–

az „Unipack” АD képviseletében D. Dobrev és L. Angelov advokati,

–

a bolgár kormány képviseletében L. Zaharieva és E. Petranova, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében F. Clotuche‑Duvieusart, N. Nikolova, M. Salyková, N. Kuplewatzky és A. Caeiros, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28‑i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 343., 1. o.; helyesbítések: HL 2016 L 87., 35. o.; HL 2017. L 101., 164. o.; HL 2018. L 192., 62. o.) 172. cikke (2) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az „Unipack” AD és a Direktor na Teritorialna direktsiya „Dunavska” kam Agentsia „Mitnitsi” (a vámhivatal „Dunavska” területi igazgatóságának igazgatója, Bulgária), valamint a Prokuror ot Varhovna administrativna prokuratura na Republika Bulgaria (legfelsőbb közigazgatási bíróság mellett működő ügyészség, Bulgária) között az Unipack által a meghatározott célra történő felhasználási eljárás alkalmazása iránti engedély benyújtását megelőzően teljesített árubehozatalok tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9‑i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL 2013. L 269., 1. o.; helyesbítések: HL 2013. L 287., 90. o.; HL 2016. L 267., 2. o.; HL 2018. L 173., 35. o.; a továbbiakban: Uniós Vámkódex) az „Információnyújtás a vámhatóságok számára” címet viselő 15. cikke kimondja:

„(1)   A vámalakiságok elvégzésében vagy a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személyek kötelesek a vámhatóságok kérésére, az előírt határidőn belül a megfelelő formában a vámhatóságok rendelkezésére bocsátani a szükséges okmányokat és információkat, valamint megadni részükre a vámalakiságok vagy vámellenőrzések végrehajtásához szükséges segítséget.

(2)   A vám‑árunyilatkozat, az átmeneti megőrzési árunyilatkozat, a belépési gyűjtő árunyilatkozat, a kilépési gyűjtő árunyilatkozat, az újrakiviteli árunyilatkozat vagy újrakiviteli értesítés vámhatóságoknak történő benyújtásával, vagy az engedély vagy bármely más határozat iránti kérelem benyújtásával az érintett személy felelősséggel tartozik a következőkért:

Az első albekezdés a vámhatóságok által megkövetelt vagy a vámhatóságok számára megadott, bármilyen más formátumú információnyújtásra is vonatkozik.

[…]”

4

Az Uniós Vámkódex 33. cikke, amely „A kötelező érvényű felvilágosításra vonatkozó határozatok” címet viseli, a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A vámhatóságoknak kérelemre kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó határozatokat (KTF‑határozatok) vagy kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozatokat (KSZF‑határozatok) kell hozniuk.

[…]

(2)   A KTF‑ vagy a KSZF‑határozatok csak az áruk tarifális besorolása vagy származásuk megállapítása tekintetében kötelező érvényűek az alábbiakat illetően:

(3)   A KTF‑ vagy a KSZF‑határozatok a hatálybalépésük napjától számítva három évig érvényesek.

[…]”

5

Az Uniós Vámkódex 34. cikke, amely „A kötelező érvényű felvilágosítással kapcsolatos határozatok kezelése” címet viseli, a következőket mondja ki:

„(1)   A KTF‑határozat a 33. cikk (3) bekezdésében említett időtartam lejárta előtt érvényét veszti, ha már nem felel meg a jogszabályoknak az alábbiak eredményeképpen:

az ilyen módosítás vagy intézkedés alkalmazási időpontjától kezdődő hatállyal.

[…]”

6

Az Uniós Vámkódex 129. cikke, amely „A belépési gyűjtő árunyilatkozat módosítása és érvénytelenítése” címet viseli, a következőképpen szól:

„(1)   A nyilatkozattevő számára ilyen irányú kérelem esetén megengedhető, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtását követően annak egy vagy több adatát módosítsa.

