I. Jogi háttér

II. Az eljárás háttere

III. A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet

IV. A Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei

V. Elemzés

A. Időbeli hatálya alapján alkalmazható‑e a 2016/1036 rendelet a jelen ügyre?

1. A felek érvei

2. Értékelés

B. A második fellebbezési jogalapról

1. A felek érvei

2. Értékelés

a) Elfogadhatóság

b) Az ügy érdeméről

1) A második jogalap harmadik részéről

2) A második jogalap első részéről

C. A harmadik fellebbezési jogalapról

1. A felek érvei

2. Értékelés

a) Elfogadhatóság

b) Az ügy érdeméről

1) A harmadik jogalap harmadik részéről

2) A harmadik jogalap első részéről

3) A harmadik jogalap negyedik részéről

4) A harmadik jogalap második részéről

D. A negyedik fellebbezési jogalapról

1. A felek érvei

2. Értékelés

VI. A költségekről

VII. Végkövetkeztetés

1.

A Changmao Biochemical Engineering Co. Ltd a jelen fellebbezéssel azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a 2019. június 28‑i Changmao Biochemical Engineering kontra Bizottság ítéletet (a továbbiakban: megtámadott ítélet), ( 2 ) amellyel a Törvényszék elutasította az általa gyártott aszpartám behozatalára alkalmazandó 55,4%‑os dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2016/1247 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: vitatott rendelet) ( 3 ) megsemmisítése iránti keresetét.

2.

A jelen fellebbezés alkalmat ad a Bíróság számára annak eldöntésére, hogy a Bizottság a nem piacgazdasággal rendelkező országokból származó behozatal esetében a rendes értéket milyen mértékben határozhatja meg alternatív módszer alkalmazásával, vagyis a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján ahelyett, hogy azt az 1225/2009/EK tanácsi rendelet ( 4 ) 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjában meghatározott fő módszer alkalmazásával, vagyis egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország (a továbbiakban: analóg ország) ára vagy számtanilag képzett értéke alapján határozná meg. A jelen ügy kérdésként veti fel azt is, hogy a Bizottság jogosult vagy köteles‑e nemcsak a dömpingkülönbözet meghatározása, hanem a kár fennállásának megállapítása céljából is kiigazításokat végezni.

3.

Az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja, amely megfelel az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának, a következőképpen rendelkezik:

„A nem piacgazdasággal rendelkező országokból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke vagy az ilyen harmadik országból más országokba – beleértve a[z] [Európai Uniót] is – történő kivitel esetén felszámított ár alapján kell megállapítani, illetve, ha ez nem lehetséges, bármilyen más észszerű alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért a[z] [Európai Unióban] ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy egy észszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon.

A megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot megalapozott módon, a kiválasztás idején rendelkezésre álló összes megbízható információ figyelembevételével kell kiválasztani. A határidőket szintén figyelembe kell venni; ha mód van rá, olyan, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztani, amely ugyanazon vizsgálat alá esik.

[…]”

4.

Az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdése, amely megfelel a 2016/1036 rendelet 2. cikke (10) bekezdésének, a következőképpen rendelkezik:

„Az exportár és a rendes érték között tisztességes összehasonlítást kell végezni. Ezt az összehasonlítást ugyanazon a kereskedelmi szinten, az egymáshoz képest – amennyire csak lehetséges – azonos időben történt eladások vonatkozásában és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló egyéb különbségek figyelembevételével kell elvégezni. Ha az így megállapított rendes érték és az exportár összehasonlítása ezen az alapon nem lehetséges, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát állítólag és kimutatottan befolyásoló különbségeket, megfelelő kiigazítások formájában, kérésre minden egyes esetben figyelembe kell venni. […]”

5.

Az 1225/2009 rendelet „A kár megállapítása [helyesbítés: a kár fennállásának megállapítása]” címet viselő 3. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint, amely rendelkezés megfelel a 2016/1036 rendelet 3. cikke (2) és (3) bekezdésének:

„(2)   A kármegállapításnak [helyesen a kár fennállása megállapításának] egyértelmű bizonyítékokon és tárgyilagos vizsgálaton kell alapulnia:

(3)   A dömpingelt behozatal mennyiségét illetően vizsgálni kell, hogy a dömpingelt behozatal abszolút mértékben vagy a[z] [Európai Unión] belüli gyártáshoz, illetve fogyasztáshoz viszonyítva jelentős mértékben nőtt‑e. A dömpingelt importnak az árra gyakorolt hatásával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a dömpingelt behozatallal történt‑e jelentős áralákínálás a[z] [európai uniós] gazdasági ágazat valamely hasonló termékének árával való összehasonlításban, vagy hogy az ilyen behozatal hatása az árakat jelentős mértékben leszorítja‑e, vagy jelentős mértékben megakadályozza‑e azt az áremelkedést, amely egyébként bekövetkezett volna. Ezen tényezők közül egynek vagy többnek a fennállása sem ad szükségszerűen döntő útmutatást.”

6.

A Bizottság – azt követően, hogy az aszpartám egyedüli uniós gyártója, nevezetesen az Ajinomoto Sweeteners Europe SAS, jelenleg Hyet Sweet SAS, 2015. április 16‑án panaszt nyújtott be – 2015. május 30‑án dömpingellenes eljárást indított a Kínából származó aszpartám Unióba történő behozatalára vonatkozóan.

7.

Az aszpartám egy fehér színű, különböző méretű, szagtalan kristály formájában előállított édesítőanyag, amely a cukorhoz hasonló ízvilágú, de annál nagyobb édesítőképességű és jelentősen alacsonyabb energiaértékű. Főként cukorhelyettesítőként használják az üdítőital‑, élelmiszer‑ és tejágazatban. ( 6 )

8.

2016. február 25‑én a Bizottság elfogadta az ideiglenes rendeletet.

9.

2016. július 28‑án a Bizottság elfogadta a vitatott rendeletet, amellyel végleges dömpingellenes vámot vetett ki több kínai társaság által gyártott aszpartám behozatalára, és ezen belül – amint a fenti 1. pontból kitűnik – 55,4%‑os vámot vetett ki a Changmao Biochemical Engineering által gyártott aszpartám behozatalára.

10.

2016. október 21‑én a Changmao Biochemical Engineering keresetet indított a vitatott rendelet megsemmisítése iránt.

11.

A Törvényszék a megtámadott ítélettel e keresetet elutasította.

12.

Tekintettel arra, hogy a Bíróság arra kért, a jelen indítványban a második, a harmadik és a negyedik fellebbezési jogalap vizsgálatára szorítkozzak, amelyek a Törvényszéknek az előtte felhozott második és harmadik jogalappal kapcsolatos értékelését vitatják, a továbbiakban kizárólag a Törvényszék e két utóbbi jogalappal kapcsolatos értékelését foglalom össze.

13.

A Törvényszék először is elutasította a második, arra vonatkozó jogalapot, hogy a Bizottság megsértette a 2016/1036 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját azzal, hogy a rendes értéket a hasonló termék egyedüli uniós gyártójának az uniós piacon fizetendő árai alapján, nem pedig az előirányzott analóg ország, nevezetesen Japán valamely gyártójának exportárai alapján állapította meg. A Törvényszék álláspontja szerint e rendelkezés első franciabekezdéséből kitűnik, hogy a Bizottság a nem piacgazdasággal rendelkező országokból származó behozatal esetében kizárólag akkor dönthet úgy, hogy az e rendelkezésben meghatározott általános szabály (amelynek értelmében a rendes értéket az analóg ország ára alapján vagy az ezen országból más országokba történő kivitel esetén felszámított ár alapján kell meghatározni) helyett valamely „más észszerű alapot” alkalmaz, ha az általános szabály alkalmazása lehetetlen. Ez a helyzet akkor, ha a döntés időpontjában rendelkezésre álló adatok nem megbízhatók, és valószínűsíthetően az analóg ország nem megfelelő és észszerűtlen megválasztásához vezetnek. A jelen ügyben a japán gyártó által szolgáltatott adatok nem voltak megbízhatók és az érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki Japán analóg országként történő kiválasztását illetően. Ezenkívül a Bizottság – tekintettel arra, hogy a hasonló országokban kevés az aszpartamgyártó, valamint arra, hogy nehéz együttműködésre kész gyártót találni – kellőképpen gondos kutatást végzett az analóg országok felkutatása érdekében.

14.

Másodszor, a Törvényszék elutasította az arra vonatkozó harmadik jogalapot, hogy a Bizottság megsértette a 2016/1036 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését, 3. cikke (2) bekezdésének a) pontját és (3) bekezdését, valamint 9. cikkének (4) bekezdését és a megfelelő ügyintézés elvét azzal, hogy megtagadta az árak tisztességes összehasonlításának biztosításához szükséges kiigazítások elvégzését. Először is, a Törvényszék álláspontja szerint a Bizottság nem sértette meg e rendelet 2. cikkének (10) bekezdését azzal, hogy megtagadta a dömpingkülönbözet meghatározásához szükséges kiigazítások elvégzését. A Changmao Biochemical Engineering ugyanis nem bizonyította, hogy az uniós gyártó gyártási költségeiben és a saját gyártási költségeiben mutatkozó állítólagos különbségek érintették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát, ami igazolná a kiigazításokat. Ezenfelül a Changmao Biochemical Engineering által hivatkozott rendelkezések egyike sem kötelezte a Bizottságot arra, hogy a kárkülönbözet megállapítása érdekében kiigazításokat végezzen. Másodszor, a Törvényszék elutasította a Changmao Biochemical Engineering azon állítását, amely szerint a Bizottság indokolatlan terhet rótt rá annak előírásával, hogy bizonyítsa, a gyártási költségekben állítólagosan mutatkozó különbségek befolyásolták az árakat és az árak összehasonlíthatóságát, holott nem fért hozzá az uniós gazdasági ágazat adataihoz. A Törvényszék álláspontja szerint az uniós gyártóra vonatkozó adatokat ugyanis már közölték a Changmao Biochemical Engineeringgel, és ez utóbbi viselte az árakra gyakorolt hatás bizonyításának terhét.

15.

A Changmao Biochemical Engineering a jelen fellebbezéssel azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, hozzon végleges határozatot az ügyben, és semmisítse meg a vitatott rendeletet a Changmao Biochemical Engineeringet érintő részében, valamint a Bizottság és a Hyet Sweet viselje a saját költségeit. Másodlagosan azt kéri, hogy a Bíróság utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé annak érdekében, hogy az hozzon határozatot az első fokon felhozott első jogalap második, a 2016/1036 rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második franciabekezdésére vonatkozó részéről, vagy harmadlagosan hozzon határozatot az elsőfokú eljárásban felhozott bármely más jogalap tekintetében, a költségekről pedig jelenleg ne határozzon.

16.

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és a Changmao Biochemical Engineeringet kötelezze a költségek viselésére.

17.

A Changmao Biochemical Engineering öt fellebbezési jogalapot hoz fel. Amint a fenti 12. pontban említésre került, a Bíróság arra kért, hogy a jelen indítványban a második, harmadik és negyedik fellebbezési jogalap vizsgálatára szorítkozzak.

18.

Mindazonáltal előzetes kérdésként felvetődik, hogy fennáll‑e az időbeli hatálya a 2016/1036 rendeletnek, amely a vitatott rendelet alapját képezi. ( 7 ) Az 1225/2009 rendeletet hatályon kívül helyező és annak helyébe lépő 2016/1036 rendelet ugyanis az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését, vagyis 2016. június 30‑át követő huszadik napon lépett hatályba. ( 8 ) A 2016/1036 rendelet tehát a vitatott rendelet 2016. július 28‑i elfogadását megelőzően, de a vizsgálat tárgyát képező tényállás megvalósulását követően lépett hatályba. Így kérdésként vetődik fel, hogy tévedett‑e a Bizottság és a Törvényszék, ( 9 ) amikor az 1225/2009 rendelet helyett a 2016/1036 rendeletet alkalmazta. Erre vonatkozóan a Bíróság írásbeli választ igénylő kérdést intézett a felekhez, amelyre azok a Bíróság által előírt határidőn belül válaszoltak. Következésképpen megvizsgálom, hogy a 2016/1036 rendelet alkalmazandó volt‑e időbeli hatálya alapján (A. rész), mielőtt a második, harmadik és negyedik fellebbezési jogalapot elemzem (B., C. és D. rész).

19.

A Changmao Biochemical Engineering előadja, hogy a dömpingellenes vámnak a jelen ügyben történő elfogadására az 1225/2009 rendelet anyagi jogi szabályai voltak az irányadók, mivel e rendelet volt hatályban az említett vám alapjául szolgáló tényállás megvalósulásának időpontjában, e tényállásnak az általános tájékoztatóban szereplő végleges értékelésének időpontjában, valamint a tájékoztatóra vonatkozóan a Changmao Biochemical Engineering által tett észrevételek időpontjában. A Bizottság tehát a vitatott rendeletben tévesen utalt a 2016/1036 rendeletre.

20.

Ezzel szemben a Bizottság úgy véli, hogy a jelen ügyben a dömpingellenes vám elfogadására a 2016/1036 rendelet volt az irányadó. Álláspontja szerint ez a régi, de állandó ítélkezési gyakorlatból következik, amely nem tesz különbséget az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok között, valamint abból, hogy a 2016/1036 rendelet egyszerűen kodifikálja az 1225/2009 rendeletet és annak módosításait. A Bizottság azt is előadja, hogy a 2013. december 10‑iBizottság kontra Írország és társai ítéletből (C‑272/12 P, EU:C:2013:812, 28. pont) az következik, hogy a Bíróság nem vizsgálhatja hivatalból az anyagi jogi szabályok időbeli hatályát.

21.

Elöljáróban hangsúlyozom, hogy a 2016/1036 rendeletnek a jelen ügyben állítólagosan megsértett rendelkezései ( 10 ) megegyeznek az 1225/2009 rendelet megfelelő rendelkezéseivel. Amennyiben tehát a Bíróság úgy ítélné meg, hogy a Bizottság és a Törvényszék tévesen határozta meg, hogy mely rendelet alkalmazandó, ez semmilyen hatással nem lenne a jogvita kimenetelére. Mindazonáltal számomra úgy tűnik, fontos meghatározni, hogy melyik rendeletet kell alkalmazni a jelen ügyre, máskülönben a Bíróság ítélete olyan rendeleten alapulhat, amely időbeli hatálya alapján nem alkalmazható.

22.

Először is azt fogom megvizsgálni, hogy a Bizottság állításával ellentétben a Bíróság vizsgálhatja‑e hivatalból, hogy a 2016/1036 rendelet az időbeli hatálya alapján alkalmazható‑e a jelen ügyre, másrészt pedig, hogy e rendelet alkalmazandó‑e.

23.

Először is úgy vélem, hogy a Bíróság a 2016/1036 rendelet időbeli hatályát hivatalból is vizsgálhatja.

24.

Igaz, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ugyan egyes jogalapokat hivatalból is fel lehet, sőt fel kell hozniuk az uniós bíróságoknak, a szóban forgó határozat érdemi jogszerűségére vonatkozó jogalapot az uniós bíróság csak akkor vizsgálhatja, ha a felperes azt kérte. ( 11 )

25.

A Bíróság ítélkezési gyakorlatából azonban az is következik, hogy az uniós bíróságok nem köthetik magukat kizárólag a felek által az állításaik alátámasztására felhozott érvekhez, mivel adott esetben arra kényszerülhetnek, hogy határozatukat téves jogi megállapításokra alapítsák. ( 12 ) Az uniós bíróságnak ugyanis lehetősége van, adott esetben pedig kötelessége hivatalból figyelembe venni bizonyos belső jogszerűségre vonatkozó jogalapokat. A Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék már megállapította, hogy ez a helyzet a jogszabály hatályának félreértésére vonatkozó jogalap esetében. ( 13 )

26.

