1.

Amikor egy végleges dömpingellenes vámok bevezetéséről szóló rendelet az e vámok alóli mentességet meghatározott formai előírásoknak megfelelő számla bemutatásától teszi függővé, benyújthatja‑e a kijavított számlát az importőr a vámáru‑nyilatkozatot követően, közelebbről az e nyilatkozat utólagos ellenőrzésére vonatkozó eljárás során? Vagy a dömpingellenes vám alóli mentességhez minden esetben a formai előírásoknak megfelelő számlát kell benyújtani a vámáru‑nyilatkozat benyújtásának időpontjában?

2.

Lényegében ezek a kérdések merülnek fel a jelen ügyben, amely a Finanzgericht Hamburg (hamburgi pénzügyi bíróság, Németország) által az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat nyomán a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozóan végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az 1225/2009/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatokról szóló, 2015. január 21‑i (EU) 2015/82 bizottsági végrehajtási rendelet ( 2 ) 2. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozóan előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelemre vonatkozik.

3.

E kérelmet egy német vállalkozás, a Jebsen & Jessen (GmbH & Co.) KG (a továbbiakban: felperes) és a Hauptzollamt Hamburg (hamburgi fővámhivatal, Németország; a továbbiakban: fővámhivatal) között azon dömpingellenes vámok alóli teljes mentesség alkalmazása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelyeket a felperessel szemben a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalási számlák bemutatásának hiányában róttak ki.

4.

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12‑i 2913/92/EGK tanácsi rendelet ( 3 ) (a továbbiakban: Vámkódex) 62. cikkének az alapügy tényállása idején hatályos változata a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Az írásbeli vámáru‑nyilatkozatot az erre a célra előírt hivatalos mintának megfelelő nyomtatvány felhasználásával kell elkészíteni. A vámáru‑nyilatkozatot alá kell írni, és annak tartalmaznia kell minden olyan adatot, amelyek [helyesen: amely] azokhoz a [azon] vámeljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához szükségesek [helyesen: szükséges], amelyre az árut bejelentik.

(2)   A bejelentéshez mellékelni kell azokat az iratokat, amelyek azokhoz a [helyesen: azon] vámeljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához szükségesek, amelyre az árut bejelentették.”

5.

A Vámkódex 68. cikke a következőket mondja ki:

„Az általa elfogadott vámáru‑nyilatkozatok ellenőrzéséhez a vámhatóság:

[…]”

6.

A Vámkódex 77. cikke szerint:

„(1)   Ha a vámáru‑nyilatkozat a 61. cikk b) pontjának értelmében vett valamely adatfeldolgozási módszerrel, vagy szóbeli bevallással, vagy a 61. cikk c) pontja értelmében vett valamilyen más tevékenységgel történik, a 62–76. cikket megfelelően alkalmazni kell az azokban foglalt alapelvek sérelme nélkül.

(2)   Amennyiben a vámáru‑nyilatkozatot valamely adatfeldolgozási módszerrel készítik el, a vámhatóságok eltekinthetnek a 62. cikk (2) bekezdésében említett egyes mellékelendő iratoknak az árunyilatkozattal együtt történő benyújtásától. Ebben az esetben az iratokat a vámhatóságok rendelkezésére bocsátás céljából meg kell őrizni.”

7.

A Vámkódex 78. cikke a következőket mondja ki:

„(1)   A vámhatóság saját kezdeményezésére [helyesen: hivatalból] vagy a nyilatkozattevő kérelmére, az áru kiadása után módosíthatja a vámáru‑nyilatkozatot.

(2)   A vámhatóság az áru kiadása után, és azért, hogy meggyőződjön a vámáru‑nyilatkozatban szereplő adatok pontosságáról, megvizsgálhatja az érintett áruval kapcsolatos import‑ vagy exportműveletekre, vagy az ezt követő, ezen árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó adatokat és kereskedelmi okmányokat. Az ilyen vizsgálat a nyilatkozat tevő, az említett műveletekben üzlettársi minőségben közvetlenül vagy közvetve részt vevő valamilyen más személy, vagy az említett okmányt és adatokat üzleti célból birtokában tartó valamilyen más személy telep helyén végezhető el. A vámhatóság, amennyiben erre még lehetőség van, meg is vizsgálhatja az árut.

