C‑896/19. sz. ügy
Repubblika
kontra
Il‑Prim Ministru
(a Prim’Awla tal‑Qorti Ċivili – Ġurisdizzjoni Kostituzzjonali [Málta] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
A Bíróság ítélete (nagytanács), 2021. április 20.
„Előzetes döntéshozatal – EUSZ 2. cikk – Uniós értékek – Jogállamiság – EUSZ 49. cikk – Az Unióhoz való csatlakozás – Az uniós értékek védelmi szintje leértékelődésének hiánya – Hatékony bírói jogvédelem – EUSZ 19. cikk – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke – Hatály – A tagállami bírák függetlensége – Kinevezési eljárás – A miniszterelnök hatásköre – A bírák kinevezéséért felelős bizottság részvétele”
Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bírósághoz fordulás – Nemzeti jogi rendelkezések uniós joggal való összeegyeztethetőségének nemzeti bíróság általi vizsgálata céljából feltett kérdések – Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében a Bíróság számára fenntartott felülvizsgálat – Hiány
(EUMSZ 258., EUMSZ 259. és EUMSZ 267. cikk)
(lásd: 29., 31. pont)
Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Uniós jogi aktusokra vonatkozó kérdések, mivel az alapügyben az említett aktusok alkalmazhatósága vitatott – Bennfoglaltság – Feltétel – Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válaszokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó vitatás
(EUMSZ 267. cikk)
(lásd: 33. pont)
Tagállamok – Kötelezettségek – A hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükséges jogorvoslati lehetőségek megteremtése – A bírák kinevezési eljárását szabályozó nemzeti rendelkezések uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó kereset keretében történő alkalmazás
(EUSZ 19. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)
(lásd: 36–39., 46. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
Alapvető jogok – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Hatékony jogorvoslathoz való jog – Felhívhatóság
(az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, és 51. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 41–42., 44. pont)
Tagállamok – Kötelezettségek – A hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükséges jogorvoslati lehetőségek megteremtése – A bírói függetlenség elvének tiszteletben tartása – Terjedelem
(EUSZ 19. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)
(lásd: 50–57. pont)
Európai uniós jog – Uniós értékek és célok – Értékek – A jogállamiság tiszteletben tartása – Hatály – Az Unióhoz való csatlakozás – Az uniós értékek védelmi szintje leértékelődésének hiánya
(EUSZ 2. cikk, 19. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, és 49. cikk)
(lásd: 60–64. pont)
Tagállamok – Kötelezettségek – A hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükséges jogorvoslati lehetőségek megteremtése – A bírói függetlenség elvének tiszteletben tartása – A bírák kinevezésére irányuló eljárásban a miniszterelnököt döntési jogkörrel felruházó nemzeti alkotmány – A pályázók értékelésével és vélemény adásával megbízott független szerv részvétele – Megengedhetőség
(EUSZ 19. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés)
(lásd: 66., 69–73. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
Összefoglalás
Nem ellentétesek az uniós joggal valamely tagállam olyan nemzeti rendelkezései, amelyek a bírák kinevezését illetően a miniszterelnököt döntési jogkörrel ruházzák fel, miközben előírják egy olyan független szerv részvételét, amelynek feladata a bírói álláshelyre pályázók értékelése és vélemény adása
A Repubblika az igazságszolgáltatás és jogállamiság védelmének Máltán való előmozdítását célzó szervezet. Az új bírák 2019. áprilisi kinevezését követően többek között a máltai bírák kinevezésére irányuló, alkotmány ( 1 ) által szabályozott eljárás vitatására vonatkozó actio popularist indított a Prim’Awla tal‑Qorti Ċivili – Ġurisdizzjoni Kostituzzjonali (a polgári bíróság első tanácsa alkotmánybíróságként eljárva, Málta) előtt. Az érintett alkotmányos rendelkezések, amelyek 1964‑es elfogadásuktól a 2016‑ban történt reformig változatlanok maradtak, az Il‑Prim Ministrura (miniszterelnök, Málta) ruházták az ilyen álláshelyre pályázó kinevezésének köztársasági elnök elé terjesztésével kapcsolatos hatáskört. A gyakorlatban a miniszterelnök ily módon döntési jogkörrel rendelkezik a máltai bírák kinevezése során, ami a Repubblika szerint kétségeket vet fel e bírák függetlenségét illetően. Mindazonáltal a pályázóknak meg kell felelniük bizonyos, az alkotmány által is előírt feltételeknek, és a 2016. évi reform óta létrehoztak egy bírák kinevezéséért felelős bizottságot, és megbízták azzal, hogy értékelje a pályázókat, és véleményt adjon a miniszterelnöknek.
Ebben az összefüggésben az eljáró bíróság úgy határozott, hogy kérdést intéz a Bírósághoz a bírák kinevezésére vonatkozó máltai rendszernek az uniós joggal, pontosabban az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével és az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 47. cikkével való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Emlékeztetőül, az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése előírja a tagállamok számára azon jogorvoslati lehetőségek megteremtését, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükségesek, és a Charta 47. cikke kimondja a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogot minden olyan jogalany számára, aki egy adott ügyben az uniós jog alapján őt megillető jogra hivatkozik.
A nagytanácsban eljáró Bíróság úgy ítéli meg, hogy az uniós joggal nem ellentétesek az olyan nemzeti alkotmányos rendelkezések, mint a bírák kinevezésére vonatkozó máltai jogi rendelkezések. E rendelkezések ugyanis nem tűnnek úgy, mint amelyek a bírák függetlensége vagy pártatlansága látszatának olyan hiányához vezethetnek, amely sértheti azt a bizalmat, amelyet egy demokratikus társadalomban és egy jogállamban az igazságszolgáltatásnak a jogalanyokban keltenie kell.
