201805250681897362018/C 200/592402018TC20020180611HU01HUINFO_JUDICIAL20180416464722

T-240/18. sz. ügy: 2018. április 16-án benyújtott kereset – Polskie Linie Lotnicze „LOT” kontra Bizottság


C2002018HU4620120180416HU0059462472

2018. április 16-án benyújtott kereset – Polskie Linie Lotnicze „LOT” kontra Bizottság

(T-240/18. sz. ügy)

2018/C 200/59Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Polskie Linie Lotnicze „LOT” S. A. (Varsó, Lengyelország) (képviselő: M. Jeżewski ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az M.8672 (EASYJET / CERTAIN AIR BERLIN ASSETS) ügyben 2017. december 12-i C(2017) 8776 final európai bizottsági határozatot;

a Bizottságot a kötelezze a költségek viselésére;

kötelezze a Bizottságot, hogy az ellenkérelme keretében válaszoljon a felperes bizonyos kérdéseire, amelyek a szóban forgó összefonódás hatásaira vonatkozó vizsgálat lefolyására, valamint bizonyos, az Európai Bizottság határozatát megalapozó bizonyítékok előterjesztésére irányulnak.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.

Első jogalap: a Bizottság megsértette az EU-Szerződések szabályait és a végrehajtásukra elfogadott intézkedéseket, így különösen a 139/2004/EK rendeletet ( 1 ) azáltal, hogy az összefonódásnak a verseny szempontjából hátrányos hatásaira vonatkozóan nem végzett teljes értékelést.

2.

Második jogalap: a Bizottság rosszul értékelte azt, hogy az összefonódás milyen hatást gyakorol a bizonyos repülőterekre tartó, és az onnan érkező légiutas-szállítási szolgáltatások ellátásának lehetőségeire, és ezzel súlyos és nyilvánvaló hibát követett el az összefonódás értékelése során. Az összefonódás helyesen lefolytatott analitikai vizsgálata alapján azt a következtetést kellett volna levonni, hogy az összefonódás végrehajtása számos versenyellenes hatással jár, így különösen az hátrányosabban hat fog hatni a versenyre, mint ellentétes esetben az összefonódás hiánya.

3.

Harmadik jogalap: a Bizottság megsértette „a horizontális összefonódásoknak értékelésére vonatkozó iránymutatást”, mivel nem vizsgálta meg, hogy az összefonódással megvalósított hatékonyságnövekedés ellensúlyozza-e annak versenyellenes hatásait.

4.

Negyedik jogalap: a Bizottság megsértette a Szerződések szabályait és a végrehajtásukra elfogadott intézkedéseket, mivel az easyJet számára nem írt elő olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek lehetővé tették volna a hatékony versenynek az összefonódásból eredő jelentős akadályozásának elkerülését.

5.

Ötödik jogalap: a Bizottság megsértette a Szerződések szabályait és a végrehajtásukra elfogadott intézkedéseket, mivel a korábban, 2017. augusztus 15-én a Németországi Szövetségi Köztársaság által az Air Berlin számára 150 millió eurós kölcsön formájában nyújtott állami támogatás kontextusában nem vizsgálta meg az összefonódás belső piacra gyakorolt hatását. Ezt a támogatást a Németországi Szövetségi Köztársaság által az Air Berlinnek nyújtott állami támogatásról szóló, 2004. szeptember 4-i C(2017) 6080 final bizottsági határozat hagyta jóvá.

6.

Hatodik jogalap: a Bizottság megsértette az EUMSZ 296. cikket, mivel a határozatát nem megfelelően indokolta, ami többek között abban mutatkozik meg, hogy nem végezték el az ügy tényállásának teljes elemzését, számos, az összefonódási ügylet versenyre gyakorolt összes hatásának megbízható vizsgálatához nélkülözhetetlen információ hiányzik, valamint az Air Berlin számára korábban nyújtott állami támogatás kontextusában nem vizsgálták meg az összefonódási ügylet belső piacra gyakorolt hatását, és nem indokolták meg e vizsgálat elmaradását.


( 1 ) A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (EK összefonódási rendelet) (HL 2004. L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.).