Különösen a 2013. szeptember 16‑iWurster kontra EIGE ítéletre (F‑20/12 és F‑43/12, EU:F:2013:129) hivatkozom, amelyben a Közszolgálati Törvényszék hivatalból vizsgálta a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete középvezetői személyi állományára vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések időbeli hatályát; ( 14 ) ezeket a rendelkezéseket azt követően fogadtak el, hogy a felperes ideiglenes alkalmazotti szerződést írt alá, de még azelőtt, hogy letöltötte volna a próbaidejét, amelyet ezen általános végrehajtási intézkedések meghosszabbítottak. A Közszolgálati Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az általános végrehajtási rendelkezések időbeli hatályuk okán nem alkalmazhatók. ( 15 )

27.

Így analógia útján azt a következtetést vonom le, hogy a Bíróság hivatalból vizsgálhatja, hogy a 2016/1036 rendelet időbeli hatálya kiterjed‑e a jelen ügyre.

28.

Másodszor, arra az álláspontra helyezkedem, hogy a 2016/1036 rendelet időbeli hatálya nem terjed ki a jelen ügyre.

29.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely új jogszabályt azonnal alkalmazni kell a korábbi jogszabály hatálya alatt keletkezett helyzetek jövőbeli hatásaira. Ezzel szemben az uniós jogi anyagi jogi szabályokat a jogbiztonság és a jogos bizalom elvének tiszteletben tartása érdekében úgy kell értelmezni, hogy azok a hatálybalépésüket megelőzően keletkezett jogviszonyokra csak annyiban vonatkoznak, amennyiben azok szövegéből, céljából és rendszertani elhelyezkedéséből az ilyen értelmezés világosan következik. ( 16 ) Másképpen fogalmazva, noha úgy tekintendő, hogy az eljárásjogi szabályokat általában azonnal alkalmazni kell a hatálybalépésüket megelőzően keletkezett jogviszonyokra, az anyagi jogi szabályokat általában – eltérő rendelkezés hiányában – nem kell alkalmazni ezekre a jogviszonyokra.

30.

Nem vitatott, hogy a 2016/1036 rendelet jelen ügyben állítólagosan megsértett rendelkezései ( 17 ) anyagi jogi szabályokat rögzítenek. ( 18 ) Egyébiránt a 2016/1036 rendelet egyetlen rendelkezése sem írja elő, hogy e rendeletet a hatálybalépését megelőzően keletkezett jogviszonyokra is alkalmazni kellene.

31.

A fenti 29. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatból tehát az következik, hogy a 2016/1036 rendelet állítólagosan megsértett rendelkezései nem alkalmazhatók a jelen ügyben.

32.

A fenti 31. pontban levont következtetésemet nem kérdőjelezi meg a 2019. március 27‑iCanadian Solar Emea és társai kontra Tanács ítélet (C‑236/17 P, EU:C:2019:258), a 2011. június 9‑iDiputación Foral de Vizcaya kontra Bizottság ítélet (C‑465/09 P–C‑470/09 P, nem tették közzé, EU:C:2011:372) és a 2008. december 11‑iBizottság kontra Freistaat Sachsen ítélet (C‑334/07 P, EU:C:2008:709), amelyekre a Bizottság annak alátámasztása érdekében hivatkozik, hogy nem tehető különbség az eljárásjogi és anyagi jogi szabályok között, így az új szabályokat, még az új anyagi jogi szabályokat is azonnal alkalmazni kell a hatálybalépésüket megelőzően keletkezett jogviszonyokra.

33.

Igaz, hogy a Bíróság a 2019. március 27‑iCanadian Solar Emea és társai kontra Tanács ítéletben (C‑236/17 P, EU:C:2019:258, 129–140. pont) megállapította, hogy az 1168/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, ( 19 ) amely meghosszabbította a piacgazdasági elbánás iránti kérelem elbírálására a Bizottság számára biztosított három hónapos határidőt, időbeli hatályánál fogva alkalmazandó volt, jóllehet azt követően lépett hatályba, hogy a szóban forgó ügyben a három hónapos határidő anélkül telt el, hogy a Bizottság elbírálta volna a kínai exportáló gyártók kérelmét. ( 20 ) A jelen ügyben fennálló helyzet azonban eltér az említett ítéletben szóban forgó helyzettől. Egyrészt a 2016/1036 rendelettől eltérően az 1168/2012 rendelet átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. Kifejezetten úgy szól, hogy „2012. december 15‑től kezdődően […] valamennyi folyamatban lévő vizsgálatra alkalmazni kell”; ( 21 ) az említett időpontban a vizsgálat még folyamatban volt ebben az ügyben. Másodszor, az 1168/2012 rendelet – annyiban, amennyiben meghosszabbítja a fent említett három hónapos határidőt – eljárási szabálynak tekinthető. Ilyenként azt a fenti 29. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően azonnal alkalmazni kell a fennálló jogviszonyokra. Így ezen ítélet 135. és 136. pontjára – amelyben a Bíróság megállapítja, hogy a kínai exportáló gyártók helyzete csak a velük szemben dömpingellenes vámot kivető rendelet hatálybalépésével rögzült – nem lehet hivatkozni annak alátámasztása céljából – ahogyan azt lényegében a Bizottság teszi –, hogy a dömpingellenes vámok kivetésére az elfogadásuk időpontjában hatályos szabályozás az irányadó.

34.

Az is igaz, hogy a Bíróság a 2011. június 9‑iDiputación Foral de Vizcaya kontra Bizottság ítéletben (C‑465/09 P–C‑470/09 P, nem tették közzé, EU:C:2011:372, 121–129. pont) megállapította, hogy a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás ( 22 ) az időbeli hatálya alapján alkalmazandó, noha a tervezett támogatás elfogadását követően lépett hatályba. ( 23 ) Mindazonáltal ezen iránymutatás kifejezetten előírta, hogy az elfogadását megelőzően nyújtott, be nem jelentett támogatásokra is alkalmazandó, ami a szóban forgó támogatási intézkedésekre is vonatkozott. Így a jelen ügyben fennálló helyzet eltér az említett ítélet tárgyát képező helyzettől, mivel az ezen ítélet tárgyát képező iránymutatástól eltérően a 2016/1036 rendelet nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket.

35.

Végül igaz, hogy a Bíróság a 2008. december 11‑iBizottság kontra Freistaat Sachsen ítéletben (C‑334/07 P, EU:C:2008:709, 43–59. pont) megállapította, hogy a 70/2001/EK bizottsági rendelet ( 24 ) az időbeli hatálya alapján alkalmazandó, noha azt a szóban forgó támogatás bejelentését követően fogadták el. ( 25 ) Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy a Bíróság ennek megállapítása során az említett ítélet 52. és 53. pontjában arra hivatkozott, hogy a tervezett támogatás bejelentése nem teremt véglegesnek minősülő helyzetet, mivel annak egyetlen célja annak lehetővé tétele, hogy a Bizottság elvégezhesse az állami támogatás megelőző ellenőrzését. Nyilvánvaló, hogy a dömpingellenes jog területén nem áll fenn bejelentési kötelezettség. Így erre az ítéletre nem lehet hivatkozni – amint azt a Bizottság teszi – annak alátámasztása érdekében, hogy a dömpingellenes vámok kivetésére az elfogadásuk időpontjában hatályos anyagi jogi szabályok az irányadók.

36.

Mindenesetre hangsúlyozom, hogy még ha a Bíróság egyetértene is a Bizottsággal abban, hogy az uniós jog anyagi jogi szabályai azonnal alkalmazandók a hatálybalépésüket megelőzően keletkezett jogviszonyokra, ebből nem következne, hogy a 2016/1036 rendelet időbeli hatálya kiterjed a jelen ügyre.

37.

Álláspontom szerint ugyanis a jelen ügyben fennálló jogviszony nem tekinthető a 2016/1036 rendelet hatálybalépésének időpontjában már „fennállónak”. A dömpingellenes vámok kivetési feltételei teljesülésének meghatározása céljából figyelembe vett időszak ugyanis 2015. március 31‑ig tartott. ( 26 ) Így a tényállás a 2016/1036 rendelet hatálybalépése előtt valósult meg. Ezenfelül a tényállás rögzülése e rendelet hatálybalépése előtt befejeződött, mivel az olyan lényeges tények és szempontok végső nyilvánosságra hozatala, amelyeken a végleges intézkedések bevezetésére irányuló javaslatok alapulnak, az e nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételek benyújtása és a tárgyalás mind megelőzik a 2016/1036 rendelet hatálybalépését. ( 27 ) Másképpen fogalmazva, a tényállás a 2016/1036 rendelet hatálybalépése előtt véglegesen rögzült.

38.

A fenti 37. pont szerinti megközelítés megfelel a Bíróság ítélkezési gyakorlatának, amelynek értelmében a jogszabályok időbeli hatályára irányadó elvek, valamint a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének tiszteletben tartása megköveteli a szóban forgó tényállás időpontjában hatályos anyagi jogi szabályok alkalmazását, még akkor is, ha ezek a szabályok a jogi aktus uniós intézmény általi elfogadásakor már nincsenek hatályban. ( 28 )

39.

Ez a megközelítés megfelel a Törvényszék azon ítélkezési gyakorlatának is, amelynek értelmében, ha a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező tényállás a 2016/1036 rendelet hatálybalépését megelőzően valósult meg, de a dömpingellenes intézkedések bevezetése e rendelet hatálybalépését követően történt, a jogviszonyra a 2016/1036 rendeletben előírt eljárásjogi szabályok, valamint az 1225/2009 rendeletben előírt anyagi jogi szabályok az irányadók. ( 29 )

40.

Ebből arra következtetek, hogy a 2016/1036 rendelet időbeli hatálya nem terjed ki a jelen ügyre, és a Törvényszék a megtámadott ítélet 1. pontjában tévesen hivatkozott e rendeletre mint alkalmazandó szabályozásra.

41.

Emlékeztetek ugyanakkor arra, hogy – amint a fenti 21. pontban megállapításra került – mivel az 1225/2009 rendeletnek a jelen ügyben állítólagosan megsértett rendelkezései megegyeznek a 2016/1036 rendelet rendelkezéseivel, ez nincs hatással az ügy kimenetelére.

42.

Mindazonáltal az alábbiakban a második, harmadik és negyedik fellebbezési jogalapra vonatkozó elemzésemben nem a 2016/1036 rendeletre, hanem az 1225/2009 rendeletre fogok hivatkozni.

43.

A Changmao Biochemical Engineering a második fellebbezési jogalapja keretében előadja, hogy a Törvényszék elferdítette a tényállást és tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Bizottság azáltal, hogy nem kérte és nem vizsgálta meg a japán exportáló gyártó exportügyletekre vonatkozó részletes jegyzékét, nem sértette meg a 2016/1036 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját és 6. cikkének (8) bekezdését vagy a megfelelő ügyintézés elvét, illetve a gondossági kötelezettségét. A második fellebbezési jogalap három részből áll.

44.

A Changmao Biochemical Engineering a második jogalap első részében azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg a megtámadott ítélet 113., 115., 116., 128. és 129. pontjában, hogy a Bizottság nem sértette meg a 2016/1036 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját vagy a megfelelő ügyintézés elvét, illetve a gondossági kötelezettségét, amikor a rendes értéket az uniós gazdasági ágazat adatai alapján határozta meg, jóllehet nem kérte a japán exportáló gyártót, hogy bocsásson rendelkezésre az exportértékesítéseire vonatkozó ügyletenkénti adatokat. A Changmao Biochemical Engineering álláspontja szerint a 2016/1036 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjából az következik, hogy a nem piacgazdasággal rendelkező országokból származó behozatal esetében a rendes érték kizárólag akkor határozható meg az uniós gazdasági ágazat adatai alapján, ha az analóg országban alkalmazott ár és az ezen országból más országokba történő kivitel esetén felszámított ár nem megbízható. A jelen ügyben azonban nem zárható ki, hogy a japán exportáló gyártó egyes exportügyletei jövedelmezők, tehát megbízhatók voltak, mivel a Bizottság e gyártó exportértékesítéseire vonatkozóan ügyletenkénti adatokkal nem, pusztán összesített adatokkal rendelkezett. Így a Törvényszék elferdítette a tényállást, amikor a megtámadott ítélet 113. pontjában megállapította, hogy e gyártó valamennyi exportértékesítése veszteséges volt. Következésképpen a Bizottság nem határozhatta meg a rendes értéket az uniós gazdasági ágazat adatai alapján.

45.

A Changmao Biochemical Engineering a második fellebbezési jogalap második részében előadja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 125. és 126. pontjában tévesen állapította meg, hogy azáltal, hogy a Bizottság nem kért a japán exportáló gyártótól ügyletenkénti adatokat és nem vizsgálta meg ezeket az adatokat, nem szegte meg a 2016/1036 rendelet 6. cikkének (8) bekezdése alapján őt terhelő kötelezettséget, hogy „a lehető legalaposabban [vizsgálja meg]” az érdekelt felek által szolgáltatott adatokat.

46.

A Changmao Biochemical Engineering a második fellebbezési jogalap harmadik részében előadja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 117. és 118. pontjában tévesen állapította meg, hogy a felperes feladata volt annak bizonyítása, hogy a dömpingkülönbözet alacsonyabb lett volna a kárkülönbözetnél, ha a japán exportáló gyártó exportértékesítéseit figyelembe vették volna. Valójában a Bizottság feladata, hogy hivatalból megvizsgáljon minden rendelkezésre álló információt.

47.

A Bizottság előadja, hogy a második jogalap teljes egészében hatástalan, mivel nem kérdőjelezi meg a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 112. és 114. pontjában arra vonatkozóan tett, azon megállapítását, hogy a japán exportáló gyártó által szolgáltatott adatok nem megbízhatók, és nem fejti ki, hogy az e gyártótól kért kiegészítő adatok miért ne szenvednének ugyanezekben a hiányosságokban.

48.

Másodlagosan a Bizottság arra hivatkozik, hogy a második fellebbezési jogalapnak a fenti 46. pontban összefoglalt harmadik része megalapozatlan, következésképpen e jogalapnak a fenti 44. és 45. pontban összefoglalt első és második része hatástalan.

49.

Harmadlagosan a Bizottság azzal érvel, hogy a második fellebbezési jogalapnak a fenti 44. és 45. pontban összefoglalt első és második része hatástalan (az első rész annyiban, amennyiben a tényállásnak a megtámadott ítélet 113. pontjában történő elferdítésére vonatkozik) vagy elfogadhatatlan (második rész), mindenesetre pedig megalapozatlan.

50.

A Changmao Biochemical Engineering a második fellebbezési jogalapja keretében előadja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság nem sértette meg a 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját vagy a megfelelő ügyintézés elvét, illetve a gondossági kötelezettségét, amikor a rendes értéket az uniós gazdasági ágazat adatai alapján határozta meg, jóllehet nem kérte a japán exportáló gyártót, hogy bocsásson rendelkezésre az exportértékesítéseire vonatkozóan ügyletenkénti adatokat.

51.

Amint a fenti 44–46. pontban kifejtésre került, a második fellebbezési jogalap három részre oszlik. A megtámadott ítélet 113., 115., 116., 128. és 129. pontja ellen irányuló első rész az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának és a megfelelő ügyintézés elvének a megsértésére, valamint a Bizottság gondossági kötelezettségének a megszegésére vonatkozik. A megtámadott ítélet 125. és 126. pontja ellen irányuló második rész e rendelet 6. cikke (8) bekezdésének megsértésére vonatkozik. A Changmao Biochemical Engineering a megtámadott ítélet 117. és 118. pontja ellen irányuló harmadik résszel arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a felperes feladata volt annak bizonyítása, hogy a dömpingkülönbözet alacsonyabb lett volna a kárkülönbözetnél, ha a japán exportáló gyártó exportértékesítéseit figyelembe vették volna.

