1)

A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 58. cikkét akként kell értelmezni, hogy a gazdasági szereplőket terhelő, a szóban forgó közbeszerzési szerződéssel érintett tevékenységi területen bizonyos átlagos éves árbevétel elérésének bizonyítására irányuló kötelezettség az e rendelkezés (3) bekezdése értelmében vett, e gazdasági szereplők gazdasági és pénzügyi helyzetével kapcsolatos kiválasztási szempontot képez.

2)

A 2014/24 irányelv 60. cikkének (3) bekezdésében szereplő rendelkezésekkel összefüggésben az ezen irányelv 58. cikkének (3) bekezdésében szereplő rendelkezéseket akként kell értelmezni, hogy abban az esetben, ha az ajánlatkérő szerv megkövetelte, hogy a szóban forgó közbeszerzési szerződéssel érintett területen a gazdasági szereplők meghatározott minimális árbevétellel rendelkezzenek, a gazdasági szereplő – gazdasági és pénzügyi helyzetének bizonyítása céljából – csak akkor hivatkozhat a vállalkozások azon ideiglenes társulásának bevételeire, amelynek a tagja volt, ha egy konkrét közbeszerzési szerződés keretében ténylegesen hozzájárult e társulás azon közbeszerzési szerződés tárgyát képezőhöz hasonló tevékenységének megvalósításához, amely vonatkozásában bizonyítani kívánja gazdasági és pénzügyi helyzetét.

3)

A 2014/24 irányelv 58. cikkének (4) bekezdését, valamint 42. és 70. cikkét akként kell értelmezni, hogy azokat egyidejűleg lehet alkalmazni a hirdetményben szereplő valamely műszaki előírásra.

4)

A 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdését, 1. cikkének (3) és (5) bekezdését, valamint 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy keresettel megtámadható aktust képez az ajánlatkérő szerv azon határozata, amely megtagadja egy másik gazdasági szereplő részvételi jelentkezésében vagy ajánlatában szereplő bizalmasnak tekintett információk gazdasági szereplővel való közlését, valamint hogy – amennyiben a szóban forgó közbeszerzési eljárás lefolytatásának helye szerinti tagállam előírta, hogy az ajánlatkérő szerv által hozott határozatot vitatni szándékozó személyek kötelesek a bírósághoz fordulást megelőzően közigazgatási keresetet indítani – e tagállam azt is előírhatja, hogy a hozzáférést megtagadó e határozattal szembeni bírósági jogorvoslatot ilyen előzetes közigazgatási jogorvoslatnak kell megelőznie.

5)

A 2014/23 irányelvvel módosított 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdését, valamint 1. cikkének (3) és (5) bekezdését, továbbá a megfelelő ügyintézéshez való uniós jogi általános elvvel összefüggésben a 2014/24 irányelv 21. cikkét akként kell értelmezni, hogy az az ajánlatkérő szerv, amelyhez egy gazdasági szereplő az azon versenytárs ajánlatában szereplő bizalmasnak tekintett információk közlése iránti kérelemmel fordult, akinek a közbeszerzési szerződést odaítélték, akkor sem köteles közölni ezeket az információkat, ha azok átadása a bizalmas információk védelmével kapcsolatos uniós jogi szabályok megsértését eredményezné, amennyiben a gazdasági szereplő ezt a kérelmet a versenytárs ajánlata ajánlatkérő szerv általi értékelésének jogszerűségével kapcsolatban e gazdasági szereplő által indított jogorvoslati eljárás keretében nyújtja be. Amennyiben az ajánlatkérő szerv megtagadja ezen információk átadását, illetve amennyiben – amellett, hogy ellenzi azok átadásának megtagadását – elutasítja a gazdasági szereplő által az érintett versenytárs ajánlata értékelésének jogszerűségével kapcsolatban benyújtott közigazgatási keresetet, az ajánlatkérő szerv köteles oly módon megteremteni az egyensúlyt a kérelmező megfelelő ügyintézéshez való joga és a versenytársnak a saját bizalmas információinak védelméhez való joga között, hogy indokolja a megtagadásról szóló határozatát vagy az elutasításról szóló határozatát, valamint hogy a hatékony jogorvoslathoz való, az elutasított ajánlattevőt megillető jogot ne fosszák meg hatékony érvényesülésétől.

6)

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összefüggésben a 2014/23 irányelvvel módosított 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdését, valamint 1. cikkének (3) és (5) bekezdését, továbbá a 2014/24 irányelv 21. cikkét akként kell értelmezni, hogy a hatáskörrel rendelkező azon nemzeti bíróság, amelyhez az ajánlatkérő szerv azon határozatával szemben indított jogorvoslattal fordultak, amely megtagadja az azon versenytárs által benyújtott dokumentációban szereplő bizalmasnak tekintett információk valamely gazdasági szereplővel való közlését, amely versenytársnak a közbeszerzési szerződést odaítélték, illetve amelyhez az ajánlatkérő szerv azon határozatával szemben indított jogorvoslattal fordultak, amely elutasítja a közlés megtagadásáról szóló határozattal szemben benyújtott közigazgatási keresetet, köteles megteremteni az egyensúlyt a kérelmezőt megillető hatékony jogorvoslathoz való jog és a kérelmező versenytársának a saját bizalmas információinak és üzleti titkaiknak védelméhez való joga között. E célból ennek a bíróságnak – amelynek feltétlenül rendelkeznie kell a szükséges információkkal, így a bizalmas információkkal és az üzleti titkokkal ahhoz, hogy az említett információk közölhetőségét az összes körülmény ismeretében bírálhassa el – el kell végeznie minden releváns ténybeli és jogi elem vizsgálatát. Ennek a bíróságnak emellett jogosultnak kell lennie arra, hogy megsemmisítse a megtagadásról vagy a közigazgatási kereset elutasításáról szóló határozatot, ha azok jogellenesek, és – adott esetben – arra, hogy visszautalja az ügyet az ajánlatkérő szerv elé, vagy akár arra, hogy ő maga hozzon új határozatot, ha erre a nemzeti jog feljogosítja.

7)

A 2014/24 irányelv 57. cikkének (4) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a közbeszerzési eljárásban sikertelen gazdasági szereplő és az ajánlatkérő szerv közötti jogvitában eljáró nemzeti bíróság eltérhet az ajánlatkérő szerv azon gazdasági szereplő magatartásának jogszerűségével kapcsolatos értékelésétől, amelynek a közbeszerzési szerződést odaítélték, ekként pedig hogy határozatában ennek minden szükséges következményét alkalmazhatja. Ezzel szemben – az egyenértékűség elvének megfelelően – ez a bíróság csak akkor vizsgálhatja hivatalból az ajánlatkérő szerv által elkövetett értékelési hibára alapított jogalapot, ha ezt a nemzeti jog megengedi.

8)

A 2014/24 irányelv 57. cikkének (4) és (6) bekezdésével összefüggésben ezen irányelv 63. cikke (1) bekezdésének második albekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amelynek értelmében amennyiben a gazdasági szereplők társulásában tagként részt vevő valamely gazdasági szereplő a társulás esetében a kizárási okok fennállása hiányának vagy a kiválasztási szempontok társulás általi teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges információk szolgáltatása során anélkül tett hamis nyilatkozatot, hogy erről partnerei tudtak volna, e társulás összes tagjával szemben a teljes közbeszerzési eljárásból való kizárásra irányuló intézkedést lehet hozni.