(3)   Ha a vámáru‑nyilatkozat felülvizsgálata vagy utólagos ellenőrzése azt jelzi, hogy az érintett vámeljárást szabályozó rendelkezéseket helytelen vagy hiányos adatok alapján alkalmazták, a vámhatóság, a megállapított rendelkezésnek megfelelően és a rendelkezésére álló új információk figyelembevételével meghoz minden szükséges intézkedést a helyzet rendezésére.”

8.

A 2015/82 végrehajtási rendelet a Kínai Népköztársaságból származó borkősav behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2008. december 1‑jei 1193/2008/EK tanácsi rendeletet ( 4 ) váltotta fel.

9.

A 2015/82 végrehajtási rendelet (184) és (186) preambulumbekezdése értelmében:

[…]

10.

A 2015/82 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint az alapügyben szereplő kínai exportáló gyártó – a Weifang Ensign Industry Co. Ltd (a továbbiakban: Weifang) – által gyártott citromsav és trinátrium‑citrát dihidrát vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson számított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtétel 33,8%.

11.

A 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikke a következőket írja elő:

„(1)   A szabad forgalomba bocsátásra bejelentett azon behozatal, amelyet olyan vállalatok számláztak, amelyeknek kötelezettségvállalásait a Bizottság elfogadta, és amelyek neve szerepel [a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló, 2015. január 21‑i (EU) 2015/87 bizottsági végrehajtási határozatban (HL 2015. L 15., 75. o.)], mentesül az 1. cikk által kivetett dömpingellenes vám fizetése alól, amennyiben:

(2)   Vámtartozás keletkezik a szabad kereskedelmi forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásakor:

[…]”

12.

A 2015/82 végrehajtási rendelet mellékletének 9. pontja szerint a kereskedelmi számlát kibocsátó társaság tisztségviselőjének nevét, valamint a következő aláírt nyilatkozatot fel kell tüntetni a kötelezettségvállalás alá tartozó, a vállalat által az Európai Unióban értékesített árukat kísérő kereskedelmi számlán:

„Alulírott igazolom, hogy a jelen számlán szereplő árunak az Európai Unióba közvetlen export útján történő értékesítése a [VÁLLALAT] által felajánlott és az Európai Bizottság által a [(EU)2015/87] végrehajtási határozattal elfogadott kötelezettségvállalás hatálya alatt és feltételei szerint történik. Kijelentem, hogy a számlán feltüntetett információk hiánytalanok és a valóságnak megfelelnek.”

13.

A 2015/82 végrehajtási rendelet 3. cikke alapján 2015. január 23‑án lépett hatályba.

14.

A 2015/87 végrehajtási határozat (11) preambulumbekezdése szerint: „Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan tudja ellenőrizni, hogy a vállalkozások betartják‑e a kötelezettségvállalásokat, a kötelezettségvállalások értelmében a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelem megfelelő vámhatóságnak történő benyújtásakor a dömpingellenes vám fizetése alóli mentesség feltétele egy olyan számla benyújtása, amely legalább az (EU) 2015/82 végrehajtási rendelet melléklete által felsorolt elemeket tartalmazza. Az említett elemek azért is szükségesek, hogy a vámhatóságok kellő pontossággal meg tudják állapítani, a szállítás a kereskedelmi okmányokban foglaltak szerint zajlik‑e. Amennyiben ilyen számla nem kerül bemutatásra, vagy ha a fent említett végrehajtási rendeletben előírt egyéb feltételek nem teljesülnek, a dömpingellenes vám megfelelő összegét kell megfizetni.”

15.

A Weifangot a 2015/87 végrehajtási határozat 1. cikke említi.

16.

A 2015/87 végrehajtási határozat 2. és 3. cikkének megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló, 2008. december 2‑i 2008/899/EK bizottsági határozat ( 5 ) hatályát vesztette, a 2015/87 végrehajtási határozat pedig 2015. január 23‑án hatályba lépett.

17.

A felperes és a Weifang a 2015. január 9‑én, 13‑án, illetve 15/16‑án megkötött három szerződéssel összesen 360 tonna citromsav 884,70 euró/tonna áron történő szállításában állapodott meg. A citromsavat 2015. január 30‑án szállították a Kínai Népköztársaságból.

18.