52.

A Bizottság a második fellebbezési jogalap második részének elfogadhatóságát vitatja amiatt, hogy e jogalapot első fokon nem hozták fel.

53.

A Changmao Biochemical Engineering a Törvényszék előtt azzal érvelt, hogy a Bizottság a rendes értéknek az uniós gazdasági ágazat adatai alapján történő meghatározásával megsértette az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját és megszegte a gondossági kötelezettségét. Nem állította, hogy a Bizottság ezzel megsértette volna az említett rendelet 6. cikkének (8) bekezdését. A Changmao Biochemical Engineering a Törvényszékhez benyújtott írásbeli beadványaiban valójában nem is említi ez utóbbi rendelkezést.

54.

Ezenfelül az 1225/2009 rendelet 6. cikkének (8) bekezdésére vonatkozóan nem tartalmaz utalást a megtámadott ítélet 102–130. pontja, amelyekben a Törvényszék megvizsgálja és elutasítja a fenti 53. pontban összefoglalt jogalapot. Közelebbről, e rendelkezésre vonatkozóan semmilyen utalás nem szerepel ezen ítélet 125. és 126. pontjában, amelyek ellen a második fellebbezési jogalap második része irányul.

55.

Ezért úgy vélem, hogy a második fellebbezési jogalap második része elfogadhatatlan.

56.

A második fellebbezési jogalap első részének értékelése előtt megvizsgálom e jogalap harmadik részét.

57.

Elöljáróban megjegyzem, hogy az „alacsonyabb összegű vámnak” az 1225/2009 rendelet 9. cikke (4) bekezdésének utolsó mondatában rögzített szabálya értelmében „[a] dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet, de a különbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, ha az ilyen alacsonyabb összegű vám is elegendő a[z] [uniós] gazdasági ágazatot ért kár elhárításához.” Így a kárkülönbözet a dömpingellenes vám mértékének meghatározására szolgál abban az esetben, ha a dömpingkülönbözet meghaladja a kárkülönbözetet. A jelen ügyben a Changmao Biochemical Engineeringgel szemben kivetett dömpingellenes vámot a kárkülönbözet szintjén (55,4%) állapították meg, mivel az alacsonyabb volt a dömpingkülönbözetnél (124%). ( 30 )

58.

A Törvényszék – a Changmao Biochemical Engineering azon érvének elutasítása céljából, amely szerint a rendes értéket a japán exportáló gyártó exportárainak, nem pedig az uniós gazdasági ágazat adatainak felhasználásával kellett volna meghatározni – a megtámadott ítélet 117. és 118. pontjában arra hivatkozott, hogy a Changmao Biochemical Engineering nem bizonyította, hogy ha a rendes értéket a javaslatának megfelelően számították volna ki, a dömpingkülönbözet nem érte volna el a kárkülönbözetet, így a kivetett dömpingellenes vámot a dömpingkülönbözet alapján határozták volna meg.

59.

Amint a fenti 51. pontban említésre került, a Changmao Biochemical Engineering a második fellebbezési jogalapjának harmadik része keretében azzal érvel, hogy a megtámadott ítélet 117. és 118. pontja téves jogalkalmazáson alapul.

60.

A Bizottság érvelésének megfelelően abban az esetben, ha a Bíróság e pontokban nem állapítana meg téves jogalkalmazást, a második fellebbezési jogalap első részét mint hatástalant el kellene utasítani. Amennyiben ugyanis a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a Changmao Biochemical Engineering köteles volt bizonyítani, hogy a dömpingkülönbözet alacsonyabb lett volna a kárkülönbözetnél, ha a rendes értéket a japán exportáló gyártó exportárai alapján számították volna ki – amit a Changmao Biochemical Engineering kétségtelenül elmulasztott megtenni –, nincs jelentősége annak, hogy a rendes értéket ily módon ki lehet‑e számítani anélkül, hogy a Bizottság megsértené az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját és a megfelelő ügyintézés elvét, valamint megszegné a gondossági kötelezettségét. Ebből az okból kifolyólag – amint azt a fenti 56. pontban említettem – a második fellebbezési jogalap első részének értékelése előtt megvizsgálom e jogalap harmadik részét.

61.

Álláspontom szerint a második fellebbezési jogalap harmadik része megalapozott, azt azonban mint hatástalant el kell utasítani.

62.

Úgy vélem, hogy azokban az esetekben, amelyekben a dömpingellenes vámot a kárkülönbözet alapján határozzák meg, az olyan gyártó, amellyel szemben dömpingellenes vámot vetettek ki, akkor is vitathatja a dömpingkülönbözet kiszámítását, ha nem bizonyította, hogy ha a dömpingkülönbözetet a javaslatának megfelelően számították volna ki, az alacsonyabb lett volna a kárkülönbözetnél, következésképpen a dömpingellenes vámot a dömpingkülönbözet alapján állapították volna meg. Így álláspontom szerint a megtámadott ítélet 118. pontja téves jogalkalmazáson alapul, a második fellebbezési jogalap harmadik része pedig az alábbiakban kifejtett indokokból megalapozott.

63.

Először is igaz, hogy bizonyos esetekben a felperesnek a dömpingkülönbözet kiszámításának vitatásához bizonyítania kellett, hogy a dömpingkülönbözet alacsonyabb lett volna a kárkülönbözetnél, ha az előbbit a javaslatának megfelelően számították volna ki.

64.

E tekintetben meg kell említeni az 1988. október 5‑iBrother Industries kontra Tanács ítéletet (250/85, EU:C:1988:464, 24. pont). A Bíróság az említett ítéletben lényegében azzal az indokkal utasította el a lényegében a dömpingkülönbözet kiszámítása során elkövetett hibára alapított jogalapot, hogy i. dömpingellenes vámot a 21%‑os kárkülönbözet alapján állapították meg, míg ii. a dömpingkülönbözet 33,6% volt, így iii. az állítólagos hiba, amely a dömpingkülönbözet 1,5%‑os csökkentését eredményezte volna, „semmilyen hatással nem lenne a dömpingellenes vám mértékére”.

65.

Ezenfelül meg kell említeni a 2009. március 10‑iInterpipe Niko Tube és Interpipe NTRP kontra Tanács ítéletet (T‑249/06, EU:T:2009:62, 111. pont). Az említett ítéletben a Törvényszék elutasította a kárkülönbözet kiszámítása során elkövetett hibára alapított jogalapot (amely lényegében abban állt, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az uniós gyártók kapcsolt társaságok részére történő értékesítéseit) és megállapította, hogy: i. a felperesekkel szemben kivetett dömpingellenes vámokat nem az 57%‑os kárkülönbözet, hanem a 25,7%‑os dömpingkülönbözet alapján állapították meg, ( 31 ) ii. a kárkülönbözet kiszámítása során elkövetett állítólagos hiba az uniós gazdasági ágazat összes értékesítését legfeljebb 10%‑ban érintette, következésképpen iii. az uniós termelők kapcsolt társaságai által alkalmazott eladási áraknak teljesen aránytalanok kellett volna lenniük a kárkülönbözet kiszámítása során figyelembe vett egyéb értékesítésekhez képest ahhoz, hogy ez utóbbiak ne érjék el a dömpingkülönbözetet. A Bíróság ezen érvelés tekintetében nem állapított meg téves jogalkalmazást. Ezenkívül úgy ítélte meg, hogy ebből kifolyólag a kár megállapítását vitató többi jogalapot hatástalannak kell nyilvánítani. ( 32 )

66.

Ehhez hasonlóan a Törvényszék a 2010. március 4‑iFoshan City Nanhai Golden Step Industrial kontra Tanács ítéletben (T‑410/06, EU:T:2010:70, 94–98. pont) hatástalanként azzal az indokkal utasította el a 66%‑os alákínálási különbözet kiszámítása során elkövetett hibára alapított jogalapot, hogy e hiba hiányában az alákínálási különbözet vagy 20,5% (a Tanács szerint) vagy 24,3% (a felperes szerint) lett volna, így továbbra is meghaladta volna a 9,7%‑os dömpingkülönbözetet, amely a felperessel szemben kivetett dömpingellenes vám meghatározásának alapját képezte. ( 33 )

67.

Ugyanakkor megjegyzem, hogy az 1988. október 5‑iBrother Industries kontra Tanács ítéletben (250/85, EU:C:1988:464) és a 2009. március 10‑iInterpipe Niko Tube és Interpipe NTRP kontra Tanács ítéletben (T‑249/06, EU:T:2009:62) – a 2010. március 4‑iFoshan City Nanhai Golden Step Industrial kontra Tanács ítélettel (T‑410/06, EU:T:2010:70) ellentétben – nyilvánvaló volt, hogy a kárkülönbözet kiszámítása során elkövetett állítólagos hiba hiányában a kárkülönbözet nem csökkent volna a dömpingkülönbözet alá (vagy a dömpingkülönbözet kiszámítása során elkövetett állítólagos hiba hiányában a dömpingkülönbözet nem csökkent volna a kárkülönbözet alá). Az első két ítéletben ugyanis az állítólagos hiba csekély volt, és/vagy jelentős különbség volt a dömpingkülönbözet és a kárkülönbözet között.

68.

Másodszor igaz, hogy a Bíróság a Törvényszék által a megtámadott ítélet 118. pontjában hivatkozott 1990. március 14‑iNashua Corporation és társai kontra Bizottság és Tanács ítéletben (C‑133/87 és C‑150/87, EU:C:1990:115, 38. pont) elutasította az arra vonatkozó jogalapot, hogy a Tanács tévesen számította ki a dömpingellenes vámot kizárólag a japán gyártók által megvalósított értékesítésekkel okozott kár alapján, anélkül hogy figyelembe vette volna a japán eredetiberendezés‑gyártók (OEM‑ek) értékesítéseivel okozott kárt. E jogalapot azzal az indokkal utasította el, hogy a felperes, a Ricoh japán gyártó „nem bizonyította, hogy [a Tanács OEM‑ek értékesítésének kizárására vonatkozó megközelítése] befolyásolta a kivetett dömpingellenes vám mértékét, és azt sem, hogy ez a mérték mennyiben lett volna eltérő, ha az OEM‑ek értékesítéseit is figyelembe vették volna.”

69.

Ugyanakkor megjegyzem, hogy a fenti 68. pontban említett ítéletben a dömpingellenes vámot a kárkülönbözet alapján állapították meg, ( 34 ) és a felperes éppen a kár megállapítását vitatta. Így a Törvényszék annak bizonyítását követelte meg a felperestől, hogy az állítólagos hiba hiányában a dömpingellenes vám alacsonyabb lett volna, nem pedig annak bizonyítását, hogy e hiba hiányában a vámot a dömpingkülönbözet, és nem a kárkülönbözet alapján állapították volna meg.

70.

Harmadszor hangsúlyozom, hogy számos példa létezik olyan esetekre, amelyekben az európai uniós bíróság a dömpingkülönbözet kiszámítása során elkövetett hibára alapított jogalapokat vizsgált annak ellenére, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az állítólagos hiba hiányában a dömpingkülönbözet alacsonyabb lett volna a kárkülönbözetnél. Meg kell említeni például a 2016. szeptember 15‑iPT Musim Mas kontra Tanács ítéletet (T‑80/14, nem tették közzé, EU:T:2016:504). Bár a felperessel szemben kivetett dömpingellenes vámot a kárkülönbözet alapján állapították meg, ( 35 ) a Törvényszék az arra vonatkozó jogalapot, hogy a Tanács és a Bizottság hibát követett el a rendes értéknek a közzétett nemzetközi árakban tükröződő fő nyersanyag‑előállítási költségek alapján történő kiszámításával, anélkül vizsgálta meg, hogy megkövetelte volna a felperestől annak bizonyítását, hogy ha a rendes értéket nem így számították volna ki, a dömpingkülönbözet alacsonyabb lett volna a kárkülönbözetnél.

71.

Negyedszer megjegyzem, hogy a Törvényszék a 2020. április 2‑iHansol Paper kontra Bizottság ítéletben (T‑383/17, nem tették közzé, EU:T:2020:139, 162–169. pont) a fenti 66. pontban említett 2010. március 4‑iFoshan City Nanhai Golden Step Industrial kontra Tanács ítéletre (T‑410/06, EU:T:2010:70, 94. pont) hivatkozással elfogadhatónak nyilvánított egy olyan jogalapot, amely a kárkülönbözet számításának vitatására vonatkozott, noha a felperes nem fejtette ki pontosan, hogy az állítólagos hiba hiányában a kárkülönbözet milyen mértékben maradt volna el a dömpingkülönbözettől. A Törvényszék álláspontja szerint a felperes e jogalappal általánosabban a kár és az okozati összefüggés fennállásának megállapítását vitatta, amelyek a dömpingellenes vám kivetésének lényeges feltételei voltak, és amelyek téves értékelése így „a vitatott végrehajtási rendelet megsemmisítését vonhatta maga után, anélkül hogy […] fel kellene tenni azt a kérdést, hogy a kárkülönbözet alacsonyabb volt‑e a dömpingkülönbözetnél”. ( 36 )

72.

Ötödször, hangsúlyozom, hogy annak megkövetelése a dömpingellenes vámmal sújtott exportáló gyártóktól, hogy bizonyítsák, a dömpingkülönbözet kiszámítása során elkövetett állítólagos hiba hiányában a dömpingkülönbözet alacsonyabb lett volna a kárkülönbözetnél, a Changmao Biochemical Engineering érvelésének megfelelően azt eredményezné, hogy az exportáló gyártókra olyan súlyos bizonyítási terhet rónának, amelynek az érintett számítások összetettségére tekintettel esetleg nem tudnak eleget tenni. Ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha az exportáló gyártóknak csak azt kellene bizonyítaniuk, hogy az állítólagos hiba hiányában a dömpingkülönbözet alacsonyabb lehetett volna a kárkülönbözetnél, ( 37 ) tekintettel arra, hogy nehéz meghatározni, milyen feltételek mellett vagy milyen körülmények között lenne erről szó.

73.

Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 118. pontjában tévesen állapította meg, hogy a Changmao Biochemical Engineeringet terhelte annak bizonyítása, hogy a dömpingkülönbözet alacsonyabb lett volna a kárkülönbözetnél, ha az előbbit a javaslatának megfelelően számították volna ki. A második fellebbezési jogalap harmadik része tehát megalapozott.

74.

Mindazonáltal a fenti 61. pontnak megfelelően a második fellebbezési jogalap harmadik részét mint hatástalant el kell utasítani. A Törvényszék ugyanis az előtte felhozott második jogalap elutasítása céljából nem kizárólag arra hivatkozott, hogy a Changmao Biochemical Engineering nem bizonyította, hogy a dömpingkülönbözet alacsonyabb lett volna a kárkülönbözetnél, ha a rendes értéket a Bizottság javaslatának megfelelően számították volna ki. A Törvényszék a megtámadott ítélet 111–116. pontjában arra is hivatkozott, hogy a döntés időpontjában rendelkezésre álló információk voltak nem megbízhatók, és alkalmasak az analóg ország megfelelő és észszerűtlen megválasztásához.

75.

A Changmao Biochemical Engineering a második fellebbezési jogalapjának első részében előadja, hogy a Bizottság megsértette az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját és a megfelelő ügyintézés elvét, valamint megszegte a gondossági kötelezettségét, amikor a rendes értéket az uniós gazdasági ágazat adatai alapján határozta meg, holott nem kérte a japán exportáló gyártótól, hogy szolgáltasson ügyletenkénti adatokat az exportértékesítéseire vonatkozóan.