[…]”

7

Az Uniós Vámkódex 173. cikke, amely „A vámáru‑nyilatkozat módosítása” címet viseli, az (1) bekezdésében a következőképpen szól:

„A nyilatkozattevő számára kérelem esetén meg kell engedni, hogy a vámáru‑nyilatkozat egy vagy több adatát módosítsa, azt követően, hogy azt a vámhatóság már elfogadta. A módosítás nem eredményezheti, hogy a vámáru‑nyilatkozat az eredeti áruktól eltérő árukra vonatkozzon.”

8

Az Uniós Vámkódexnek az engedélyezési eljárásra vonatkozó 211. cikke előírja:

„(1)   Vámhatóság engedélye szükséges a következő esetekben:

[…]

(2)   A vámhatóságok az összes alábbi feltétel teljesülése esetén visszamenőleges hatályú engedélyt ad ki:

[…]

A vámhatóságok visszamenőleges hatályú engedélyt adhatnak ki továbbá akkor, ha a vámeljárás alá vont áruk nem állnak többé rendelkezésre abban az időpontban, amikor az ilyen engedély iránti kérelmet elfogadták.

[…]”

9

Az Uniós Vámkódexnek a „Meghatározott célra történő felhasználási eljárás” címet viselő 254. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„A meghatározott célra történő felhasználási eljárás szerint az áruk szabad forgalomba bocsáthatók nulla vagy csökkentett vámtétel mellett, különleges felhasználásukra figyelemmel.”

10

A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet „Visszamenőleges hatály” címet viselő 172. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Ha a vámhatóság a[z Uniós] Vámkódex 211. cikkének (2) bekezdése alapján visszamenőleges hatályú engedélyt ad ki, az engedély legkorábban a kérelem befogadásának napján lép hatályba.

(2)   Kivételes körülmények között a vámhatóság megengedheti, hogy az (1) bekezdésben említett engedély legkorábban egy évvel, a 71–02. mellékletben felsorolt áruk esetében legkorábban három hónappal a kérelem befogadásának napja előtt lépjen hatályba.

[…]”

11

Az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2009. szeptember 24‑i 925/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 262., 1. o.) az 1. cikkében előírja:

„(1)   Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a legalább 0,008 mm, de 0,018 mm‑t meg nem haladó vastagságú, alátét nélkül, legfeljebb hengerelt, 650 mm‑nél nem szélesebb tekercsekben kiszerelt, 10 kg‑ot meghaladó tömegű, jelenleg az ex76071119 KN‑kód (7607111910 TARIC‑kód) alá tartozó, Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból (»Kína«) származó alumíniumfóliák behozatalára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott és az alábbi vállalatok által előállított termékek vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke a következő:

[…]”

12

A Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára a 925/2009 rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a kismértékben módosított egyes alumíniumfóliák behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2017. február 16‑i (EU) 2017/271 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2017. L 40., 51. o.) az 1. cikkében kimondja:

„(1)   A Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára a 925/2009/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésével kivetett, »az összes többi vállalatra« alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot kiterjesztik a

[…]

(4)   Az (1) bekezdésben meghatározott termék mentesül a végleges dömpingellenes vám alól, amennyiben azt nem háztartási fóliaként történő felhasználás céljából importálták. A mentesség a meghatározott célra történő felhasználási eljárásra vonatkozó uniós vámrendelkezésekben, különösen az Uniós Vámkódex 254. cikkében megállapított feltételekhez kötött.

[…]”

13

Az Unipack vállalat folyékony és ömlesztett termékek kompozit csomagolásának gyártásával foglalkozik. A bolgár vámhatóságok 2015. szeptember 28‑án hatéves időtartamra az Uniós Vámkódex 33. cikke szerinti kötelező érvényű tarifális felvilágosításról szóló határozatot bocsátottak ki a részére, amely az akkor a 7607111990 TARIC‑kód alá tartozó „alumíniumfóliák” áru tarifális besorolására vonatkozott.

