T-274/18. sz. ügy: 2018. április 30-án benyújtott kereset – Klymenko kontra Tanács
2018. április 30-án benyújtott kereset – Klymenko kontra Tanács
(T-274/18. sz. ügy)
2018/C 249/45Az eljárás nyelve: franciaFelek
Felperes: Oleksandr Viktorovych Klymenko (Moszkva, Oroszország) (képviselő: M. Phelippeau ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
nyilvánítsa Oleksandr Viktorovych Klymenko keresetét elfogadhatónak; |
— |
semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2018. március 5-i 2018/333 tanácsi határozatot; |
— |
semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2018. március 5-i (EU) 2018/326 tanácsi végrehajtási rendeletet; |
— |
a Törvényszék eljárási szabályzatának 87. és 91. cikke alapján az Európa Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első, a megtámadott jogi aktusok elégtelen indokolására alapított jogalap. |
2. |
A második, az uniós jog alapelvei által – különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. és 13. cikkében – biztosított védelemhez való jog és hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésére alapított jogalap. |
3. |
A harmadik, a jogalap hiányára alapított jogalap, mivel az Európai Unióról szóló szerződés 29. cikke nem képezheti az O. V. Klymenkóval szemben hozott korlátozó intézkedés jogalapját. |
4. |
A negyedik, a ténybeli hibára alapított jogalap, mivel az O. V. Klymenko által benyújtott információk bizonyítják, hogy nem állt rendelkezésre a büntetőeljárást megalapozó kellő ténybeli alap. |
5. |
Az ötödik, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez fűzött első kiegészítő jegyzőkönyv által védelemben részesített alapvető uniós jogelvnek, a tulajdonhoz való alapvető jognak a megsértésére alapított jogalap. |