76.

Álláspontom szerint a második fellebbezési jogalap első része nem megalapozott.

77.

Először is, az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megsértését illetően megjegyzem, hogy e rendelkezés első albekezdése úgy szól, hogy a nem piacgazdasággal rendelkező országokból származó behozatal esetében a rendes értéket – a rendelet 2. cikkének (1)–(6) bekezdésében megállapított szabályoktól eltérve – főszabály szerint egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke, azaz az analóg ország módszer alapján kell megállapítani.

78.

Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban a Bizottság a nem piacgazdasággal rendelkező országból származó termékek rendes értékének a meghatározása érdekében csak abban az esetben hagyhatja figyelmen kívül az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjában említett általános szabály alkalmazását, és támaszkodhat más észszerű alapra, ha ezen általános szabály nem alkalmazható. ( 38 )

79.

A jelen ügyben az ideiglenes rendeletben a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban, nevezetesen Japánban tevékenykedő együttműködő gyártótól (a továbbiakban: japán gyártó) kapott adatok alapján számították ki. Ez a gyártó az Ajinomoto Co., Japan volt. ( 39 ) Az aszpartám világszintű gyártása ugyanis csupán néhány országban, nevezetesen Kínában, Franciaországban, Japánban és Dél‑Koreában koncentrálódott, és bár a Dél‑Koreában ismert egyetlen gyártó megtagadta az együttműködést, a japán gyártó beleegyezett abba. ( 40 )

80.

A vitatott rendeletben azonban a rendes értéket „[egy] más[ik] észszerű alapon” számították ki az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának első albekezdése szerint. A rendes érték az uniós piacon lévő hasonló terméknek az egyetlen uniós gyártó, nevezetesen a japán gyártó leányvállalatának minősülő Ajinomoto Sweeteners Europe SAS, jelenleg Hyet Sweet által meghatározott árain alapult. ( 41 ) A Bizottság a vitatott rendeletben azért döntött úgy, hogy nem használja fel a japán gyártó által szolgáltatott adatokat, mert: i. ez a gyártó volt a japán piacon tevékenységet végző egyetlen olyan gyártó, amely versenyben állt a Kínából és Koreából származó importtal, és ii. ami fontosabb, a japán gyártó haszonkulcsai a vevők típusai és méretei alapján jelentős eltéréseket mutattak, a vizsgálatból azonban nem derült ki egyetlen olyan észszerű indok sem, amely magyarázatot adna a haszonkulcsok közötti nagy különbségre. ( 42 )

81.

A Törvényszék a megtámadott ítélet 105–116. pontjában megállapította, hogy a Bizottság nem sértette meg az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját azzal, hogy a rendes értéket kizárólag az egyetlen uniós gyártónak az uniós piacon meghatározott árai alapján számította ki. A Törvényszék álláspontja szerint ennek oka, hogy: i. a japán gyártó által szolgáltatott adatok a gyártó haszonkulcsainak jelentős és indokolatlan változásai miatt nem megbízhatók, ii. a japán gyártónak a Bizottság kérdőívére adott válaszának a 15. táblázata szerint, miközben e gyártó összes belföldi értékesítése igen jövedelmező, valamennyi exportértékesítése veszteséges volt, és iii. az érdekelt felek aggályosnak találták Japán analóg országként történő kiválasztását.

82.

A Changmao Biochemical Engineering azzal érvel, hogy a Bizottság a japán gyártótól a belföldi értékesítéseire vonatkozóan ügyletenkénti adatok szolgáltatását kérte, exportértékesítéseire vonatkozóan azonban nem kért tőle ilyen adatokat. A Changmao Biochemical Engineering álláspontja szerint így nem zárható ki, hogy e gyártó bizonyos exportértékesítései jövedelmezőek lehetnek. Következésképpen a Bizottság nem bizonyította, hogy a japán gyártó által szolgáltatott adatok nem megbízhatók, és hogy ezeket az adatokat nem lehetett felhasználni a rendes érték kiszámításához. A Changmao Biochemical Engineering arra a következtetésre jut, hogy a Bizottság a rendes értéknek nem a japán gyártó exportárai alapján, hanem az uniós gazdasági ágazat adatai alapján történő kiszámításával megsértette az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját, és a megtámadott ítélet 113., 115. és 116. pontja téves jogalkalmazáson alapul.

83.

A Changmao Biochemical Engineering tehát nem vitatja, hogy – a fenti 77. és 78. pontnak megfelelően – a rendes érték uniós árak alapján történő meghatározásának módszere olyan alternatív módszer, amely csak a fő módszer alkalmazhatóságának hiányában alkalmazható. A Changmao Biochemical Engineering a Törvényszék által arra vonatkozóan tett megállapítást vitatja, hogy a jelen ügyben nem lehetett felhasználni a japán gyártó adatait (ennélfogva a rendes értéket ezen az alapon nem lehetett kiszámítani).

84.

A Bizottság erre azt a választ adja, hogy az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megsértésére alapított jogalap hatástalan, mindenesetre pedig megalapozatlan.

85.

Álláspontom szerint az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megsértésére alapított jogalapot megalapozatlanság, és nem hatástalanság miatt kell elutasítani. Az alábbiakban kifejtem, hogy miért nem értek egyet a Bizottság azon álláspontjával, amely szerint e jogalap hatástalan, mielőtt ismertetném azokat az indokokat, amelyek miatt az nem megalapozott.

86.

A Bizottság álláspontja szerint az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megsértésére vonatkozó jogalap hatástalan, mivel először is a Changmao Biochemical Engineering nem vitatja a Törvényszék arra vonatkozóan tett megállapítását, hogy a japán gyártó által szolgáltatott információk nem voltak megbízhatók, másodszor a Bizottság a Törvényszéket az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megsértésére alapított jogalap elutasítására késztető három indok közül csak az egyiket, nevezetesen a megtámadott ítélet 114. pontjában szereplő indokot vitatja, a megtámadott ítélet 112. és 114. pontjában szereplő indokokat azonban nem, harmadszor pedig a megtámadott ítélet 124–128. pontja kellőképpen alátámasztja annak a Törvényszék általi megállapítását, hogy nem történt jogsértés.

87.

Először is azonban igaz, hogy – amint arra a Bizottság hivatkozik – a Changmao Biochemical Engineering nem állítja, hogy a japán gyártó által szolgáltatott adatok helytelenek lennének. Ezzel szemben azt állítja, hogy a szóban forgó adatok hiányosak, mivel a japán gyártó az exportértékesítéseire vonatkozóan összesített adatokat szolgáltatott a Bizottságnak, nem pedig az ezen értékesítésekre vonatkozó ügyletenkénti adatokat. Számomra úgy tűnik, hogy a Bizottság állításával ellentétben a Changmao Biochemical Engineering ezáltal az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának második albekezdése alapján a japán gyártó által szolgáltatott adatok megbízhatóságát vonja kétségbe.

88.

Másodszor igaz, hogy – a Bizottság érvelésének megfelelően – a Changmao Biochemical Engineering kizárólag a megtámadott ítélet 113. pontját vitatja, ezen ítélet 112. és 114. pontját azonban nem. A 112. és 113. pont azonban nem tartalmaz külön okokat arra vonatkozóan, hogy a Törvényszék miért ítélte meg úgy, hogy a Bizottság nem követett el hibát, amikor megtagadta a rendes értéknek a japán gyártó által szolgáltatott adatok alapján történő kiszámítását. Mindkét pont a japán gyártó haszonkulcsának indokolatlan változásaira utal. Ami a megtámadott ítélet 114. pontját illeti, az pusztán megismétli az érdekelt felek által a közigazgatási eljárás során megfogalmazott észrevételeket, anélkül hogy akár a Bizottság, akár a Törvényszék elfogadná azokat. Így a Bizottság érvelésével ellentétben az, hogy a Changmao Biochemical Engineering a megtámadott ítélet 113. pontját vitatja, ezen ítélet 112. és 114. pontját azonban nem, nem jelenti azt, hogy az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megsértésére alapított jogalap hatástalan lenne.

89.

Harmadszor megjegyzem, hogy a Bizottság érvelésével ellentétben a Changmao Biochemical Engineering vitatja a megtámadott ítélet 128. pontját.

90.

Ugyanakkor – amint a fenti 85. pontban megállapításra került – egyetértek a Bizottsággal abban, hogy az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megsértésére alapított jogalap nem megalapozott.

91.

Ennek oka először is az, hogy álláspontom szerint a Bizottságnak nem kellett a japán gyártó exportértékesítéseire vonatkozóan ügyletenkénti adatokhoz jutnia ahhoz, hogy az e gyártó által szolgáltatott adatokat megbízhatatlannak és olyanoknak tekinthesse, amelyek az analóg ország nem megfelelő és indokolatlan kiválasztásához vezethetnek.

92.

Az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának második albekezdése szerint a megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot „a kiválasztás idején rendelkezésre álló összes megbízható információ figyelembevételével kell kiválasztani.”

93.

Igaz, hogy a Bíróság a 2012. március 22‑iGLS ítéletben (C‑338/10, EU:C:2012:158, 31. és 32. pont) megállapította, hogy „a rendelkezésre álló összes megbízható információnak” az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében vett fogalma nem korlátozódik a panaszos vagy az érintett felek által közölt tájékoztatásokra, mivel a Bizottság köteles hivatalból megvizsgálni minden rendelkezésre álló információt.

94.

Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottság bizonyos mérlegelési mozgástérrel rendelkezik az információk rendelkezésre állásának meghatározását illetően, mivel a hivatkozott vizsgálati eszközök fakultatívak, és még nehezebben alkalmazhatók, ha harmadik országra vonatkozó információkkal kapcsolatosak. Az 1225/2009 rendelet 6. cikkének (4) bekezdése ugyanis azt írja elő, hogy vizsgálatok végezhetők harmadik országokban, feltéve, hogy többek között „az érintett cégek ebbe beleegyezésüket adják”. Ezenfelül e rendelet 6. cikkének (8) bekezdése akként rendelkezik, hogy az információk pontosságát „a lehető legalaposabban” meg kell vizsgálni. ( 43 )

95.

A jelen ügyben, bár nem vitatott, hogy a Bizottság a közigazgatási eljárás során nem kért és nem is kapott ügyletenkénti adatokat a japán gyártó exportértékesítéseire és az ezen értékesítésekből származó haszonkulcsokra vonatkozóan, összesített adatokkal rendelkezett e gyártó exportértékesítéseit illetően. A Bizottság fenti 94. pontban említett mérlegelési mozgásterébe tartozik az, hogy nem tartotta szükségesnek, hogy ügyletenkénti adatokat kérjen a már birtokában lévő információk megbízhatóságának meghatározása céljából.

96.

Ezenkívül a jelen ügyben fennálló helyzet eltér a 2012. március 22‑iGLS ítéletben (C‑338/10, EU:C:2012:158) fennálló helyzettől; ez utóbbi ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a Tanács és a Bizottság hibát követett el, amikor a rendes értéket az Unióban alkalmazott árak alapján számította ki, mivel nem tanúsított kellő gondosságot annak meghatározása során, hogy a rendes értéket ki lehet‑e számítani az analóg országban alkalmazott árak alapján. Az említett ügyben a Bizottság egyetlen kérdőívet küldött két thaiföldi társaságnak, és arra a következtetésre jutott, hogy e társaságok válaszának elmaradása miatt lehetetlen meghatározni a rendes értéket valamely, piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott árak alapján. A Bizottság tehát elmulasztotta megvizsgálni, hogy analóg országnak lehet‑e tekinteni a Thaiföldről származó behozatalt jelentősen meghaladó, Unióba irányuló behozatallal rendelkező, három másik piacgazdasággal rendelkező harmadik ország bármelyikét. ( 44 ) Ezzel szemben a jelen ügyben a Bíróság előtt nem hivatkoztak arra, hogy a Bizottság elmulasztott volna megvizsgálni Japántól eltérő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országokat. ( 45 )

97.

Másodszor és ami fontosabb, a Changmao Biochemical Engineering nem bizonyította, hogy a Bizottság arra vonatkozó döntése, hogy a rendes értéket az uniós gazdasági ágazat adatai alapján számítja ki, nem helyeselhető.

98.

Az ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a felperes a rendes érték meghatározásának módszerét vitató panasz keretében nem hivatkozhat pusztán a rendes érték meghatározásának a Bizottság által választott módszertől eltérő módszerére, hanem elegendő bizonyítékot kell szolgáltatnia annak alátámasztásához, hogy az e választás alapjául szolgáló értékelés nem helyeselhető, mivel az uniós bíróság nem helyettesítheti a Bizottság értékelését a saját értékelésével. ( 46 )

99.

A jelen ügyben a Changmao Biochemical Engineering a fellebbezés keretében egyszerűen azt állítja, „nem zárható ki” az, hogy a japán gyártó „bizonyos” exportügyletei jövedelmezőek, ennélfogva azok felhasználhatók a rendes érték kiszámításához. A Changmao Biochemical Engineering nem állítja, és még kevésbé bizonyította, hogy a japán gyártó összes exportügylete vagy ezen ügyletek többsége jövedelmező lenne, ami kétségbe vonhatná a Bizottság arra vonatkozó döntését, hogy a rendes értéket nem a japán gyártó exportárai, hanem az uniós gazdasági ágazat adatai alapján számítja ki. A Changmao Biochemical Engineering tehát nem bizonyította a Bizottság arra vonatkozó megállapításának helyeselhetetlenségét, hogy a japán gyártó exportértékesítéseire vonatkozó adatok nem voltak megbízhatók.

100.

Ebből arra a következtetésre jutok, hogy a második fellebbezési jogalap első részét mint megalapozatlant el kell utasítani annyiban, amennyiben az az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megsértésére vonatkozik.

101.

Másodszor, a Bizottság gondossági kötelezettségének megszegését illetően emlékeztetek arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottságnak az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának második albekezdése alapján az iratokban szereplő információkat a megkövetelt gondossággal kell megvizsgálnia annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani, hogy a rendes értéket megfelelő módon és észszerűen határozták meg. ( 47 ) Számomra tehát úgy tűnik, hogy a Bizottság gondossági kötelezettségének megszegésére vonatkozó jogalapot az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megsértésére vonatkozó jogalappal azonos okok miatt mint megalapozatlant el kell utasítani.

102.

Harmadszor, a megfelelő ügyintézés elvének megsértését illetően megjegyzem, hogy a Bizottság ezen elv értelmében köteles az elvárt gondossággal és pártatlansággal megvizsgálni a rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat, és kellő mértékben figyelembe venni minden releváns információt. ( 48 ) Így a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére vonatkozó jogalapot az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megsértésére vonatkozó jogalapéval egyező okokból ismételten csak el kell utasítani.

103.

Arra következtetek, hogy a második fellebbezési jogalap első részét mint megalapozatlant el kell utasítani, ennélfogva e fellebbezési jogalapot teljes egészében el kell utasítani.

104.

A Changmao Biochemical Engineering a harmadik fellebbezési jogalapja keretében előadja, hogy a Törvényszék – azáltal, hogy a megtámadott ítélet 141–144., 151–153. és 155–162. pontjában megállapította, hogy a Bizottság nem követett el hibát, amikor megtagadta az általa a dömpingkülönbözet kiszámítása céljából kért kiigazítások elvégzését – elferdítette a tényállást és megsértette a következő rendelkezéseket: a 2016/1036 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését, az 1994. évi Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás ( 49 ) (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) 2.4. cikkének utolsó mondatát, a 2016/1036 rendelet 20. cikkének (2) és (4) bekezdését, valamint a dömpingellenes megállapodás 6.2. cikkét annyiban, amennyiben e rendelkezések rögzítik a Changmao Biochemical Engineering védelemhez való jogát, a dömpingellenes megállapodás 12.2.1. és 12.2.2. cikkét, a dömpingellenes megállapodás 6.4. cikkét és a 2016/1036 rendelet 9. cikkének (4) bekezdését, valamint megsértette a megfelelő ügyintézés elvét és megszegte a gondossági kötelezettségét.