14

E vámtarifakód 2016. június 1‑jén törlésre került, így a korábban kibocsátott kötelező érvényű tarifális felvilágosításról szóló határozat érvényét veszítette. Az Unipack ezt követően közel tíz hónap alatt kilenc behozatalt teljesített, anélkül hogy a vállalkozás figyelembe vette volna a korábbi 7607111990 TARIC‑kód törlését, illetve anélkül hogy a bolgár hatóságok kifogásolták volna a téves TARIC‑kód alatt történő behozatalokat.

15

2017. június 13‑án és 27‑én az Unipack két alkalommal importált Kínából származó alumíniumfólia‑tekercseket, amelyeket a 7607111993 TARIC‑kód alatt jelentett be. A svishtovi (Bulgária) vámhivatal igazgatója a 2017. szeptember 4‑i határozatával helyesbítette az így bejelentett TARIC‑kódot, és azt a 7607111930 TARIC‑kóddal váltotta fel.

16

E határozat eredményeképpen a bolgár vámhatóságok kiegészítő vámot vetettek ki, mivel az érintett árura a 2017/271 végrehajtási rendelet értelmében immáron 30%‑os dömpingellenes vámot kellett alkalmazni.

17

2017. szeptember 13‑án a svishtovi vámhivatal igazgatója helyt adott az Unipack 2017. augusztus 18‑án benyújtott kérelmének, amelyben az a meghatározott célú felhasználásra vonatkozó eljárás alkalmazásának a 2017. augusztus 31‑i hatállyal való engedélyezését kérte.

18

Az Unipack az Administrativen sad Veliko Tarnovóhoz (Veliko Tarnovó‑i közigazgatási bíróság, Bulgária) benyújtott keresetében vitatta a meghatározott célú felhasználásra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló határozat hatálybalépésének időpontját, és a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 172. cikke értelmében vett „kivételes körülmények” fennállására hivatkozva azt kérte, hogy ezt az eljárást visszamenőleges hatállyal, 2017. június 13‑tól alkalmazzák az „alumíniumfólia‑tekercsekre”.

19

2018. május 31‑i határozatával az Administrativen sad Veliko Tarnovo (Veliko Tarnovó‑i közigazgatási bíróság) megváltoztatta a vitatott határozatot, és azt az Unipack kérelme benyújtásának időpontjától, azaz 2017. augusztus 18‑tól visszaható hatállyal ruházta fel, ezt meghaladó részében pedig elutasította e kérelmet. Az Unipack felülvizsgálati kérelmet nyújtott be e határozattal szemben a Varhoven administrativen sadhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Bulgária).

20

Mivel úgy ítélte meg, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita elbírálásához a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 172. cikkének (2) bekezdésében szereplő „kivételes körülmények” fogalmának értelmezésére van szükség, a Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„A [2015/2446] felhatalmazáson alapuló rendelet 172. cikkének (2) bekezdése értelmében vett olyan kivételes körülményekről van‑e szó, amelyek az Uniós Vámkódex 254. cikke szerinti meghatározott célra történő felhasználási vámeljárás alkalmazására vonatkozó, az Uniós Vámkódex 211. cikkének (2) bekezdése szerinti visszamenőleges hatályú engedély megadásának alapját képezik áruk olyan behozatala tekintetében, amelyre az engedély iránti kérelem befogadásának napját megelőzően és az ezen árukra vonatkozó eljárás jogosultja javára hozott [kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó] határozat érvényességének a Kombinált Nómenklatúra módosítása miatt történő megszűnése után került sor, ha a [kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó] határozat érvényességének megszűnése[,] és azon behozatal között eltelt (körülbelül tíz hónapos) időszakban, amelynek tekintetében a meghatározott célra történő felhasználási eljárás alkalmazását kérik, néhány (kilenc) alkalommal anélkül importáltak árut, hogy a vámhatóságok a Kombinált Nómenklatúra bejelentett kódját helyesbítették volna, és az árukat a dömpingellenes vám alól mentesített célra használták volna?”