2015. január 22‑i levelében a Bizottság tájékoztatta a Weifang jogi képviselőit a 2015/82 végrehajtási rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.

19.

A 2015. március 10‑i és 11‑i tizenkét vámáru nyilatkozattal a felperes az uniós szabad forgalomba bocsátás engedélyezése céljából 360 tonna citromsavat jelentett be adatfeldolgozási módszerrel, a Weifang három, 2015. január 29‑i számlájára hivatkozva.

20.

Az áruk kiadását megelőzően a fővámhivatal felhívta a felperest, hogy nyújtsa be ezeket a 2015/82 végrehajtási rendelet mellékletében előírt nyilatkozatot tartalmazó kötelezettségvállalási számlákat. E nyilatkozatban azonban a „2008/899 határozatra” utaltak. A kínai citromsav kivitelére vonatkozó (a Kínai Fém‑, Ásvány‑ és Vegyianyag‑Importőrök és ‑Exportőrök Kereskedelmi Kamarája által kiadott) kötelezettségvállalási tanúsítványok szintén a „2008/899 határozatra” vonatkoztak.

21.

Mivel az eredeti kötelezettségvállalási számlák a 2008/899 határozatra, nem pedig a 2015. január 23‑án hatályba lépett 2015/87 végrehajtási határozatra utaltak, a fővámhivatal megtagadta az igényelt dömpingellenesvám‑mentességet, és a 2015. március 10‑i, illetve 11‑i tizenkét behozatali vámot megállapító határozatával a 42,7%‑os általános dömpingellenes vámtétel alapján a fent említett behozatalok tekintetében dömpingellenes vámot vetett ki.

22.

2015. március 13‑i levelében a felperes kérte a dömpingellenes vám visszatérítését. 2015. július 28‑i és 29‑i tizenkét határozatával a fővámhivatal elutasította a visszatérítést azzal az indokkal, hogy „a 2008/899 határozatnak” az eredeti kötelezettségvállalási számlákon történő helytelen feltüntetése miatt a dömpingellenes vám alóli mentesség feltételei nem teljesültek.

23.

2015. augusztus 7‑i levelében a felperes e határozatokat közigazgatási eljárás keretében vitatta, ami a határozatok bíróság előtti esetleges későbbi megtámadásának kötelező előfeltételét képezi. E közigazgatási eljárás keretében a felperes a „2015/82 végrehajtási rendeletre” és a „2015/87 végrehajtási határozatra” utaló javított kötelezettségvállalási számlákat mutatott be.

24.

2016. június 7‑én a fővámhivatal részben helyt adott a felperes kérelmének, és alkalmazta az egyedi dömpingellenes vámtételt. A fővámhivatal azonban 2016. június 13‑án megtagadta a dömpingellenes vámok alóli mentesség megadását arra hivatkozva, hogy a mentesség igénybevételének feltételei nem teljesülnek, mivel a felperes által benyújtott eredeti kötelezettségvállalási számlák nem a „2015/87 végrehajtási határozatra”, hanem a „2008/899 határozatra” hivatkoztak.

25.

2016. július 18‑án a felperes a Vámkódex 236. cikkének megfelelően keresetet indított e határozattal szemben a Finanzgericht Hamburg (hamburgi pénzügyi bíróság) előtt a vele szemben kivetett dömpingellenes vámok visszatérítése érdekében.

26.

A kérdést előterjesztő bíróság először is megjegyzi, hogy a Weifang által tett, a 2015/87 végrehajtási határozatban konkrét kifejezést nyert új kötelezettségvállalás alkalmazandó volt az alapeljárásban szereplő áruk behozatalának időpontjában. E körülmények között a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a vámáru‑nyilatkozat ellenőrzése keretében benyújtott számlák megfelelnek‑e a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában annak érdekében előírt feltételeknek, hogy azokat kötelezettségvállalási számlának lehessen tekinteni annak ellenére, hogy az e rendelet mellékletében foglalt feltételek nyilvánvalóan nem teljesültek, és hogy az arányosság elve hatással lehet‑e az e kérdésre adandó válaszra.

27.

Másodszor a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikke nem ír elő kifejezetten olyan határidőt, amelyen belül a kötelezettségvállalási számlákat legkésőbb be kell nyújtani. A rendelet 2. cikkének (2) bekezdése kizárólag a vámtartozás keletkezésének időpontját határozza meg, amely a szabad kereskedelmi forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásának időpontja. Ebben az összefüggésben úgy véli, hogy a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikkének (2) bekezdése nem határozza meg a dokumentumok benyújtásának utolsó időpontját a dömpingellenes vám alóli mentesség megszerzése céljából.

