: a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság jogosan állapította meg, hogy a Matrix és a Niche a Niche/Matrix megállapodás alapján potenciális versenytársaknak tekinthetők.

Második kifogás: a Törvényszék tévesen alkalmazta a potenciális verseny jogi kritériumát, amikor megállapította, hogy a Matrix és a Servier a vitarendezési megállapodás megkötésének időpontjában potenciális versenytársak voltak.

2.

Második fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a vitarendezési megállapodásnak a verseny korlátozása volt a célja.

Első kifogás: a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy egy szabadalmi vitarendezési megállapodásnak versenykorlátozó célja lehet akkor is, ha e megállapodás feltételei a szabadalom hatálya alá esnek.

Második kifogás: a Törvényszék a Servier által a Matrixnak való fizetés révén jelentett állítólagos ösztönzés alapján tévesen következtetett cél általi versenykorlátozás fennállására.

Harmadik kifogás: a Törvényszék a Matrix által kapott fizetés alapján tévesen következtetett ösztönzés fennállására.

3.

Harmadik fellebbezési jogalap: a Törvényszék indokolatlanul tagadta meg az arról való határozathozatalt, hogy a Bizottság a vitarendezési megállapodást hatás általi versenykorlátozásnak minősítette.

4.

Negyedik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Mylan Inc. a releváns időszakban meghatározó befolyást gyakorolt a Matrix magatartására.

5.

Ötödik fellebbezési jogalap: a Törvényszék megsértette az 1/2003 rendelet (2) 23. cikkét, valamint a nullum crimen nula poena sine lege elvét és a jogbiztonság elvét, amikor megállapította, hogy a fellebbezőkkel szemben ki lehetett szabni bírságot.


(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke szerinti eljárásról szóló, 2014. július 9-i bizottsági határozat összefoglalója (AT.39612 — „perindopril [Servier]” ügy) (az értesítés a C(2014) 4955 számú dokumentummal történt), HL 2016. C 393., 7. o.

(2)  A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).