105.

A harmadik fellebbezési jogalap lényegében négy részre oszlik.

106.

A Changmao Biochemical Engineering a harmadik fellebbezési jogalapjának első részében előadja, hogy a Törvényszék elferdítette a tényállást, amikor a megtámadott ítélet 141–144. pontjában megállapította, hogy a Changmao Biochemical Engineering nem szolgáltatott bizonyítékot azon állításának alátámasztására, hogy az uniós gyártó és a kínai gyártó gyártási költségei különböznek, és hogy ezek a különbségek befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát.

107.

A Changmao Biochemical Engineering a harmadik fellebbezési jogalapjának második részében előadja, hogy a Törvényszék megsértette a 2016/1036 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését, amikor a megtámadott ítélet 151–153. pontjában megállapította, hogy a piacgazdasági elbánásban nem részesülő kínai exportáló gyártók kiigazítás iránti kérelmei nem vonatkozhatnak a Kínában ténylegesen felmerülő költségekre.

108.

A Changmao Biochemical Engineering a harmadik fellebbezési jogalapjának harmadik részében arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 143. és 144. pontjában tévesen állapította meg, hogy a Changmao Biochemical Engineeringnek kell bizonyítania, hogy a 2016/1036 rendelet 2. cikke (10) bekezdésének a)–j) pontjában felsorolt tényezőkben – például a gyártási költségekben – mutatkozó különbségek befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát. Álláspontja szerint ez következik a 2. cikk (10) bekezdésének szövegéből. Minden más megoldás indokolatlan bizonyítási terhet róna a nem piacgazdasággal rendelkező országok gyártóira, amennyiben a rendes értéket az uniós gazdasági ágazat adatai alapján számítják ki.

109.

A Changmao Biochemical Engineering a harmadik fellebbezési jogalapjának negyedik részében előadja, hogy a Törvényszék – azáltal, hogy a megtámadott ítélet 155–160. pontjában megállapította, hogy a Bizottság indokolatlan bizonyítási terhet rótt a Changmao Biochemical Engineeringre, mivel annak bizonyítását kérte, hogy a gyártási költségekben mutatkozó különbségek árkülönbségekben nyilvánulnak meg – megsértette a következő rendelkezéseket: a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikkének a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Vitarendezési Testületének határozataiban értelmezett utolsó mondatát, a 2016/1036 rendelet 20. cikkének (2) és (4) bekezdését, valamint a dömpingellenes megállapodás 6.2. cikkét annyiban, amennyiben e rendelkezések rögzítik a Changmao Biochemical Engineering védelemhez való jogát, a dömpingellenes megállapodás 6.4., 12.2.1. és 12.2.2. cikkét, valamint megsértette a megfelelő ügyintézés elvét, és megszegte a Bizottság gondossági kötelezettségét. Ezenkívül a Törvényszék a megtámadott ítélet 207. pontjában tévesen tagadta meg, hogy pervezető intézkedés vagy bizonyításfelvétel keretében a Bizottságot azon elemzés benyújtására kötelezze, amelynek alapján a vitatott rendelet (70) preambulumbekezdésében megállapította, hogy nincs olyan különbség az érintett termék és a hasonló termék között, amely rendszeresen tükröződne az árakban.

110.

A Bizottság előadja, hogy a harmadik fellebbezési jogalapot el kell utasítani.

111.

A Bizottság álláspontja szerint a harmadik fellebbezési jogalap első részét el kell utasítani, mivel a fellebbező a fellebbezésben lényegében nem jelöli meg azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeket a Törvényszék elferdített volna, és azt sem bizonyítja, hogy a gyártási költségekben mutatkozó különbségek árkülönbségekben nyilvánulnának meg.

112.

A Bizottság előadja, hogy a harmadik fellebbezési jogalap második része elfogadhatatlan, mivel azt a Törvényszék előtt nem hozták fel. Az mindenesetre hatástalan, mivel a megtámadott ítélet 151–153. pontja csak másodlagos indokolást tartalmaz és a fő indokokat ezen ítélet 137–150. pontja rögzíti. Végül pedig nem megalapozott, mivel különösen a kiigazítás elvégzéséhez felhasznált adatok eredete nem releváns. Az számít, hogy a kiigazítás nem teszi hatástalanná a 2016/1036 rendelet 2. cikkének (7) bekezdését.

113.

A Bizottság álláspontja szerint a harmadik fellebbezési jogalap harmadik része nem megalapozott, mivel a 2016/1036 rendelet 2. cikke (10) bekezdése bevezető albekezdésének szövege, e rendelet 2. cikke (10) bekezdése k) pontjának szövege és az ítélkezési gyakorlat egyértelművé teszi, hogy az árakra és az árak összehasonlíthatóságára gyakorolt hatás bizonyításának követelménye az e rendelet 2. cikkének (10) bekezdésében felsorolt valamennyi tényezőre vonatkozik.

114.

A Bizottság azt állítja, hogy a harmadik fellebbezési jogalap negyedik része elfogadhatatlan annyiban, amennyiben az a következő rendelkezések megsértésére vonatkozik: a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikkének utolsó mondata, a 2016/1036 rendelet 20. cikkének (2) és (4) bekezdése, valamint a dömpingellenes megállapodás 6.2. cikke annyiban, amennyiben e rendelkezések rögzítik a Changmao Biochemical Engineering védelemhez való jogát, valamint a dömpingellenes megállapodás 6.4., 12.2.1. és 12.2.2. cikke. E rendelkezések megsértésére ugyanis az elsőfokú eljárásban nem hivatkoztak. Mindenesetre a harmadik fellebbezési jogalap negyedik része nem megalapozott annyiban, amennyiben az e rendelkezések megsértésére vonatkozik. Végül a Bizottság előadja, hogy a harmadik fellebbezési jogalap negyedik része, azaz a Changmao Biochemical Engineering pervezető intézkedés, illetve bizonyításfelvétel iránti kérelme hatástalan, mindenesetre pedig megalapozatlan.

115.

A Changmao Biochemical Engineering a harmadik fellebbezési jogalapja keretében előadja, hogy a Törvényszék – annak megállapításával, hogy a Bizottság nem követett el hibát, amikor megtagadta az általa a dömpingkülönbözet kiszámítása céljából kért kiigazítások elvégzését – elferdítette a tényállást és megsértette az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését, 9. cikkének (4) bekezdését, valamint 20. cikkének (2) és (4) bekezdését, a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikkét és más rendelkezéseit, valamint a megfelelő ügyintézés elvét, és megszegte a Bizottság gondossági kötelezettségét.

116.

A fenti 105–109. pontban szereplő magyarázatnak megfelelően a harmadik fellebbezési jogalap négy részre oszlik. A megtámadott ítélet 141–144. pontjával kapcsolatos első rész arra vonatkozik, hogy a Törvényszék elferdítette a tényállást, amikor megállapította, a Changmao Biochemical Engineering nem bizonyította, hogy a gyártási költségekben olyan különbségek mutatkoznak, amelyek befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát. Az ezen ítélet 151–153. pontjára vonatkozó második rész szerint a Törvényszék megsértette az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését, amikor megállapította, hogy a nem piacgazdasággal rendelkező ország gyártói által benyújtott, kiigazítás iránti kérelmek nem vonatkozhatnak az ebben az országban ténylegesen felmerülő költségekre. A Changmao Biochemical Engineering a harmadik rész keretében arra hivatkozik, hogy a Törvényszék megsértette az 1125/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését és a nem piacgazdasággal rendelkező ország gyártóira indokolatlan bizonyítási terhet rótt, amikor megkövetelte tőlük annak bizonyítását, hogy a gyártási költségekben mutatkozó különbségek befolyásolták az árakat és az árak összehasonlíthatóságát. A megtámadott ítélet 155–160. pontjára vonatkozó negyedik rész szerint a Törvényszék – azáltal, hogy annak ellenére követelte meg a Changmao Biochemical Engineeringtől az árak összehasonlíthatóságára gyakorolt hatás kimutatását, hogy az nem fért hozzá az uniós ágazati adatokhoz – megsértette a dömpingellenes megállapodás 2.4., 6.2., 6.4., 12.2.1. és 12.2.2. cikkét, az 1225/2009 rendelet 20. cikkének (2) és (4) bekezdését, valamint a megfelelő ügyintézés elvét és a Bizottság gondossági kötelezettségét. A harmadik fellebbezési jogalap negyedik része az ellen is irányul, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 207. pontjában megtagadta a pervezető intézkedés vagy bizonyításfelvétel elrendelését.

117.

A Bizottság a harmadik fellebbezési jogalap második részének teljes egészében való elfogadhatatlanságára, valamint e jogalap negyedik részének részleges elfogadhatatlanságára hivatkozik.

118.

Először is, a Bizottság azzal érvel, hogy a harmadik fellebbezési jogalap második része új jogalapként elfogadhatatlan.

119.

Álláspontom szerint ezt az elfogadhatatlansági kifogást el kell utasítani.

120.

Egyrészt ugyanis a Changmao Biochemical Engineering nem hozott fel egyetlen olyan érvet sem a Bíróság előtt, amelyet a Törvényszék előtt nem terjesztett elő.

121.

A Changmao Biochemical Engineering ugyanis a harmadik fellebbezési jogalapjának második részében arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését, amikor megtagadta a Changmao Biochemical Engineering által kért kiigazítások elvégzését azzal az indokkal, hogy a piacgazdasági elbánásban nem részesülő kínai exportáló gyártó által benyújtott kiigazítás iránti kérelem nem vonatkozhat a Kínában ténylegesen felmerülő költségekre. A Changmao Biochemical Engineering e tekintetben rámutat arra, hogy a Bizottságtól nem a saját gyártási költségei, hanem az uniós költségek felhasználásával kért kiigazítást.

122.

A Changmao Biochemical Engineering – a Törvényszék előtt a harmadik, arra vonatkozó jogalapjával összefüggésben, hogy a Bizottság a kért kiigazítások elvégzésének megtagadásával megsértette többek között az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését – előadta, hogy az, hogy valamely kínai exportáló gyártó nem részesült piacgazdasági elbánásban, nem akadályozza meg e gyártót abban, hogy kiigazításokat kérjen. A Changmao Biochemical Engineering álláspontja szerint, noha e kiigazítások nem végezhetők el e gyártó saját költségeinek felhasználásával, azok az árakon és költségeken kívül más kínai paraméterekre, például más gyártási eljárásnak az ebben az országban való alkalmazására is vonatkozhatnak.

123.

Másodszor, az ítélkezési gyakorlat szerint a fellebbező magából a megtámadott ítéletből eredő és ezen ítélet jogi megalapozottságának kifogásolását célzó jogalapokra hivatkozhat, függetlenül attól, hogy ezekre a jogalapokra a Törvényszék előtt hivatkozott‑e. ( 50 ) A jelen ügyben is ez a helyzet, mivel a megtámadott ítélet 151–153. pontja foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az olyan exportáló gyártó, amely nem részesült piacgazdasági elbánásban, kérhet‑e kiigazításokat, és ha igen, milyen paraméterek alapján.

124.

Másodszor, a Bizottság arra hivatkozik, hogy a harmadik fellebbezési jogalap negyedik része elfogadhatatlan annyiban, amennyiben az a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikke utolsó mondatának, e megállapodás 6.2., 6.4., 12.2.1. és 12.2.2. cikkének, valamint az 1225/2009 rendelet 20. cikke (2) és (4) bekezdésének megsértésére vonatkozik. A Bizottság álláspontja szerint e rendelkezések egyikének megsértésére sem hivatkoztak a Törvényszék előtt.

125.

Álláspontom szerint ezen elfogadhatatlansági kifogásnak helyt kell adni. A Törvényszék előtt ugyanis a fenti 124. pontban felsorolt rendelkezések egyikének megsértésére sem hivatkoztak azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság megtagadta a Changmao Biochemical Engineering által kért kiigazítások elvégzését.

126.

A harmadik fellebbezési jogalap negyedik része ugyanakkor továbbra is elfogadható annyiban, amennyiben az a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére és a Bizottság gondossági kötelezettségének megszegésére, valamint pervezető intézkedés vagy bizonyításfelvétel elrendelésének a Törvényszék általi megtagadásának a vitatására vonatkozik.

127.

Arra a következtetésre jutok, hogy a harmadik fellebbezési jogalap második része elfogadható, és e fellebbezési jogalap negyedik része elfogadhatatlan annyiban, amennyiben az a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikke utolsó mondatának, e megállapodás 6.2., 6.4., 12.2.1. és 12.2.2. cikkének, valamint az 1225/2009 rendelet 20. cikke (2) és (4) bekezdésének megsértésére vonatkozik.

128.

A harmadik fellebbezési jogalap harmadik részét, majd e fellebbezési jogalap első részét, a negyedik részt és végül a második részt fogom megvizsgálni.

129.

Az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében az exportár és a rendes érték között tisztességes összehasonlítást kell végezni. E rendelkezés bevezető bekezdése szerint „[h]a [a] […] rendes érték és az exportár összehasonlítása ezen az alapon nem lehetséges, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát állítólag és kimutatottan befolyásoló különbségeket, megfelelő kiigazítások formájában, kérésre minden egyes esetben figyelembe kell venni.”

130.

Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha valamelyik fél az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdése alapján a rendes érték és az exportár összehasonlíthatóvá tételének céljából a dömpingkülönbözet meghatározására tekintettel kiigazításokat kér, e félnek kell bizonyítania, hogy kérelme indokolt. Annak bizonyítása, hogy az e rendelet 2. cikke (10) bekezdésének a)–k) pontjában felsorolt konkrét kiigazításokat el kell végezni, arra hárul, aki erre hivatkozni kíván. ( 51 )

131.

A jelen ügyben a vitatott rendelet (48) preambulumbekezdése szerint a Changmao Biochemical Engineering arra kérte a Bizottságot, hogy módosítsa a dömpingkülönbözet kiszámítását a kínai gyártó és az uniós gyártó gyártási költségeiben mutatkozó különbség miatt. E rendelet (49) preambulumbekezdése szerint a Bizottság elutasította ezt a kiigazítási kérelmet azzal az indokkal, hogy a Changmao Biochemical Engineering nem támasztotta alá állítását, mindenekelőtt nem bizonyította, hogy a „fogyasztók a hazai piacon tartósan más árat fizet[t]ek [a] [gyártási költségekben] mutatkozó eltérések miatt.”

132.

A Törvényszék a megtámadott ítélet 143. és 144. pontjában megállapította, hogy a Changmao Biochemical Engineering feladata annak bizonyítása, hogy a gyártási költségekben mutatkozó különbség árkülönbségekben nyilvánult meg, amit nem tett meg, ennélfogva a Bizottság a Changmao Biochemical Engineering kiigazítás iránti kérelmeinek elutasításával nem sértette meg az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését.

133.

A Changmao Biochemical Engineering a harmadik fellebbezési jogalapjának harmadik részében arra hivatkozik, hogy a Törvényszék ezáltal tévesen alkalmazta a jogot.

134.

Álláspontom szerint a harmadik fellebbezési jogalap harmadik része nem megalapozott.

135.

