2022.1.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/3


A Bíróság (nagytanács) 2021. november 23-i ítélete (a Pesti Központi Kerületi Bíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – IS elleni büntetőeljárás

(C-564/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 2010/64/EU irányelv - 5. cikk - A tolmácsolás és a fordítás minősége - 2012/13/EU irányelv - Tájékoztatáshoz való jog a büntetőeljárás során - A 4. cikk (5) bekezdése és a 6. cikk (1) bekezdése - A váddal kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog - Tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog - 2016/343/EU irányelv - Hatékony jogorvoslathoz és pártatlan bírósághoz való jog - Az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (2) bekezdése - EUMSZ 267. cikk - Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése - Elfogadhatóság - Az előzetes döntéshozatalra utaló határozattal szemben a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat - Fegyelmi eljárás - A felsőbb szintű bíróság arra vonatkozó hatásköre, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet törvénysértőnek minősítse)

(2022/C 51/03)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Pesti Központi Kerületi Bíróság

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

IS

Rendelkező rész

1)

Az EUMSZ 267. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, ha valamely tagállam legfelsőbb bírósága a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján a valamely alsóbb fokú bíróság által az említett rendelkezés értelmében a Bírósághoz benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet – az e kérelmet magában foglaló határozat jogi hatályát nem érintően – azon az alapon törvénysértőnek minősíti, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek az alapjogvita eldöntése szempontjából. Az uniós jog elsőbbségének elve arra kötelezi ezen alsóbb fokú bíróságot, hogy figyelmen kívül hagyja a nemzeti legfelsőbb bíróság ilyen határozatát.

2)

Az EUMSZ 267. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azzal az indokkal, hogy e rendelkezés alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz.

3)

A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az arra kötelezi a tagállamokat, hogy konkrét intézkedéseket hozzanak annak biztosítása érdekében, hogy a tolmácsolás és fordítás minősége elégséges legyen ahhoz, hogy a gyanúsított vagy a vádlott megértse a vele szemben felhozott vádat, illetve annak biztosítására, hogy a tolmácsolás a nemzeti bíróságok által ellenőrizhető legyen.

A 2010/64 irányelv 2. cikkének (5) bekezdését, a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (5) bekezdését és 6. cikkének (1) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az, hogy valamely személlyel szemben távollétében folytatják le az eljárást, jóllehet a nem megfelelő minőségű tolmácsolás miatt nem tájékoztatták az általa értett nyelven az ellene felhozott vádról, vagy amennyiben nem állapítható meg a biztosított tolmácsolás minősége, ezáltal pedig az sem, hogy az általa értett nyelven tájékoztatták-e az ellene felhozott vádról.


(1)  HL C 95., 2020.3.23.