1)

A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 1. és 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azok nem alkalmazandók az olyan nemzeti szabályozásra, amelynek értelmében az egyetemi intézménynek a munkavégzést a törvényes nyugdíjkorhatár betöltését követően is folytató oktatói közül kizárólag a doktori témavezetői címmel rendelkező oktatók tarthatják fenn a kinevezett oktatói jogállásukat, míg az ilyen címmel nem rendelkező oktatók mindössze határozott időre szóló munkaszerződéseket köthetnek ezen intézménnyel, amely szerződések a kinevezett oktatókat megillető díjazásnál alacsonyabb díjazással párosulnak.

2)

Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv mellékletét képező, 1999. március 18-án megkötött, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás alkalmazása, amelynek értelmében az egyetemi intézménynek a munkavégzést a törvényes nyugdíjkorhatár betöltését követően is folytató oktatói közül kizárólag a doktori témavezetői címmel rendelkező oktatók tarthatják fenn a kinevezett oktatói jogállásukat, míg a doktori témavezetői címmel nem rendelkező oktatók mindössze határozott időre szóló munkaszerződéseket köthetnek ezen intézménnyel, amely szerződések a kinevezett oktatókat megillető díjazásnál alacsonyabb díjazással párosulnak, feltéve, hogy az oktatók első kategóriáját képező, határozatlan időre alkalmazott munkavállalók összehasonlíthatók a második kategóriába tartozó munkavállalókkal, valamint hogy a különösen a díjazási rendszerben mutatkozó eltérő bánásmódot nem igazolja valamely objektív ok; mindezek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.