Ez egyrészt az 1225/2009 rendelet 2. cikke (10) bekezdésének szövegéből következik. Nem értek egyet a Changmao Biochemical Engineering azon érvével, amely szerint a kiigazítást kérő félnek csak akkor kell bizonyítania az árakra és az árak összehasonlíthatóságára gyakorolt hatást, ha e rendelkezés k) pontja alapján „az a)–j) pontban nem említett [egyéb tényezők]” vonatkozásában kérik a kiigazítást, nem pedig akkor, ha a kiigazítást az a)–j) pontban felsorolt tényezőkben mutatkozó különbségek esetében kéri. Igaz, hogy a k) pont kifejezetten előírja, hogy „bizonyít[ani] [kell], hogy [a tényezőkben mutatkozó különbségek] befolyásolják az […] ár‑összehasonlíthatóságot”, míg az a)–j) pont ezt kifejezetten nem rögzíti. ( 52 ) Ugyanakkor megjegyzem, hogy az 1225/2009 rendelet 2. cikke (10) bekezdésének a fenti 129. pontban idézett bevezető albekezdése úgy rendelkezik, hogy bizonyítani kell, hogy a „tényezőkben” mutatkozó különbségek „befolyásolják az […] ár‑összehasonlíthatóságot”. A bevezető albekezdés az a)–k) pontban felsorolt valamennyi tényezőre vonatkozik. Megjegyzem azt is, hogy a k) pont annak bizonyítását követeli meg, hogy az egyéb tényezőkben mutatkozó különbségek „befolyásolják az e bekezdés alapján előírt ár‑összehasonlíthatóságot.” ( 53 ) Így a k) pont maga is jelzi, hogy ezt minden olyan esetben bizonyítani kell, amikor az (10) bekezdés alapján kiigazítást kérnek, függetlenül attól, hogy mely tényezőről van szó.

136.

Másrészt ez megfelel a Törvényszék azon ítélkezési gyakorlatának, amelynek értelmében mind az 1225/2009 rendelet 2. cikke (10) bekezdésének szövegéből, mind pedig annak rendszeréből az következik, hogy az exportár vagy a rendes érték kiigazítása kizárólag az árakat, így az árak összehasonlíthatóságát érintő tényezőkben mutatkozó különbségek figyelembevétele érdekében végezhető el. Például a Törvényszék a 2015. április 29‑iChangshu City Standard Parts Factory és Ningbo Jinding Fastener kontra Tanács ítéletben (T‑558/12 és T‑559/12, nem tették közzé, EU:T:2015:237, 114. pont) megállapította, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak el kell utasítania a kiigazítást a tényezőkben mutatkozó olyan különbségek esetében, amelyek tekintetében nem nyert bizonyítást, hogy befolyásolják az árakat és így az árak összehasonlíthatóságát. ( 54 ) Ehhez hasonlóan a Törvényszék a 2016. október 18‑iCrown Equipment (Suzhou) és Crown Gabelstapler kontra Tanács ítéletben (T‑351/13, nem tették közzé, EU:T:2016:616, 138. pont) megállapította, hogy az analóg ország hatóságai által felszámított 14%‑os behozatali vámnak megfelelő összeg kiigazítását kérő exportáló gyártók feladata, hogy olyan bizonyítékokat szolgáltassanak, amelyek alátámasztják, hogy e behozatali vám hatást gyakorolt a rendes árnak minősülő árszintekre és ezen árak exportárakkal való összehasonlíthatóságára.

137.

Harmadszor, nem értek egyet a Changmao Biochemical Engineering azon érvével, amely szerint a Törvényszék azáltal, hogy arra kötelezte, bizonyítsa az árakra és az árak összehasonlíthatóságára gyakorolt hatást, indokolatlan bizonyítási terhet rótt rá, mivel a rendes értéket az uniós gyártó által szolgáltatott adatok alapján számították ki, amelyekhez a Changmao Biochemical Engineering kínai exportáló gyártóként nem fért hozzá.

138.

Megjegyzem, hogy ezt az érvet a Törvényszék a megtámadott ítélet 155–159. pontjában megvizsgálta és elutasította, amit a Changmao Biochemical Engineering a harmadik fellebbezési jogalapjának negyedik részében vitat. Ugyanakkor itt kitérek rá, máskülönben a harmadik fellebbezési jogalap harmadik részének elemzése hiányos lenne.

139.

Igaz, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdése alapján kiigazítást igénylő azon személyre, amelynek a kért kiigazítás szükségességét bizonyítania kell, nem hárulhat indokolatlan bizonyítási teher. ( 55 ) A jelen ügyben azonban az alábbi okok miatt nem ez a helyzet.

140.

Hangsúlyozom, hogy nem vonatkozik semmilyen fenntartás az 1225/2009 rendelet 2. cikke (10) bekezdésének bevezető albekezdéséből eredő követelményre, amely szerint bizonyítani kell, hogy az e rendelkezés a)–k) pontjában felsorolt tényezőkben mutatkozó különbségek befolyásolják az árakat és az árak összehasonlíthatóságát. Ez azt jelenti, hogy ezt a bizonyítékot a rendes érték kiszámításához használt módszertől függetlenül kell szolgáltatni, tehát akkor is, ha a rendes értéket az uniós gazdasági ágazat adatai alapján számítják ki. Ellenkező esetben a Bizottság kérelemre olyan kiigazításra kényszerülne, amely nem befolyásolja az árakat és az árak összehasonlíthatóságát, tehát amely a rendes érték és az exportár közötti aszimmetria kialakulásához vezet.

141.

Egyébiránt a Changmao Biochemical Engineering érvelésével ellentétben nem tekinthető úgy, hogy a kínai exportáló gyártók nem férhetnek hozzá a rendes érték és az exportár kiszámításához felhasznált adatokhoz, ha ezeket az adatokat az analóg ország valamely gyártója, vagy – mint a jelen ügyben is – valamely uniós gyártó közölte a Bizottsággal.

142.

Megjegyzem, hogy az 1225/2009 rendelet 6. cikkének (7) bekezdése értelmében az exportőrök minden, a vizsgálatban érdekelt felek által rendelkezésre bocsátott és a vizsgálat során felhasznált információt megtekinthetnek, és e rendelet 20. cikkének (2) bekezdése alapján kérhetik azon lényeges tények és szempontok végső nyilvánosságra hozatalát, amelyeken a végleges intézkedések bevezetésére irányuló javaslatok alapulnak. Igaz, hogy az információk megtekintése és a végső nyilvánosságra hozatal kizárólag olyan információkra vonatkozik, amelyek az említett rendelet 19. cikke értelmében nem bizalmas jellegűek. ( 56 ) Ugyanakkor a jelen ügyben a vitatott rendelet (40) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a Bizottság közölte az uniós gyártóra vonatkozó adatokat a Changmao Biochemical Engineeringgel.

143.

Megjegyzem azt is, hogy – a Bizottság érvelésének megfelelően – a Changmao Biochemical Engineering azon érvének alátámasztása érdekében, amely szerint a Törvényszék indokolatlan bizonyítási terhet rótt rá, nem állítja, hogy a Bizottság nem közölte vele a kiigazítás kéréséhez szükséges adatokat (a fellebbezésében szereplő azon általános és alá nem támasztott állítás kivételével, hogy „a piacgazdasággal nem rendelkező országok gyártói nem rendelkeznek az analóg gyártó áraira vonatkozó adatokkal”). A Changmao Biochemical Engineering ezen érv alátámasztása céljából valójában konkrétan arra hivatkozik, hogy az uniós gyártó nem bocsátott rendelkezésre minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy a rendes értéket és az exportárat tisztességesen össze lehessen hasonlítani.

144.

Kétségtelen, hogy a Changmao Biochemical Engineering azt is vitatja, hogy a Törvényszék pervezető intézkedés vagy bizonyításfelvétel révén nem kötelezte a Bizottságot azon elemzés benyújtására, amelynek alapján a vitatott rendelet (70) preambulumbekezdésében megállapította, hogy nincs olyan különbség az érintett termék és a hasonló termék között, amely rendszeresen tükröződne az árakban. Mindazonáltal megjegyzem, hogy a Changmao Biochemical Engineering e tekintetben nemcsak azt állítja, hogy a Bizottság (saját megfogalmazásával élve) „eltitkolta” a kiigazítások elvégzéséhez szükséges információkat, hanem mindenekelőtt azt, hogy a Bizottság esetleg egyszerűen nem gyűjtötte össze ezeket az információkat, konkrétan az uniós gazdasági ágazat számláit és szerződéseit. Számomra ezért úgy tűnik, hogy a Changmao Biochemical Engineering – annak vitatásával, hogy a Törvényszék megtagadta a fent említett elemzés rendelkezésre bocsátásának elrendelését – lényegében inkább azt kívánja meghatározni, hogy a Bizottság elegendő információt gyűjtött‑e, és nem annak bizonyítása a célja, hogy a Bizottság nem közölt vele elegendő információt.

145.

Arra a következtetésre jutok, hogy a harmadik fellebbezési jogalap harmadik része megalapozatlan.

146.

A Törvényszék a megtámadott ítélet 141–144. pontjában megállapította, hogy a Bizottság – azzal, hogy megtagadta a Changmao Biochemical Engineering által kért kiigazításokat – nem sértette meg az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését, mivel ez utóbbi semmilyen bizonyítékot nem terjesztett elő a kérelmének alátámasztására, és nem bizonyította, hogy a gyártási költségekben állítólagosan mutatkozó különbségek árkülönbségekben nyilvánulnának meg.

147.

A Changmao Biochemical Engineering a harmadik fellebbezési jogalapjának első részében előadja, hogy a Törvényszék ezzel elferdítette a tényállást.

148.

Úgy vélem, hogy a harmadik fellebbezési jogalap első részét el kell utasítani.

149.

Az ítélkezési gyakorlat szerint a fellebbezőnek pontosan meg kell jelölnie azokat a bizonyítékokat, amelyeket elferdítettek, és be kell mutatnia azokat az értékelési hibákat, amelyeket elkövettek. ( 57 )

150.

A jelen ügyben, noha a Changmao Biochemical Engineering a fellebbezésében felsorolja a közigazgatási eljárás keretében felhozott bizonyítékokat, nem fejti ki pontosan, hogy az egyes releváns tényezőkben mutatkozó állítólagos különbségek mennyiben befolyásolták az árakat és az árak összehasonlíthatóságát, és ennélfogva a Törvényszék miért ferdítette el a tényállást, amikor ezen ítélet 143. pontjában megállapította, hogy a Changmao Biochemical Engineering nem bizonyította, hogy a gyártási költségekben mutatkozó különbségek árkülönbségekben nyilvánulnak meg.

151.

Megjegyzem azt is, hogy a Changmao Biochemical Engineering érvelésével ellentétben nem áll fenn ellentmondás a vitatott rendelet (49) preambulumbekezdése – amely szerint a Changmao Biochemical Engineering nem bizonyította az árakra és az árak összehasonlíthatóságára gyakorolt hatást – és e rendelet (76) preambulumbekezdése között, amely szerint a dömpingelt kínai import 21,1%‑kal az uniós árak alá kínált. Az alákínálásnak a Bizottság általi megállapítása ugyanis azt jelenti, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte, azonban nem nyer megállapítást, hogy ezt az áralákínálást a gyártási költségekben mutatkozó különbségek okozták volna, ami igazolná a kiigazítást.

152.

A harmadik fellebbezési jogalap első részét tehát el kell utasítani.

153.

A Törvényszék a megtámadott ítélet 155–160. pontjában megállapította, hogy a Bizottság nem rótt indokolatlan terhet a Changmao Biochemical Engineeringre, amikor annak bizonyítására kötelezte, hogy a gyártási költségekben állítólagosan mutatkozó különbségek árkülönbségekben nyilvánulnak meg, jóllehet annak nem volt hozzáférése az uniós gazdasági ágazat adataihoz.

154.

A Changmao Biochemical Engineering a harmadik fellebbezési jogalapjának negyedik részében előadja, hogy a Törvényszék ezáltal megsértette a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikkének utolsó mondatát, e megállapodás 6.2., 6.4., 12.2.1. és 12.2.2. cikkét, az 1225/2009 rendelet 20. cikkének (2) és (4) bekezdését és a megfelelő ügyintézés elvét, valamint megszegte a Bizottság gondossági kötelezettségét. Ezenkívül a Changmao Biochemical Engineering azt állítja, hogy a Törvényszék tévedett, amikor a megtámadott ítélet 207. pontjában megtagadta, hogy pervezető intézkedés vagy bizonyításfelvétel révén kötelezze a Bizottságot a kiigazítás iránti kérelmeinek elutasításához vezető elemzés benyújtására.

155.

Amint az a fenti 124–127. pontban kifejtésre került, a harmadik fellebbezési jogalap negyedik része részben elfogadhatatlan. Ugyanakkor a teljesség kedvéért az alábbiakban kifejtem, hogy abban az esetben, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy a harmadik fellebbezési jogalap negyedik része teljes egészében elfogadható, miért kellene azt mint megalapozatlant elutasítania.

156.

Először is, a harmadik fellebbezési jogalap negyedik része megalapozatlan annyiban, amennyiben az a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikke utolsó mondatának, valamint e megállapodás 6.2., 6.4., 12.2.1. és 12.2.2. cikkének megsértésére vonatkozik.

157.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint figyelemmel szerkezetükre és felépítésükre, a WTO‑megállapodások főszabály szerint nem szerepelnek azon jogi normák között, amelyek tekintetében az uniós intézmények jogi aktusainak jogszerűsége felülvizsgálható. A Bíróság csak két kivételes esetben – amelyek magából az uniós jogalkotó arra irányuló szándékából erednek, hogy korlátozza a WTO‑szabályok alkalmazása során fennálló mérlegelési mozgásterét – ismerte el, hogy adott esetben az uniós bíróság feladata, hogy a WTO‑megállapodások tükrében felülvizsgálja valamely uniós jogi aktus és a végrehajtására hozott aktusok jogszerűségét. Az első ilyen eset az, amelyben az Unió a WTO‑megállapodások keretében vállalt valamely különös kötelezettséget szándékozik végrehajtani, a második pedig az, amelyben az uniós jogi aktus kifejezetten utal a WTO‑megállapodások egyedi rendelkezéseire. ( 58 )

158.

Az 1225/2009 rendelet egyetlen cikke sem utal a WTO‑megállapodások egyetlen konkrét rendelkezésére sem. Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdése a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikkét hajtja végre, amelynek rendelkezéseit lényegében megismétli. ( 59 )

159.

Mindazonáltal az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdése nem veszi át kifejezetten a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikkének utolsó mondatában előírt követelményt, amely szerint „[a] hatóságoknak tudatniuk kell az érintett felekkel, hogy milyen információ szükséges a méltányos összehasonlításhoz, és nem róhatnak a felekre túlzott bizonyítási kötelezettséget.” ( 60 ) Számomra tehát úgy tűnik, hogy az uniós jogalkotónak nem irányult egyértelmű szándéka a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikkének utolsó mondatában előírt konkrét kötelezettség végrehajtására. Következésképpen a vitatott rendelet jogszerűsége nem vizsgálható a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikkének utolsó mondata alapján. ( 61 )

160.