A Bíróság álláspontja
Először is a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó a jelen ügyben, mivel a kereset annak vitatására irányul, hogy összeegyeztethetők‑e az uniós joggal azon nemzeti jogi rendelkezések, amelyek az uniós jog alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó kérdéseket elbíráló bírák kinevezési eljárását szabályozzák, és amelyekről azt állítják, hogy azok befolyásolhatják e bírák függetlenségét. Ami a Charta 47. cikkét illeti, a Bíróság rámutat arra, hogy bár az önmagában nem alkalmazható, ( 2 ) mivel a Repubblika nem hivatkozik olyan alanyi jogra, amely őt az uniós jog alapján megilletné, e rendelkezést mindazonáltal figyelembe kell venni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének értelmezése során.
Másodszor, a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével nem ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek a miniszterelnököt döntési jogkörrel ruházzák fel a bírák kinevezésére irányuló eljárás során, előírva ugyanakkor egy olyan független szerv ezen eljárásban való részvételét, amelynek feladata többek között a bírói álláshelyre pályázók értékelése és vélemény adása e miniszterelnöknek.
E következtetés levonásához a Bíróság először is általánosságban hangsúlyozza, hogy a hatékony bírói jogvédelem azon követelményei közül, amelyeknek meg kell felelniük azon nemzeti bíróságoknak, amelyek az uniós jog alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó kérdésekben döntést hozhatnak, a bírói függetlenség alapvető fontossággal bír többek között az uniós jogrend számára, mégpedig több szempontból is. E függetlenség ugyanis alapvető az EUMSZ 267. cikkben előírt előzetes döntéshozatali mechanizmus megfelelő működése szempontjából, amelyet csak egy független fórum hozhat működésbe. Egyébiránt a Charta 47. cikkében előírt hatékony bírói jogvédelemhez és tisztességes eljáráshoz való alapvető jog lényeges tartalmának körébe tartozik.
Ezt követően a Bíróság emlékeztet a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatára, ( 3 ) amelyben pontosításokkal szolgált a bírák függetlenségének és pártatlanságának uniós jog által megkövetelt garanciáival kapcsolatban. E garanciák többek között olyan szabályok meglétét feltételezik, amelyek a jogalanyok számára biztosítják minden, a bírák külső tényezők általi befolyásolhatatlanságára, és különösen a jogalkotó és a végrehajtó hatalom közvetlen vagy közvetett befolyásától való mentességére, valamint az ütköző érdekek vonatkozásában fennálló semlegességére vonatkozó jogos kétség kizárását.
Végül a Bíróság hangsúlyozza, hogy az EUSZ 49. cikk értelmében az Unió olyan államokat tömörít, amelyek szabadon és önkéntesen csatlakoztak az EUSZ 2. cikkben említett közös értékekhez, például a jogállamisághoz, amelyek tiszteletben tartják ezeket az értékeket, és elkötelezettek azok érvényesítése mellett. Ennélfogva valamely tagállam nem módosíthatja – különösen az igazságszolgáltatási szervezetre vonatkozó – jogszabályait oly módon, hogy az a jogállamiság értéke védelmének leértékelődését eredményezze, amely értéket többek között az EUSZ 19. cikk konkretizálja. Ebből a szempontból a tagállamok nem fogadhatnak el olyan szabályokat, amelyek sértik a bírói függetlenséget.
E pontosításokat követően a Bíróság egyrészt úgy véli, hogy a bírák kinevezéséért felelős bizottság 2016‑ban történt létrehozása – éppen ellenkezőleg – erősíti a máltai bírák függetlenségének biztosítását ahhoz a helyzethez képest, amely a Máltának az Európai Unióhoz való csatlakozásakor hatályos alkotmányi rendelkezésekből következett. E tekintetben a Bíróság rámutat arra, hogy egy ilyen szerv részvétele főszabály szerint hozzájárulhat a bírák kinevezésére irányuló eljárás objektívvé tételéhez azáltal, hogy behatárolja e területen a miniszterelnök rendelkezésére álló mérlegelési mozgásteret, feltéve hogy e szerv maga is kellően független. A jelen ügyben a Bíróság egy sor olyan szabály létezését állapítja meg, amelyek vélhetően biztosítják e függetlenséget.
Másrészt a Bíróság hangsúlyozza, hogy bár a miniszterelnök bizonyos hatáskörrel rendelkezik a bírák kinevezése során, e hatáskör gyakorlását behatárolják a bírói álláshelyekre pályázók által teljesítendő szakmai tapasztalatra vonatkozó, alkotmány által előírt feltételek. Ezenkívül, noha a miniszterelnök dönthet úgy, hogy a bírák kinevezéséért felelős bizottság által nem javasolt pályázó kinevezését a köztársasági elnök elé terjeszti, ilyen esetben köteles kifejtenie indokait többek között a jogalkotó hatalomnak. A Bíróság álláspontja szerint, amennyiben a miniszterelnök e hatáskörét csak kivételes jelleggel gyakorolja, továbbá szigorúan és ténylegesen tiszteletben tartja az indokolási kötelezettséget, e hatásköre nem kelthet jogos kétségeket a kiválasztott pályázók függetlenségét illetően.
( 1 ) A máltai alkotmány 96., 96A. és 100. cikke.
( 2 ) A Charta 51. cikke (1) bekezdésének megfelelően.
( 3 ) Lásd például: 2019. november 19‑iA. K. és társai [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége] ítélet (C‑585/18, C‑624/18 és C‑625/18, EU:C:2019:982, 124. pont); 2021. március‑2 i A. B. és társai [A legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezése – Jogorvoslat] ítélet (C‑824/18, EU:C:2021:153, 118. pont).