28.

Egyébiránt a kérdést előterjesztő bíróság azon a véleményen van, hogy a vámáru‑nyilatkozat benyújtása céljából végzett adatfeldolgozási eljárás alkalmazása is hatással lehet a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikkének értelmezésére, mivel az ilyen eljárásokra vonatkozó hatályos nemzeti rendelkezések kizárólag azt írják elő, hogy az érintett dokumentumokat a vámhatóságok rendelkezésére bocsátás céljából meg kell őrizni, amint azt a Vámkódex 77. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi.

29.

Végül a kérdést előterjesztő bíróság azt is megállapítja, hogy az arányosság elvéből arra lehet következtetni, hogy a kötelezettségvállalási számlán szereplő bizonyos adatok utólag megadhatók vagy javíthatók, amennyiben a kitűzött cél még elérhető.

30.

Ilyen körülmények között a Finanzgericht Hamburg (hamburgi pénzügyi bíróság, Németország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

31.

Írásbeli észrevételeket az alapeljárás felperese, az olasz kormány, valamint az Európai Bizottság nyújtottak be. A Covid19‑világjárvány miatt a 2020. május 6‑ra kitűzött tárgyalást törölték. Ezzel szemben a 2020. április 20‑i határozattal a feleknek a tárgyalást megelőzően feltett szóbeli választ igénylő kérdéseket írásban megválaszolandó kérdésekké alakították át. A felperes, az olasz kormány és a Bizottság tehát lehetőséget kapott arra, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat által felvetett valamennyi kérdéssel kapcsolatban állást foglaljon.

32.

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az importőr részesülhet‑e a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt dömpingellenes vám alóli mentességben, ha az e célból benyújtott kötelezettségvállalási számla nem az e rendelet mellékletének 9. pontjában szereplő 2015/87 végrehajtási határozatra utal, hanem a korábbi végrehajtási határozatra, vagyis a 2008/899 határozatra.

33.

Először is, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a dömpingellenes vám és a kiegyenlítő vám alóli mentességek csak bizonyos feltételekkel nyújthatók, kifejezetten előírt esetekben, és ezért a dömpingellenes vámra vonatkozó általános rendszer alóli kivételnek minősülnek. Az ilyen mentességet előíró rendelkezéseket tehát szigorúan kell értelmezni. ( 6 )

34.

Másodszor azt is meg kell jegyezni, hogy a Bíróság kimondta, hogy amennyiben arra az uniós szabályozásra kell utalni, amellyel a társaság által felajánlott kötelezettségvállalást elfogadták, a helyes alkalmazandó jogi aktusra való utalásnak különleges jelentősége van, mivel az a vámhatóságok számára lehetővé teszi, hogy a tényállás időpontja tekintetében megvizsgálják, hogy az érintett dömpingellenes vám és kiegyenlítő vám alóli mentességre vonatkozó valamennyi követelmény teljesült‑e. ( 7 )

35.

Ezt az alkalmazandó szabályok hatálya alá tartozó társaságok által vállalt kötelezettségek végrehajtására vonatkozóan a Bizottság, illetve a tagállamok illetékes hatóságai által végzett ellenőrzéshez kötődő megfontolásokon alapuló indokolást a jelen ügyben megerősíti a 2015/82 végrehajtási rendelet (184) preambulumbekezdése és a 2015/87 végrehajtási határozat (11) preambulumbekezdése. ( 8 )

36.

Tágabb szempontból e szabályok és feltételek célja a dömping káros hatásainak megszüntetése és a kijátszás kockázatának korlátozása. ( 9 ) Másként fogalmazva, azokat nem azért alkották meg, hogy elsődlegesen egy adott importőr konkrét érdekeit védjék. Épp ellenkezőleg, emlékeztetni kell arra, hogy e mentességek a dömpinggyakorlatból eredő tisztességtelen versennyel szembeni védelmi és védintézkedésnek minősülő dömpingellenes vámok alóli kivételnek minősülnek. ( 10 ) Ezt megerősíti a 2015/82 végrehajtási rendelet (186) preambulumbekezdése is, amely kiemeli, hogy „az importőröknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásakor szokásos kereskedelmi kockázatként […] még akkor is vámtartozás keletkezhet, ha a Bizottság elfogadta az azon gyártó által felajánlott kötelezettségvállalást, akitől közvetlenül vagy közvetve vásárolnak”.

