4.6.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 190/30

2018. február 28-án benyújtott kereset – De Esteban Alonso kontra Bizottság

(T-138/18. sz. ügy)

(2018/C 190/53)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Fernando De Esteban Alonso (Saint-Martin-de-Seignanx, Franciaország) (képviselő: C. Huglo ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

kötelezze az OLAF-ot arra, hogy a Franchet és Byk kontra Bizottság (T-48/05) ügyben az Európai Unió Törvényszékéhez benyújtott 2003. március 19-i feljegyzést annak teljes formájában adja elő;

—

kötelezze az Európai Bizottságot, hogy az állítólagosan elszenvedett károk megtérítésének jogcímén fizessen meg 110 229,68 euró (egymillió százkétezer kettőszázkilencvenegy euró hatvannyolc cent) összeget, amely az eljárás során még változhat, az alábbi felosztásban:

—

60 000 euró összeget az abból eredő nem vagyoni kár jogcímén, hogy a vele szemben folytatott eljárás alapjául szolgáló tényekkel kapcsolatban egyszer sem hallgatták meg;

—

az eljárást megalapozatlanul és bizonyíték nélkül lefolytató Európai Bizottság jogellenes, igazolatlan és aránytalan magatartásából eredő kár alapján:

—

39 293,38 euró összeget ügyvédi költségként felmerült vagyoni kár jogcímén;

—

872,74 euró összeget utazási költségként felmerült vagyoni kár jogcímén;

—

500 000 euró összeget a jó hírneve és becsülete elleni tagadhatatlan támadás miatti nem vagyoni kár jogcímén;

—

500 000 euró összeget az egészségének megromlása miatti személyi sérülés és nem vagyoni kár jogcímén;

—

2 125,56 összeget vizsgálati és orvosi költségként felmerült vagyoni kár jogcímén.

—

kötelezze az Európai Bizottságot az eljárási költségek részét nem képező költségek jogcímén 3 000 euró összeg kifizetésére, valamint az összes költség viselésére, amelynek összege az eljárás során még változhat.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik, amely az Európai Bizottság jogellenes magatartásán és ez utóbbi súlyos hibáin alapul, mivel nem tartotta tiszteletben elsőként a megfelelő ügyintézés elvét, másodszor a gondoskodási kötelezettséget, harmadszor pedig a védelemhez való jogot, és megsértette az Alapjogi Charta 41–48. cikkét.