Egyébiránt, anélkül hogy vizsgálni kellene, hogy az 1225/2009 rendelet konkrét rendelkezései a dömpingellenes megállapodás 6.2., 6.4., 12.2.1. vagy 12.2.2. cikkét hajtják‑e végre, és hogy következésképpen a vitatott rendelet jogszerűsége e rendelkezésekre tekintettel felülvizsgálható‑e, úgy vélem, hogy a dömpingellenes megállapodás 6.2., 6.4., 12.2.1. vagy 12.2.2. cikkének megsértésére vonatkozó jogalapnak nem lehet helyt adni. A dömpingellenes intézkedések elrendeléséről szóló nyilvános értesítésekre vonatkozó 12.2.1. és 12.2.2. cikk vagy az ellenérdekű felekkel tartott találkozókra vonatkozó 6.2. cikk ugyanis nem tűnik relevánsnak. Ami a 6.4. cikket illeti – amelynek értelmében a hatóságok lehetővé teszik az érdekelt felek számára, hogy megtekintsenek minden olyan releváns információt, amely nem bizalmas – megjegyzem, hogy – amint az a fenti 134. pontban és az alábbi 161. pontban kifejtésre került – a Changmao Biochemical Engineering nem állítja, hogy a Bizottság nem közölte vele a kiigazítás kéréséhez szükséges információkat.

161.

Másodszor, álláspontom szerint a harmadik fellebbezési jogalap negyedik része megalapozatlan annyiban, amennyiben az 1225/2009 rendelet 20. cikke (2) és (4) bekezdésének megsértésére vonatkozik. Amint az a fenti 142. pontban említésre került, az 1225/2009 rendelet 20. cikkének (2) és (4) bekezdése értelmében az exportőrök kérhetik az alapvető tények és szempontok végső nyilvánosságra hozatalát „a bizalmas információk védelmének megfelelő figyelembevételével”. A fenti 143. pontban azonban kifejtettem, hogy a jelen ügyben a Changmao Biochemical Engineering az 1225/2009 rendelet 20. cikke (2) és (4) bekezdésének megsértésére vonatkozó jogalapjának alátámasztása céljából nem állítja, hogy a Bizottság nem közölte vele a kiigazítás kéréséhez szükséges információkat. E jogalap alátámasztása céljából inkább arra hivatkozik, hogy a Bizottság konkrétan nem gyűjtött össze minden olyan információt, amely annak elbírálásához szükséges, hogy helyt kell‑e adni az ilyen kérelmeknek. E kötelezettségszegés, még ha bizonyítást is nyerne, nem minősülhet az 1225/2009 rendelet 20. cikke (2) és (4) bekezdése megsértésének.

162.

Harmadszor, a harmadik fellebbezési jogalap negyedik része megalapozatlan annyiban, amennyiben az a Bizottság gondossági kötelezettségének megszegésére vonatkozik. A fenti 102. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottságnak kellően gondosan és pártatlanul kellett megvizsgálnia a Changmao Biochemical Engineering által a kiigazítási kérelmeinek alátámasztása céljából előterjesztett bizonyítékokat. Ahogyan azonban arra a fenti 148–152. pontban rámutattam, a Törvényszék nem ferdítette el a tényállást, amikor a megtámadott ítélet 141–144. pontjában megállapította, hogy a Changmao Biochemical Engineering nem bizonyította, hogy a gyártási költségekben állítólagosan mutatkozó különbségek befolyásolták az árakat és az árak összehasonlíthatóságát.

163.

Negyedszer, úgy vélem, hogy a harmadik fellebbezési jogalap negyedik része megalapozatlan annyiban, amennyiben az a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére vonatkozik. Az ítélkezési gyakorlat szerint a megfelelő ügyintézés elvéből az következik, hogy a Bizottság által az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdése alapján kiigazítást igénylő exportáló gyártókkal szemben előírt bizonyítási teher nem lehet indokolatlan. ( 62 ) Ugyanakkor a fenti 139–144. pontban kifejtettem azokat az okokat, amelyek miatt a Bizottság azzal, hogy a Changmao Biochemical Engineeringet annak bizonyítására kötelezte, hogy a gyártási költségekben állítólagosan mutatkozó különbségek befolyásolták az árakat és az árak összehasonlíthatóságát, nem rótt rá indokolatlan bizonyítási terhet.

164.

Ötödször, a harmadik fellebbezési jogalap negyedik része megalapozatlan annyiban, amennyiben arra vonatkozik, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 207. pontjában tévesen tagadta meg, hogy pervezető intézkedés vagy bizonyításfelvétel címén kötelezze a Bizottságot azon elemzés benyújtására, amelynek alapján a vitatott rendelet (70) preambulumbekezdésében megállapította, hogy nem áll fenn olyan különbség az érintett termék és a hasonló termék között, amely rendszeresen tükröződne az árakban. Az ítélkezési gyakorlat szerint a valamely fél által benyújtott, pervezető intézkedések vagy bizonyításfelvétel iránti kérelmek Törvényszék általi elbírálását illetően emlékeztetni kell arra, hogy kizárólag a Törvényszék ítélheti meg, hogy esetlegesen szükség van‑e kiegészíteni azokat az információkat, amelyekkel az előtte folyamatban lévő ügyben rendelkezik. ( 63 ) Egyébiránt – amint az a fenti 148–152. pontból kitűnik – a jelen ügyben nem nyert megállapítást a tényállás elferdítése.

165.

Ebből arra a következtetésre jutok, hogy a harmadik fellebbezési jogalap negyedik részét teljes egészében el kell utasítani.

166.

A Törvényszék a megtámadott ítélet 151–153. pontjában megállapította, hogy a piacgazdasági elbánásban részesülő kínai exportáló gyártók benyújthatnak kiigazítás iránti kérelmet, ezek a kérelmek azonban nem vonatkozhatnak „a Kínában ténylegesen felmerült költségekre”, máskülönben az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja hatástalanná válna.

167.

A Changmao Biochemical Engineering a harmadik fellebbezési jogalapjának második részében előadja, hogy a Törvényszék ezáltal megsértette az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését.

168.

Arra az álláspontra helyezkedem, hogy bár a harmadik fellebbezési jogalap második része megalapozott, azt mint hatástalant el kell utasítani. Az alábbiakban kifejtem azokat az okokat, amelyek miatt úgy vélem, hogy megalapozott, mielőtt kifejteném azokat az okokat, amelyek miatt hatástalan.

169.

Az ítélkezési gyakorlat szerint az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának célja annak elkerülése, hogy olyan árakat és költségeket vegyenek figyelembe, amelyek a piacgazdasággal nem rendelkező országokban használatosak, mivel ezek nem a rendes piaci erők következtében előálló tényezők. ( 64 )

170.

A Bizottság azzal érvel, hogy ha a kínai és az uniós gyártási költségekben mutatkozó különbségek miatt kiigazítást kellene végezni, az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja hatástalanná válna, mivel a Kínában felmerülő gyártási költségek Kínának, mint nem piacgazdasággal rendelkező országnak a státuszához kapcsolódnak és torzak.

171.

Álláspontom szerint ezen érv nem meggyőző.

172.

Kétségtelen, hogy a Törvényszék a 2015. április 29‑iChangshu City Standard Parts Factory és Ningbo Jinding Fastener kontra Tanács ítéletben (T‑558/12 és T‑559/12, nem tették közzé, EU:T:2015:237) úgy ítélte meg, hogy semmilyen kiigazítás nem végezhető el a dömpingellenes vám kivetésével érintett kínai exportáló gyártók és az analóg ország gyártója között a hatékonyság és a termelékenység terén mutatkozó különbség miatt, mivel az előbbi nem volt jogosult piacgazdasági elbánásra, tehát a vele kapcsolatos adatokat nem lehet a rendes érték meghatározásánál figyelembe venni. ( 65 ) A Bíróság előtt a kínai exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a hatékonyság és termelékenység terén fennálló különbséghez kapcsolódó kiigazítások nem teszik az analóg ország módszert hatástalanná, mivel így a csökkenő nyersanyag‑ és energiafogyasztás, valamint a munkaerő (analóg ország gyártója munkaerejének hatékonyságához viszonyított) nagyobb hatékonysága nem áll semmilyen kapcsolatban az árakkal és költségekkel, vagy a kínai piaci erőkkel. ( 66 ) Mengozzi főtanácsnok ezen érv elutasítását javasolta azzal az indokkal, hogy „egy piacgazdasági elbánásban nem részesülő társaság nem hivatkozhat a termelékenység és a hatékonyság terén fennálló különbségekre a rendes érték kiigazítása iránti kérelmében”, mivel a termelékenység és a hatékonyság „olyan, […] tényezőktől függnek, amelyekről észszerűen feltételezhető, hogy legalább közvetve olyan elemek hatása alatt állnak, amelyek nem a rendes piaci erők eredményei.” ( 67 ) A Törvényszék azonban nem határozott a kért kiigazításoknak a Tanács és a Bizottság általi megtagadásáról. ( 68 )

173.

Az is igaz, hogy a Törvényszék a 2018. április 23‑iShanxi Taigang Stainless Steel kontra Bizottság ítéletben (T‑675/15, nem tették közzé, EU:T:2018:209) megállapította, hogy semmilyen kiigazítás nem végezhető el a Kína és az analóg ország gyártási folyamatában és az alapanyagokhoz való hozzáférésében mutatkozó különbségek miatt, mivel egyrészt Kína a tényállás megvalósulásának időpontjában nem minősült piacgazdaságnak, másrészt pedig a felperes mint kínai exportáló gyártó nem kért piacgazdasági elbánást. A Törvényszék álláspontja szerint tehát semmi nem utalt arra, hogy a nem piacgazdasági feltételek mellett működő vállalkozás nikkelellátását vagy termelési folyamatát ne befolyásolták volna olyan paraméterek, amelyeket nem a piaci erők eredményeznek. ( 69 ) A Bíróság előtt a kínai exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a Törvényszéknek meg kellett volna vizsgálnia, hogy a kért kiigazítások azzal a hatással jártak‑e, hogy visszavezetésre kerültek a rendes értékbe a nem piaci erőkből eredő paraméterek által befolyásolt költségek, amit a Törvényszék nem tett meg. ( 70 ) A Bíróság ezt az érvet mint hatástalant elutasította azzal az indokkal, hogy a kínai exportáló gyártók nem vitatták kifejezetten a Törvényszék arra vonatkozó ténybeli megállapítását, amely szerint nem úgy tűnik, hogy a kiigazítások olyan tényezőkre vonatkoznának, amelyek a piaci erőkből eredtek. ( 71 )

174.

Ugyanakkor megjegyzem, hogy a Bíróság a 2017. április 5‑iChangshu City Standard Parts Factory és Ningbo Jinding Fastener kontra Tanács ítéletben (C‑376/15 P és C‑377/15 P, EU:C:2017:269) és a 2019. július 29‑iShanxi Taigang Stainless Steel kontra Bizottság ítéletben (C‑436/18 P, EU:C:2019:643) sem vizsgálta meg érdemben azt a kérdést, hogy a piacgazdasági elbánásban nem részesülő kínai exportáló gyártók kérhetnek‑e kiigazítást a Kína és az analóg ország gyártási folyamatában, valamint nyersanyagfogyasztásában és nyersanyagokhoz való hozzáférésében mutatkozó különbségek miatt.

175.

Megjegyzem azt is, hogy a Changmao Biochemical Engineering előadja – anélkül, hogy ennek a Bizottság ellentmondana –, hogy a jelen ügyben fennálló helyzet eltér a 2019. július 29‑iShanxi Taigang Stainless Steel kontra Bizottság ítélet (C‑436/18 P, EU:C:2019:643) tárgyát képező helyzettől, mivel a jelen ügyben a kiigazítások nem a kínai exportáló gyártó saját gyártási költségei vagy a kínai gyártási költségek, hanem az uniós gyártási költségek alapján történnek. A Changmao Biochemical Engineering lényegében azzal érvel, hogy a rendes értéknek a 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti meghatározása nem zárja ki, hogy a Bizottság kiigazítás iránti kérelemnek adjon helyt, amennyiben a Bizottság nem használja fel a kínai piacról származó adatokat a kiigazítások összegének meghatározásához.

176.

A Changmao Biochemical Engineering kifejti, hogy a jelen ügyben nem kérte a Bizottságtól, hogy a saját gyártási költségei alapján végezze el a kiigazításokat. Először is azt kérte a Bizottságtól, hogy amennyiben ő és az uniós gazdasági ágazat különböző alapanyagokat és forrásokat használnak fel, vagy csökkentse a rendes értéket, vagy olyan összeggel növelje az exportárát, amely megegyezik egyrészt az uniós gazdasági ágazat által felhasznált nyersanyag vagy forrás költsége, másrészt pedig a megfelelő nyersanyagnak vagy forrásnak az Unióban jelentkező költsége közötti különbséggel. ( 72 ) Másodszor, a Changmao Biochemical Engineering azt kérte a Bizottságtól, hogy amennyiben nála nem, hanem kizárólag az uniós gazdasági ágazat részéről merültek fel költségek, e költségeknek megfelelő kiigazításokat végezzen. A Changmao Biochemical Engineering hangsúlyozza, hogy a Bizottság a kért kiigazítások elvégzése során egyik esetben sem vette figyelembe a saját gyártási költségeit vagy a Kínában ténylegesen felmerülő költségeket. A Changmao Biochemical Engineering álláspontja szerint tehát az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (7) bekezdésével nem ellentétes, ha a Bizottság elvégzi ezeket a kiigazításokat.

177.

Álláspontom szerint az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (7) bekezdésével kizárólag akkor ellentétes az, ha a Bizottság helyt ad a piacgazdasági elbánásban nem részesülő kínai exportáló gyártók kiigazítás iránti kérelmeinek, ha a kínai exportáló gyártók saját gyártási költségeit vagy a kínai gyártási költségeket a kiigazítás összegének meghatározásához használják fel, és így e költségeket bevonják a rendes érték kiszámításába. Ezzel szemben, ha a kínai gyártási költségeket kizárólag az említett rendelet 2. cikke (10) bekezdésének a)–k) pontjában felsorolt tényezőkben mutatkozó különbségek megállapítására használják fel, e rendelet 2. cikkének (7) bekezdésével nem ellentétes az, hogy a Bizottság helyt adjon ezen exportáló gyártók kiigazítás iránti kérelmeinek.

178.

Ennek oka, hogy amennyiben a kínai exportáló gyártók a rendes értéknek az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján történő meghatározása esetén nem kérhetnének kiigazítást még akkor is, ha a kínai piac egyetlen adatát sem használják fel a kiigazítások összegének kiszámításához, ezen exportáló gyártók ténylegesen akadályoztatva lennének abban, hogy kiigazításokat kérjenek, ha a rendes értéket e rendelkezésnek megfelelően határozzák meg. A fenti 169. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatból – amely szerint az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának célja annak elkerülése, hogy olyan árakat és költségeket vegyenek figyelembe, amelyek a piacgazdasággal nem rendelkező országokban használatosak, mivel ezek nem a rendes piaci erők következtében előálló tényezők – nem következik az, hogy a rendes értéket egyáltalán nem lehet kiigazítani, ha azt e rendelkezésnek megfelelően állapítják meg. Éppen ellenkezőleg, e rendeletben ugyanis semmi nem utal arra, hogy e rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja általános eltérést írna elő az ugyanezen rendelet 2. cikkének (10) bekezdése alapján történő, az összehasonlíthatóság célját szolgáló kiigazítások alkalmazásának követelményétől. ( 73 )

179.

Egyébiránt a fenti 177. pontban javasolt megoldás összhangban áll a Törvényszéknek a 2021. május 19‑iChina Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronic Products és társai kontra Bizottság ítélet (T‑254/18, EU:T:2021:278) 607. és 608. pontjában arra vonatkozóan tett megállapításával, hogy az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését e rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának fényében és azzal összefüggésben kell értelmezni, így az elvégzett kiigazítások az analóg ország módszere alapján meghatározott rendes érték kiszámítása során a kínai rendszer torzító elemét nem vezethetik be vagy vezethetik be újra.

180.