21

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 172. cikkének (2) bekezdését, hogy az Uniós Vámkódex 254. cikke alapján az e rendelkezés szerinti meghatározott célra történő felhasználási eljárás visszamenőleges hatályú alkalmazására vonatkozó engedély megadása érdekében az ez utóbbi rendelkezés értelmében vett „kivételes körülményeknek” minősíthetők az olyan tényezők, mint a kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó határozat érvényességének a Kombinált Nómenklatúra módosítása következtében bekövetkező idő előtti megszűnése, a téves kód alatt történő behozatalok tekintetében a vámhatóságok részéről való intézkedés hiánya, vagy az a körülmény, hogy az árut a dömpingellenes vám alól mentesített célra használták fel.

22

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az Uniós Vámkódex a vámalakiságok és ellenőrzések minimális szinten tartása érdekében, azon visszaélések vagy szabálytalanságok megelőzésével, amelyek sérthetik az uniós költségvetést, bejelentési rendszeren alapul (lásd ebben az értelemben: 2011. szeptember 15‑iDP grup ítélet, C‑138/10, EU:C:2011:587, 33. és 34. pont). Ezen előzetes nyilatkozatoknak a vámunió megfelelő működése szempontjából fennálló jelentősége miatt kötelezi az Uniós Vámkódex a 15. cikkében a nyilatkozattevőket arra, hogy pontos és teljes körű információkat nyújtsanak.

23

Ami közelebbről az Uniós Vámkódex 254. cikke szerinti meghatározott célra történő felhasználási eljárást illeti, az az áruk különleges felhasználására figyelemmel lehetővé teszi azok nulla vagy csökkentett vámtétel mellett való szabad forgalomba bocsátását. Az érintett gazdasági szereplők által az Uniós Vámkódex 211. és 254. cikkének megfelelően történő kérelem benyújtását követően, ezen eljárás előzetes engedélyezési rendszeren alapul. A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 172. cikke értelmében ez az engedély legkorábban a kérelem elfogadásának időpontjában lép hatályba. E cikk (2) bekezdése csak a főszabálytól való eltérésként, „kivételes körülmények” fennállása esetén írja elő, hogy valamely engedély a kérelem elfogadásának időpontját megelőzően is hatályba léphet.

24

Végül a 2017/271 végrehajtási rendelet 1. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a nem háztartási felhasználásra szánt alumíniumfóliák bizonyos kategóriáinak behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmekre ugyanezen előzetes engedélyezési rendszert kell alkalmazni. E rendelet ily módon nemcsak arról rendelkezik, hogy a vámjogszabályokat továbbra is alkalmazni kell, hanem a dömpingellenes vám alóli mentességet az Uniós Vámkódex 254. cikkében előírt meghatározott célú felhasználásra vonatkozó eljárás alkalmazására vonatkozó feltételek tiszteletben tartásától teszi függővé.

25

E tekintetben meg kell állapítani, hogy az alapeljárásban részt vevő felek egyike sem vitatja sem az előzetes nyilatkozattétel hiányát, sem azt, hogy téves kódok alatt került sor a behozatalokra, anélkül hogy éltek volna az Uniós Vámkódex 129. és 173. cikkében előírt helyesbítési lehetőséggel.

26

Ennélfogva meg kell vizsgálni az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban annak meghatározása érdekében hivatkozott három körülményt, hogy azok a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 172. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „kivételes körülménynek” minősülhetnek‑e.

27

Először is, ami a behozott áruk tarifális besorolásának módosítását és a kötelező érvényű tarifális felvilágosításról szóló határozatok érvényességének ebből következő idő előtti megszűnését illeti, meg kell állapítani, hogy az importőr arra nem hivatkozhat annak érdekében, hogy kivonja magát a pontos és teljes körű információk nyújtásának az Uniós Vámkódex 15. cikkében előírt kötelezettsége alól. E Vámkódex 34. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően ugyanis a tarifális felvilágosításról szóló határozat érvényessége megszűnik, amint az már nem felel meg a jogszabályoknak, különösen amiatt, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonlóan a Nómenklatúra módosításra került. A gazdasági szereplők tehát nem hivatkozhatnak e módosítás megsértésére annak érdekében, hogy pontatlan nyilatkozatokat tegyenek, vagy kivonják magukat az előzetes nyilatkozattételi kötelezettség alól.

28

Másodszor, ami a vámhatóságok azon magatartása figyelembevételére irányuló lehetőséget illeti, amelynek során a bejelentett vámtarifakód módosítása hiányának igazolása érdekében téves kódokra hivatkozó vámáru‑nyilatkozatokat fogadtak el, a Bíróságnak már volt alkalma elutasítani ezt az érvet, hangsúlyozva, hogy a gondos gazdasági szereplő, aki tájékozódott valamely besorolásról szóló, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdetett rendeletről, nem szorítkozhat arra, hogy az áruit továbbra is valamely téves kód alá besorolva importálja önmagában azon oknál fogva, hogy a vámhatóság e besorolást elfogadta (2008. november 20‑iHeuschen & Schrouff Oriëntal Foods Trading kontra Bizottság, C‑38/07 P, EU:C:2008:641, 64. pont).

29

Harmadszor, ami azt a körülményt illeti, hogy az árut a dömpingellenes vám alól mentesített célra használták, meg kell állapítani, hogy a 2017/271 végrehajtási rendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében az alapügyben szóban forgóhoz hasonló termék „mentesül a végleges dömpingellenes vám alól, ha azt nem háztartási fóliaként történő felhasználás céljából importálták”, amennyiben tiszteletben tartják a meghatározott célú felhasználásra irányuló eljárásra vonatkozó vámrendelkezéseket, különösen a Vámkódex 254. cikkét. Következésképpen, jóllehet az áruk felhasználása a dömpingellenes vám alóli mentesség indokának minősül, az nem teheti lehetővé az e rendelet által bevezetett, a dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelemre vonatkozó rendszer importőr általi megsértésének igazolását.

30

Ebből az következik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által említett körülmények egyike sem minősülhet a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 172. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „kivételes körülményeknek”, anélkül hogy szükség lenne e fogalom pontosabb meghatározására. Az Uniós Vámkódexben és az abból eredő jogi aktusokban megállapított kötelezettségek megszegése ugyanis nem igazolhat kedvezőbb bánásmódot a gazdasági szereplővel szemben e kötelezettségszegés tekintetében.

31

A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 172. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az Uniós Vámkódex 254. cikke alapján az e rendelkezés szerinti meghatározott célra történő felhasználási eljárás visszamenőleges hatályú alkalmazására vonatkozó engedély megadása érdekében nem minősíthetők az ez utóbbi rendelkezés értelmében vett „kivételes körülményeknek” az olyan tényezők, mint a kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó határozat érvényességének a Kombinált Nómenklatúra módosítása következtében bekövetkező idő előtti megszűnése, a téves kód alatt történő behozatalok tekintetében a vámhatóságok részéről való intézkedés hiánya, vagy az a körülmény, hogy az árut a dömpingellenes vám alól mentesített célra használták fel.

32

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28‑i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 172. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az Uniós Vámkódex 254. cikke alapján az e rendelkezés szerinti meghatározott célra történő felhasználási eljárás visszamenőleges hatályú alkalmazására vonatkozó engedély megadása érdekében nem minősíthetők az ez utóbbi rendelkezés értelmében vett „kivételes körülményeknek” az olyan tényezők, mint a kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó határozat érvényességének a Kombinált Nómenklatúra módosítása következtében bekövetkező idő előtti megszűnése, a téves kód alatt történő behozatalok tekintetében a vámhatóságok részéről való intézkedés hiánya, vagy az a körülmény, hogy az árut a dömpingellenes vám alól mentesített célra használták fel.