37.

Ebben az összefüggésben az a véleményem, hogy az érintett importőr konkrét érdekeihez vagy egy meghatározott szerződés feltételeihez kapcsolódó körülményeket, mint például a Bizottság által korábban elfogadott minimumár alapján jobb ár fenntartása iránti igényt, amelyek veszélyeztethetik a gyártó által a tényállás megvalósulása idején – vagyis a vámhatóságok általi ellenőrzés időpontjában – hatályban lévő dömpingellenes vámok alóli mentesség megszerzése céljából tett kötelezettségvállalás tiszteletben tartásának ellenőrzésére irányuló célkitűzést, nem lehet a dömpingellenes vámok alóli mentesség formai feltételeinek szigorú alkalmazásától való eltérésként elfogadni. Az ilyen lehetőség alkalmat teremtene az önkényességre, és ellentétes lenne az általam már hivatkozott jogszabályi kivételek szigorú értelmezésének elvével. ( 11 )

38.

Noha szigorúnak és formalistának tűnhetnek, a tapasztalat mindazonáltal bizonyította, hogy a vámeljárás egészének hatékony és harmonikus működése a vámokmányokra vonatkozó jogszabályi követelmények szigorú és akkurátus tiszteletben tartásán alapul. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen okirati hiba utólagos kijavítása ne lenne szabályozva. E problémával a kérdést előterjesztő bíróság által feltett második kérdés keretében szándékozom foglalkozni.

39.

Következésképpen a fenti megfontolásokra tekintettel úgy vélem, hogy a 2015/82 végrehajtási rendelet 1. cikke által bevezetett dömpingellenes vám alóli mentesség kizárt, ha az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt kötelezettségvállalási számlában nem tüntetik fel a 2015/82 végrehajtási rendelet mellékletének 9. pontjában kifejezetten említett 2015/87 végrehajtási határozatot.

40.

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt dömpingellenes vám alóli mentesség megszerzése céljából be lehet‑e nyújtani a rendelet mellékletében felsorolt feltételeknek megfelelő kötelezettségvállalási számlát a dömpingellenes vámok visszatérítésére irányuló eljárás keretében.

41.

Előzetes döntéshozatal iránti kérelmében a kérdést előterjesztő bíróság több alkalommal hivatkozik a Bíróság Tigers ügyben hozott ítéletére. ( 12 ) Ebben az ügyben a Bíróság megállapította, hogy valamely végrehajtási rendelet olyan rendelkezését, amely azt írja elő, hogy az egyéni dömpingellenes vámtétel alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a valamely mellékletében meghatározott követelményeknek, úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi, hogy egy érvényes kereskedelmi számlát a vámáru‑nyilatkozat megtételét követően nyújtsanak be a végleges dömpingellenes vám megállapításának céljából, amennyiben minden egyéb, ahhoz szükséges előzetes feltétel teljesül, hogy a vállalkozásra különös dömpingellenes vámtételt vessenek ki, és amennyiben biztosított a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazása. ( 13 )

42.

Bár a jelen ügyben érintett rendelkezés a dömpingellenes vámok alóli mentességre, nem pedig egyedi dömpingellenes vámtételre vonatkozik, úgy vélem, hogy a szó szerinti és rendszertani értelmezésen alapuló ugyanilyen értelmezést kell követni a jelen ügyben is.

43.

Mielőtt rátérnék ezekre az értelmezési módszerekre, fontosnak tartom emlékeztetni arra, hogy bár – amint azt már megjegyeztem – a dömpingellenes vám alóli mentességet nem valamely meghatározott importőr érdekeinek védelme érdekében vezették be, ennek az ellenkezője is igaz. Másként fogalmazva, a dömpingellenes vámok elfogadása nem tekinthető a korábbi magatartáshoz kapcsolódó szankciónak. Inkább a dömpinggyakorlatból eredő tisztességtelen versennyel szembeni védelmi és védintézkedésről van szó. ( 14 )

44.

Ezt követően rá lehet mutatni, hogy a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének szövegezése hasonló a Tigers ítéletben (C‑156/16, EU:C:2017:754) érintett rendelkezéséhez. Bár e rendelkezés azt írta elő, hogy „[az] ideiglenes dömpingellenes vámtételek alkalmazásának feltétele a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak”, a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja ehhez hasonlóan azt írja elő, hogy a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett azon behozatal, amelyet olyan vállalatok számláztak, amelyeknek kötelezettségvállalásait a Bizottság elfogadta, és amelyek neve szerepel a 2015/87 végrehajtási határozatban, „mentesül [a] dömpingellenes vám fizetése alól, amennyiben […] a behozatalt kötelezettségvállalási számla kíséri, amely legalább az e rendelet mellékletében felsorolt elemeket és a benne meghatározott nyilatkozatot tartalmazó kereskedelmi számla”.

45.

A Tigers ítéletben (C‑156/16, EU:C:2017:754) érintett rendelkezéshez hasonlóan sem a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének szövege, sem e rendelet más rendelkezése nem jelöli meg azt az időpontot, amikor a megfelelő kötelezettségvállalási számlát be kell mutatni a vámhatóságoknak.

46.

Amint azt már egy hasonló rendelkezéssel kapcsolatban a Krohn & Schröder ügyre vonatkozó indítványomban (C‑226/18, EU:C:2019:211, 62. pont) kifejtettem, noha az alkalmazott megfogalmazás arra utal, hogy a „megfelelő” pillanat a vámáru‑nyilatkozat megtételének időpontja, e megfogalmazás nem tekinthető olyan rendelkezésnek, mint amelyre Mengozzi főtanácsnok a Tigers ügyre vonatkozó indítványában (C‑156/16, EU:C:2017:474, 60. pont) hivatkozik. Az általa hivatkozott releváns rendelkezés ugyanis azt írta elő, hogy „[a] szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru‑nyilatkozat bemutatásakor a vámmentesség feltétele egy olyan érvényes, eredeti gyártmányigazolás bemutatása az illetékes tagállam vámszerveinek, amelyet a (4) bekezdésben felsorolt vállalatok egyike állított ki” ( 15 ).

47.

Ebben az összefüggésben az, hogy a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja azt mondja ki, hogy „[v]ámtartozás keletkezik a szabad kereskedelmi forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásakor […] ha megállapítást nyer, hogy [a rendelet 2. cikke (1) bekezdésének] egy vagy több feltétele nem teljesül”, számomra nem tűnik olyan jellegűnek, amely módosítaná ezt az értelmezést. Véleményem szerint e rendelkezés szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdése a vámtartozás keletkezésére vonatkozik, és nem annak az időpontnak a meghatározására irányul, amikor a kötelezettségvállalási számlát be kell mutatni.

48.

E körülmények között úgy vélem, hogy a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, ha az érintett importőrök a dömpingellenes vámok visszatérítésére irányuló eljárás keretében nyújtják be az előírt számlát.

49.

Következésképpen, mivel a 2015/82 végrehajtási rendelet 1. cikkének (4) bekezdése eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezésekre utal, a dömpingellenes vámmal sújtott árukra vonatkozó vámáru‑nyilatkozatok benyújtásának és ellenőrzésének részletes szabályait a Vámkódex, ( 16 ) közelebbről az említett 78. cikk szabályozza az olyan visszatérítési eljárás esetében, mint amilyen az alapeljárás alapjául szolgáló közigazgatási megtámadási eljárás. Ez ugyanis a Vámkódex 78. cikke szerinti „nyilatkozatok utólagos ellenőrzésére” irányuló eljárásnak tekinthető. ( 17 )

50.

Amint azt a Bíróság megállapította, e rendelkezés előírja azt az eljárást, amely lehetővé teszi a vámhatóság számára, hogy hivatalból vagy a nyilatkozattevő kérelmére, módosíthatja a vámáru‑nyilatkozatot a vonatkozó áru kiadása után, tehát e nyilatkozat megtételét követően. ( 18 )

51.