A Törvényszék a fenti 179. pontban említett ítéletben megállapította, hogy a rendes érték kiigazítását el lehet végezni az érintett termék Kínából származó exportjára a kínai jogban előírt 12%‑os héamérték alkalmazásával, lényegében mivel ez az elem nem torzított. ( 74 ) Kétségtelen, hogy az említett ítélet alapjául szolgáló helyzet eltér a jelen ügyben fennálló helyzettől, mivel ebben az ítéletben a kínai exportáló gyártók nem kérték a kiigazítást. ( 75 ) Ugyanakkor ezen ítélet szerint kiigazítás elvégezhető a kínai rendszer valamely elemével is, feltéve azonban, hogy ez az elem nem hoz létre torzulást, hanem a piaci erők eredménye.

181.

Következésképpen a Törvényszék a megtámadott ítélet 153. pontjában tévesen állapította meg, hogy a piacgazdasági elbánásban nem részesülő kínai exportáló gyártók által benyújtott, kiigazítás iránti kérelmek nem vonatkozhatnak a Kínában ténylegesen felmerülő költségekre. Álláspontom szerint ezen exportáló gyártók kérelmeit kizárólag akkor lehet elutasítani, ha a Kínában ténylegesen felmerülő költségekre vonatkozó adatokat a kiigazítás összegének meghatározásához használják fel, az ilyen kérelmek azonban nem utasíthatók el abban az esetben, ha ezen adatokra a Kína és az analóg ország költségeiben mutatkozó különbség fennállásának bizonyítása érdekében hivatkoznak.

182.

A harmadik fellebbezési jogalap második része tehát megalapozott.

183.

Ugyanakkor, amint az a fenti 168. pontban megemlítésre került, azt hatástalanság miatt el kell utasítani, a következő két okból.

184.

Először is, számomra úgy tűnik, hogy ahhoz, hogy a Bizottság helyt adjon a Kínában ténylegesen felmerülő költségekre vonatkozó kiigazítási kérelmeknek, az ezt kérelmező kínai exportáló gyártóknak bizonyítaniuk kell, hogy a szóban forgó konkrét költségek a piaci erők szokásos eredményei, még akkor is, ha az e költségekre vonatkozó adatokat csak az 1225/2009 rendelet 2. cikke (10) bekezdésének a)–k) pontjában felsorolt tényezőkben mutatkozó különbségek bizonyítására használják fel. Ez következik a fenti 130. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatból, amely szerint annak bizonyítása, hogy bizonyos kiigazításokat el kell végezni, azokra hárul, akik erre kívánnak hivatkozni.

185.

A jelen ügyben azonban álláspontom szerint a Changmao Biochemical Engineering nem bizonyította, hogy a különböző nyersanyagok és erőforrások felhasználása vagy kizárólag az uniós gazdasági ágazat részéről felmerülő költségek ( 76 ) a piaci erők szokásos eredményei. Egyszerűen bemutatta a felhasznált nyersanyagok és erőforrások, valamint Kína és az Unió finomítási folyamatának különbségeit, anélkül hogy megmagyarázta volna, azokat miért nem érinti, hogy Kína nem minősül piacgazdaságnak.

186.

Másodszor, a megtámadott ítélet 151–153. pontjában szereplő indokok vagylagos indokok, mivel a Törvényszék ezen ítélet 144. pontjában már megállapította, hogy a Bizottság a Changmao Biochemical Engineering által kért kiigazítások elutasításával nem sértette meg az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését, mivel e vállalkozás nem bizonyította, hogy a gyártási költségekben állítólagosan mutatkozó különbségek árkülönbségekben nyilvánulnak meg. Erről tanúskodik a „mindenesetre” határozószónak a megtámadott ítélet 151. pontjában történő használata.

187.

A harmadik fellebbezési jogalap második részét, még ha megalapozott is, mint hatástalant el kell tehát utasítani.

188.

A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy ebből az következik, hogy az 1225/2009 rendelet 9. cikke (4) bekezdésének megsértésére vonatkozó jogalapot is el kell utasítani. A Changmao Biochemical Engineering e jogalap alátámasztása céljából azzal érvel, hogy ha a Bizottság elvégezte volna a kért kiigazításokat, a dömpingkülönbözet a dömpingellenes vám megállapításának alapját képező kárkülönbözet alá csökkent volna. Mivel azonban álláspontom szerint a Bizottság nem követett el hibát, amikor megtagadta e kiigazítás elvégzését, nem sértette meg az 1225/2009 rendelet 9. cikkének (4) bekezdését.

189.

Arra a következtetésre jutok, hogy a harmadik fellebbezési jogalapot teljes egészében el kell utasítani.

190.

A Changmao Biochemical Engineering a negyedik fellebbezési jogalapja keretében előadja, hogy a Törvényszék – annak a megtámadott ítélet 148. és 150. pontjában történő megállapításával, hogy a Bizottság nem követett el hibát, amikor elutasította a kár fennállásának megállapítása céljából kért kiigazításokat – megsértette a módosított 2016/1036 rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdését, e rendelet 9. cikkének (4) bekezdését és a megfelelő ügyintézés elvét, valamint figyelmen kívül hagyta a Bizottság gondossági kötelezettségét. A Changmao Biochemical Engineering álláspontja szerint az uniós gyártó és a kínai exportáló gyártók gyártási költségeiben mutatkozó különbségek nem pusztán a dömpingkülönbözet meghatározása céljából történő kiigazításokat, hanem e rendelet 2. cikkének (10) bekezdése és/vagy 3. cikkének (2) bekezdése alapján a kárkülönbözet meghatározása céljából történő kiigazításokat is igazoltak.

191.

A Bizottság arra hivatkozik, hogy a negyedik fellebbezési jogalapot el kell utasítani, mivel (különösen) a 2016/103 rendelet 2. cikkének (10) bekezdése, 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem utal a kiigazításokra.

192.

A Bizottság a vitatott rendeletben elutasította a Changmao Biochemical Engineering arra irányuló kérelmét, hogy az uniós gyártó és a kínai exportáló gyártók gyártási költségeiben mutatkozó különbségek miatt a dömpingkülönbözet helyett a kárkülönbözet meghatározása céljából végezzen kiigazításokat. A Bizottság e kérelmet lényegében abból az okból utasította el, hogy e különbségek nem feltétlenül eredményeztek árakban mutatkozó különbségeket, vagy nem szükségszerűen befolyásolták az árak összehasonlíthatóságát. ( 77 )

193.

A Törvényszék a megtámadott ítélet 148. és 150. pontjában lényegében megállapította, hogy a Bizottság – azáltal, hogy megtagadta a kár fennállásának megállapítása érdekében kért kiigazítások elvégzését – nem sértette meg az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (10) bekezdését, e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontját és (3) bekezdését, valamint 9. cikkének (4) bekezdését.

194.

A Changmao Biochemical Engineering a negyedik fellebbezési jogalapja keretében előadja, hogy a Törvényszék ezáltal megsértette e rendelkezéseket, valamint figyelmen kívül hagyta a Bizottság gondossági kötelezettségét és a megfelelő ügyintézés elvét.

195.

Úgy vélem, hogy ezt a fellebbezési jogalapot el kell utasítani. Bár álláspontom szerint az megalapozott annyiban, amennyiben az 1225/2009 rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdésének megsértésén alapul, teljes egészében hatástalan. Az alábbiakban kifejtem azokat az indokokat, amelyek miatt az részben megalapozott, mielőtt kifejteném, hogy az miért hatástalan.

196.

Az 1225/2009 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében a dömpingellenes vám akkor vethető ki, ha a dömpingelt behozatal kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. E rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint a kármegállapításnak tárgyilagos vizsgálaton kell alapulnia „a dömpingelt import mennyiségét és a dömpingelt importnak a[z] [Európai Unió] piacán lévő hasonló termékek árára gyakorolt hatását” illetően. E rendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében „[a] dömpingelt importnak az árra gyakorolt hatásával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a dömpingelt behozatallal történt‑e jelentős áralákínálás a[z európai uniós] gazdasági ágazat valamely hasonló termékének árával való összehasonlításban, vagy hogy az ilyen behozatal hatása az árakat jelentős mértékben leszorítja‑e, vagy jelentős mértékben megakadályozza‑e azt az áremelkedést, amely egyébként bekövetkezett volna.”

197.

Igaz, hogy az 1225/2009 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése, illetve bármely más rendelkezése sem utal arra, hogy a Bizottságnak kiigazításokat kellene végeznie a kárkülönbözet meghatározása céljából. Ebben az összefüggésben nincs megfelelője az említett rendelet 2. cikke (10) bekezdésének, amely szerint a dömpingkülönbözet meghatározásához kiigazításokat kell végezni.

198.

Ugyanakkor az ítélkezési gyakorlat értelmében az 1225/2009 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti, a dömpingelt behozatalra vonatkozó vizsgálat lefolytatására irányuló kötelezettség az érintett terméknek és az uniós gazdasági ágazat hasonló termékének az Unió területén teljesített értékesítések során alkalmazott árai közötti tisztességes összehasonlítást írja elő. Az ilyen tisztességes összehasonlítás előfeltételét képezi az ezen gazdasági ágazatnak okozott kár kiszámítása jogszerűségének. ( 78 )

199.

Számomra úgy tűnik, hogy amennyiben kiigazításra van szükség az érintett terméknek és az uniós gazdasági ágazat hasonló termékének az Európai Unióban alkalmazott ára közötti összehasonlítás tisztességességének biztosításához, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság köteles elvégezni e kiigazításokat. Az érintett termék ára és a hasonló termék ára közötti szimmetria így helyreáll, mint ahogyan az ítélkezési gyakorlat szerint a rendes értéknek az 1225/2009 rendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően történő kiigazítása is helyreállítja a rendes érték és a termék exportára közötti szimmetriát, biztosítva ezzel az árak összehasonlíthatóságát. ( 79 )

200.

Habár az 1225/2009 rendelet egyetlen rendelkezése sem írja elő kifejezetten, hogy a Bizottságnak kiigazításokat kell végeznie az érintett terméknek és az uniós gazdasági ágazat hasonló termékének az Európai Unióban alkalmazott ára közötti tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében, álláspontom szerint e kötelezettség az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontján és (3) bekezdésén alapulhat, mivel e rendelkezés tisztességes összehasonlítást követel meg.

201.

Igaz, hogy – amint arra a Bizottság rámutat – a Törvényszék nem követett el hibát, amikor a megtámadott ítélet 149. pontjában megállapította, hogy a 2011. február 17‑iZhejiang Xinshiji Foods és Hubei Xinshiji Foods kontra Tanács ítéletének (T‑122/09, nem tették közzé, EU:T:2011:46) tárgyát a felperesek védelemhez való jogának megsértése és a vitatott rendelet indokolásának hiánya képezte. A Törvényszék ugyanis ebben az ítéletben nem vizsgálta azon állítás megalapozottságát, amely szerint az exportárnak az áralákínálás kiszámítása keretében végzett kiigazítása nem volt megfelelő. ( 80 )

202.

Ugyanakkor utalni kell az 1988. október 5‑iCanon és társai kontra Tanács ítéletre (277/85 és 300/85, EU:C:1988:467, 65. és 66. pont), amelyben a Bíróság megállapította, hogy a Bizottság nem követett el hibát, amikor a kár értékelése keretében az érintett termék (elektronikus írógépek) és a leghasonlóbb uniós modellek között mutatkozó különbségekre vonatkozó kiigazítást végzett. ( 81 )

203.

Hasonlóképpen, a Törvényszék a 2019. április 10‑iJindal Saw és Jindal Saw Italia kontra Bizottság ítéletben (T‑301/16, EU:T:2019:234, 172–189. pont) megállapította, hogy az alákínálásnak a Bizottság általi kiszámítása ellentétes az 1225/2009 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével, mivel a Bizottság az uniós gazdasági ágazatnak a hasonló termék első független vevőivel szemben érvényesített eladási árait a kínai exportáló gyártó CIF (költség, biztosítás és fuvardíj) paritáson meghatározott áraival hasonlította össze. A Törvényszék álláspontja szerint az árak azonos kereskedelmi szinten történő összehasonlításának kötelezettsége értelmében a Bizottságnak nem a kínai exportáló gyártó CIF fuvarparitáson meghatározott árait, hanem ezen exportáló gyártónak az első független vevőkkel szemben alkalmazott eladási árait kellett alkalmaznia. Így a Bizottságnak el kellett volna végeznie a megfelelő kiigazításokat, amit nem tett meg. ( 82 )

204.

A Törvényszék tehát a megtámadott ítélet 148. pontjában tévesen állapította meg, hogy az 1225/2009 rendeletnek a Changmao Biochemical Engineering által hivatkozott egyetlen rendelkezése, azaz e rendelet 2. cikkének (10) bekezdése, 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 9. cikkének (4) bekezdése sem kötelezi a Bizottságot arra, hogy kiigazításokat végezzen a kár fennállásának megállapítása érdekében. Álláspontom szerint az 1225/2009 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése ennek megtételére kötelezi a Bizottságot. A negyedik fellebbezési jogalap tehát megalapozott annyiban, amennyiben az az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdésének megsértésére vonatkozik.

205.

Mindazonáltal álláspontom szerint – amint az a fenti 195. pontban említésre került – a negyedik fellebbezési jogalapot mint hatástalant el kell utasítani.

206.

Számomra ugyanis úgy tűnik, hogy ha a Bizottság a kár értékelése keretében köteles elvégezni a szükséges kiigazításokat, a dömping meghatározása keretében megfogalmazott kiigazítás iránti kérelmekre irányadó elveket kell alkalmazni. A fenti 130. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlattal való analógia útján tehát a kár fennállásának megállapítása céljából kiigazítást kérelmező személynek bizonyítania kell, hogy kérelme indokolt. Különösen azt kell bizonyítania, hogy (például) a gyártási költségekben mutatkozó különbségek az árak közötti különbségekben nyilvánulnak meg.

207.

A Törvényszék azonban a megtámadott ítélet 160. pontjában lényegében úgy ítélte meg, hogy a Changmao Biochemical Engineering nem bizonyította, hogy a Kína és az Unió gyártási költségeiben mutatkozó különbségek árkülönbségekben nyilvánulnának meg. Hangsúlyozom, hogy a megtámadott ítélet 160. pontja kifejezetten a Changmao Biochemical Engineering arra irányuló kérelmére vonatkozik, hogy az alákínálási különbözet meghatározása céljából kiigazításokat végezzenek. E pont szövege ugyanis átveszi a vitatott rendelet (70) preambulumbekezdésének szövegét, amelyben a Bizottság megindokolja, hogy miért utasítja el a Changmao Biochemical Engineering által az alákínálási különbözet meghatározása érdekében előterjesztett kiigazítás iránti kérelmeket.

208.

Márpedig a Changmao Biochemical Engineering a negyedik fellebbezési jogalapja keretében nem vitatta a megtámadott ítélet 160. pontját, amely az alákínálási különbözet meghatározása céljából végzett kiigazítások jogszerűségére vonatkozik. Ezt a pontot csak a dömpingkülönbözet meghatározása érdekében végzett kiigazításokra vonatkozó harmadik fellebbezési jogalapja keretében vitatta.

209.

Így a negyedik fellebbezési jogalapot, még ha megalapozott is, mint hatástalant el kell utasítani.

210.

Arra a következtetésre jutok, hogy a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.

211.

Az eljárási szabályzat 184. cikke (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.

212.

Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A jelen ügyben a Changmao Biochemical Engineering pervesztes lett, és a Bizottság kérte, hogy a Changmao Biochemical Engineeringet kötelezzék a költségek viselésére. Így a Changmao Biochemical Engineeringet kötelezni kell a saját költségein felül a Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

213.

Azt javaslom tehát a Bíróságnak, hogy a következőképpen határozzon: