C‑545/19. sz. ügy

AllianzGI‑Fonds AEVN

kontra

Autoridade Tributária e Aduaneira

A Bíróság ítélete (második tanács), 2022. március 17.

„Előzetes döntéshozatal – EUMSZ 63. cikk – A tőke szabad mozgása – A kollektív befektetési vállalkozásoknak (KBV) fizetett osztalék adóztatása – Belföldi és külföldi illetőségű KBV‑k – Eltérő bánásmód – A kizárólag a külföldi illetőségű KBV‑knek fizetett osztalék vonatkozásában kivetett forrásadó – A helyzetek összehasonlíthatósága – Értékelés – A KBV‑kbe fektető befektetésijegy‑tulajdonosokra vonatkozó adójogi szabályozás és a belföldi illetőségű vállalkozások más adókötelezettségeinek figyelembevétele – Hiány”

Szolgáltatásnyújtás szabadsága – A tőke szabad mozgása – A Szerződés rendelkezései – E két alapvető szabadsághoz kapcsolódó nemzeti intézkedés vizsgálata – Az alkalmazandó szabályok meghatározásának szempontjai

(EUMSZ 56. és EUMSZ 63. cikk)

(lásd: 31., 33., 34. pont)
A tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek – Korlátozások – Adójogszabályok – Osztalékok adóztatása – Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásoknak fizetett osztalék – A belföldi illetőségű vállalkozások részére fizetett, belföldi forrású osztalékok forrásadó alóli, bizonyos feltételekhez kötött mentesítése – Forrásadó kivetése a más tagállamban illetőséggel rendelkező vállalkozások részére fizetett, belföldi forrású osztalékra – Annak vizsgálata, hogy valamely határon átnyúló helyzet összehasonlítható–e valamely belső helyzettel – A nemzeti rendelkezések által követett cél figyelembevétele – A többszörös vagy a gazdasági kettős adóztatás elkerülése vagy enyhítése – Az osztalékok forrása szerinti tagállam adóztatási joghatóságának gyakorlása a külföldi illetőségű vállalkozások által szerzett jövedelemre – Objektíve összehasonlítható helyzetek

(EUMSZ 63. cikk)

(lásd: 49., 59., 60., 63–66., 68., 69., 72., 74. pont)
A tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek – Korlátozások – Adójogszabályok – Osztalékok adóztatása – Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásoknak fizetett osztalék – A belföldi illetőségű vállalkozások részére fizetett, belföldi forrású osztalékok forrásadó alóli, bizonyos feltételekhez kötött mentesítése – Forrásadó kivetése a más tagállamban illetőséggel rendelkező vállalkozások részére fizetett, belföldi forrású osztalékra – Megengedhetetlenség – Igazolás – Hiány

(EUMSZ 63. cikk)

(lásd: 78–85. pont és a rendelkező rész)

Összefoglalás

Az AllianzGI Fonds AEVN a német jog szerint létrehozott nyílt végű kollektív befektetési vállalkozás (KBV), amely Németországban rendelkezik székhellyel, és amely a nemzeti szabályozás értelmében e tagállamban társaságiadó‑mentességet élvez. Ez az adójogi helyzet nem teszi lehetővé számára, hogy a külföldön fizetett adót a kettős adóztatás miatt adójóváírás formájában visszakapja, vagy hogy ezen adók valamilyen formában való visszatérítését kérje.

2015‑ben és 2016‑ban az AllianzGI‑Fonds részesedéssel rendelkezett különböző, Portugáliában illetőséggel rendelkező társaságokban. Az e két év során e címen Portugáliában kapott osztalékot 25%‑os mértékű véglegesen forrásadó terhelte. Az AllianzGI‑Fonds a portugál adóhatóság által e forrásadó kivetéséről szóló aktusok megsemmisítése iránt keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz. Úgy véli ugyanis, hogy kedvezőtlenebb adójogi bánásmódban részesül, mint a Portugáliában illetőséggel rendelkező és belföldi illetőségű társaságoktól osztalékban részesülő KBV‑k, mivel e társaságok a belföldi illetőségű társaságok által részükre fizetett osztalékok tekintetében mentesülnek a társasági adó alól. Az AllianzGI‑Fonds e tekintetben többek között a tőke szabad mozgásának az EUMSZ 63. cikk által tiltott korlátozására hivatkozik.

A kérdést előterjesztő bíróság egy olyan tagállami szabályozás uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően terjeszt előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bíróság elé, amely szerint a belföldi illetőségű társaságok által külföldi illetőségű KBV‑k részére fizetett osztalék után forrásadót kell fizetni, miközben a belföldi illetőségű KBV‑k részére fizetett osztalék mentesül az ilyen forrásadó alól. Ítéletében a Bíróság kimondja, hogy az ilyen szabályozás nem egyeztethető össze az EUMSZ 63. cikkel.

A Bíróság álláspontja

A Bíróság, miután először is a tőke szabad mozgását határozza meg alkalmazandó mozgási szabadságként, e szabadság esetleges korlátozását vizsgálja meg. E tekintetben megállapítja, hogy az a körülmény, hogy a portugál szabályozás kizárólag a belföldi illetőségű KBV‑knek tartja fenn azt a lehetőséget, hogy mentesüljenek a forrásadó alól, a külföldi illetőségű KBV‑k részére fizetett osztalék tekintetében fennálló hátrányos bánásmódnak minősül, amely alkalmas arra, hogy eltántorítsa egyrészt a külföldi illetőségű KBV‑ket attól, hogy Portugáliában letelepedett társaságokba fektessenek be, másrészt pedig a Portugáliában letelepedett befektetőket attól, hogy az ilyen KBV‑kben részesedést szerezzenek.

Ezen eltérő bánásmód csak akkor egyeztethető össze az uniós joggal, ha olyan helyzetekre vonatkozik, amelyek objektíve nem hasonlíthatók össze, vagy ha azt közérdeken alapuló nyomós indok igazolja.

Az érintett helyzetek összehasonlíthatóságát illetően meg kell jegyezni, hogy a portugál kormány lényegében arra hivatkozik, hogy a belföldi és a külföldi illetőségű KBV‑k helyzete objektíve nem hasonlítható össze egyrészt arra tekintettel, hogy a befektetési vállalkozások e két kategóriája által a Portugáliában illetőséggel rendelkező társaságoktól kapott osztalék adóztatására eltérő adóztatási módszerek útján kerül sor, nevezetesen az ilyen osztalék után, amennyiben azt külföldi illetőségű KBV‑knek fizetik ki, forrásadót vetnek ki, míg azt bélyegilleték, valamint a társasági adóról szóló törvénykönyv 88. cikkének 11 bekezdése szerinti különadó terheli, amennyiben azok kifizetésére belföldi illetőségű KBV‑k részére kerül sor. Másrészt e kormány rámutat arra, hogy a belföldi illetőségű KBV‑k által a Portugália területén illetőséggel rendelkező befektetőknek fizetett osztalékot 25–28% közötti adó terheli, míg a Portugália területén lakóhellyel nem rendelkező befektetésijegy‑tulajdonosoknak fizetett osztalék főszabály szerint mentes a társasági adó és a társasági jövedelemadó alól.

Az ítélkezési gyakorlat szerint az osztalékoknak az adóalanyok belföldi vagy külföldi illetőségén alapuló olyan megkülönböztetett adóztatása, amely két eltérő adóztatási módszer alkalmazásából következik, igazolható. Ugyanakkor – figyelemmel az előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatra – az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás nem arra szorítkozik, hogy eltérő adóbeszedési módokat írjon elő azon KBV illetősége szerint, amely a belföldi forrásból származó osztalékok kedvezményezettje, hanem valójában az említett osztalékokat kizárólag a külföldi illetőségű KBV‑k esetében adóztatja.

A Bíróság megvizsgálja egyrészt a portugál kormány azon érvét, amely lényegében azon alapul, hogy az érintett helyzetek nem összehasonlíthatók, mivel a portugál adórendszerben léteznek olyan adók, amelyeknek kizárólag a belföldi KBV‑k az alanyai. Közelebbről, jóllehet a belföldi illetőségű KBV‑k által kapott belföldi eredetű osztalékokat a szóban forgó nemzeti szabályozás alapján különadó terhelheti, annak alkalmazása csak az esetek korlátozott körében lehetséges, így az nem tekinthető a külföldi illetőségű KBV‑k által kapott belföldi eredetű osztalékokra kivetett általános adónak. A külföldi illetőségű KBV‑k tehát a portugál forrásból származó osztalékok adóztatása tekintetében nincsenek objektíve eltérő helyzetbe a belföldi illetőségű KBV‑khez képest.

Másrészt, amennyiben a portugál kormány érvelése arra vonatkozik, hogy figyelembe kell venni a befektetésijegy‑tulajdonosok helyzetét, a Bíróság emlékeztet arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint az érintett helyzetek összehasonlíthatóságát az érintett nemzeti rendelkezések céljának, valamint ez utóbbiak tárgyának és tartalmának a figyelembevételével kell vizsgálni. Másfelől csak az érintett szabályozás által megállapított releváns megkülönböztető kritériumokat kell figyelembe venni annak mérlegelése során, hogy az ilyen szabályozásból eredő eltérő bánásmód a helyzetek objektív eltérését tükrözi‑e.

A jelen ügyben az osztalékok adóztatására vonatkozó portugál szabályozást a „tőkekivonás megadóztatására” vonatkozó elv szerint alakították ki. ( 1 ) E szabályozás olyan célok elérésére irányul, mint többek között a nemzetközi gazdasági kettős adóztatás elkerülése és az adóztatásnak a KBV‑k szintjéről a befektetők szintjére történő annak érdekében való áthelyezése, hogy e jövedelmek adóztatása megközelítőleg azonos legyen azzal az adóztatással, amelyet akkor alkalmaztak volna, ha e jövedelmeket közvetlenül e KBV‑k befektetői szerezték volna meg.

A releváns megkülönböztető kritériumokat illetően a Bíróság megállapítja, hogy az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás által meghatározott egyetlen megkülönböztető kritérium, mivel az kizárólag a KBV‑k illetőségére vonatkozik, nem teszi lehetővé az e vállalkozások helyzete közötti, belföldi vagy külföldi illetőségén alapuló objektív különbség megállapítását.

Azon közérdeken alapuló nyomós indok esetleges fennállását illetően, amely igazolhatja a megállapított korlátozást, a Bíróság először is úgy véli, hogy a belföldi illetőségű KBV‑k által kapott, belföldi eredetű osztalék forrásadó alóli mentesítése és az említett osztaléknak az e KBV befektetői jövedelmeként történő adóztatása közötti közvetlen kapcsolat hiányában el kell utasítani a nemzeti adórendszer koherenciája megőrzésének szükségességére alapított igazolást. Ami másodszor az adóztatási joghatóságnak a Portugál Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti kiegyensúlyozott megosztása szükségességét illeti, a Bíróság emlékeztet arra, hogy ha valamely tagállam úgy döntött – amint az alapügyekben szóban forgó helyzetben –, hogy nem adóztatja a belföldi illetőségű kedvezményezett KBV‑k belföldi eredetű osztalékait, nem hivatkozhat az adóztatási joghatóság tagállamok közötti kiegyensúlyozott megosztása biztosításának szükségességére a külföldi illetőségű KBV‑k ilyen jövedelmei adóztatásának igazolása érdekében.

( 1 ) Amennyiben a KBV‑k, amelyeket a portugál szabályozással összhangban hoztak létre és amelyek annak megfelelően működnek, mentesülnek a jövedelemadó alól, mivel ez utóbbi adó terhét a belföldi illetőséggel rendelkező befektetésijegy‑tulajdonosokra hárítják át, a külföldi illetőségű befektetésijegy‑tulajdonosok pedig mentesülnek ezen adó alól.