E tekintetben az említett hatóság a Vámkódex 78. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében egyfelől felülvizsgálhatja és szükség esetén módosíthatja a vámáru‑nyilatkozatokat, másfelől pedig azért, hogy meggyőződjön a vámáru‑nyilatkozatban szereplő adatok pontosságáról, megvizsgálhatja a releváns adatokat és okmányokat. Ha ez a felülvizsgálat vagy ellenőrzés azt mutatja, hogy az érintett vámeljárást szabályozó rendelkezéseket helytelen vagy hiányos adatok – például tárgyi tévedések vagy hiányosságok – alapján alkalmazták, az említett 78. cikk (3) bekezdése alapján a vámhatóságok kötelesek a rendelkezésére álló új információk figyelembevételével minden szükséges intézkedést meghozni a helyzet rendezésére. ( 19 ) E rendelkezések terjedelme olyan széles, hogy a Bíróság kiemelte, hogy ennek még akkor is így kell történnie, ha a kérelmező közvetlenül befolyásolta a vámhatóságok azon lehetőségét, hogy ellenőrzést folytassanak, feltéve, hogy a vámáru‑nyilatkozat vizsgálata vagy az ellenőrzések azt támasztják alá, hogy a vámeljárás célkitűzései nem sérültek. ( 20 )

52.

Ilyen típusú helyzetben, amikor nem áll fenn az intézkedések megkerülésének kockázata, egyetértek Mengozzi főtanácsnokkal abban, hogy a dömpingellenes vám kivetésének a szellemével ellentétes, ha a behozatalra az importált termékeket előállító vállalatra ténylegesen meghatározottnál magasabb dömpingellenes vámtételt állapítanak meg, mivel ez meghaladja a dömpingbehozatal által okozott kár megszüntetésére irányuló célkitűzést. ( 21 ) Ahogy ugyanis arra a jelen indítvány 43. pontjában rámutattam, a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok célja az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár elkerülése, nem pedig a vámszabályozás megsértése esetére valamilyen szankció előírása, és még kevésbé azok szankcionálása, akik a vámnyomtatványok kitöltése során felületesek vagy figyelmetlenek voltak.

53.

Ily módon a Vámkódex 78. cikkének összességéből az következik, hogy a vámáru‑nyilatkozat benyújtását követően is megengedett olyan új dokumentumok benyújtása, amelyeket a vámhatóság figyelembe vehet. Az említett cikk logikája ugyanis a vámeljárásnak a tényleges helyzethez való igazítására irányul. ( 22 )

54.

E körülmények között úgy vélem, hogy semmi nem utal arra, hogy a 2015/82 végrehajtási rendelet mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő számla ki lenne zárva e területről, főleg, ha a szóban forgó vámeljárás céljait nem veszélyeztetik.

55.

Márpedig a jelen ügyben egyrészt a felperes a német hatóságok előtti eljárás során a 2015/82 végrehajtási rendelet mellékletében előírt követelményeknek megfelelő kötelezettségvállalási számlát nyújtott be, másrészt pedig a Bíróság elé terjesztett iratok tartalmából kitűnik, hogy a szóban forgó dömpingellenes szabályozás céljai nem sérültek.

56.

Nem kétséges ugyanis – és nem is vitatott –, hogy a felperes által behozott áruk a 2015/87 végrehajtási határozatban felsorolt egyik vállalkozástól származnak, és hogy a Bizottság által elfogadott minimális importárat az érintett behozatal során tiszteletben tartották. Egyebekben nem vitatott a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt egyéb feltételek tiszteletben tartása sem.

57.

Ilyen körülmények között a jelen ügyben úgy tűnik, nem áll fenn az intézkedések megkerülésének a 2015/82 végrehajtási rendelet (183) preambulumbekezdésében említett kockázata, így a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazása nem került veszélybe. Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróságnak kell ezt a körülményt végleges jelleggel megállapítania.

58.

Ennek megfelelően a fenti megfontolásokra figyelemmel úgy vélem, hogy a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2015/82 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi, hogy egy kötelezettségvállalási számlát a vámáru‑nyilatkozat megtételét követően nyújtsanak be a dömpingellenes vám visszatérítésének elérése céljából, amennyiben minden egyéb, ahhoz szükséges előzetes feltétel teljesül, hogy a vállalkozás e vámtétel alól mentesüljön, és amennyiben biztosított a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazása, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

59.

Ennek megfelelően a fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a következőképpen válaszoljon a Finanzgericht Hamburg (hamburgi pénzügyi bíróság, Németország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre: