23.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/55


2018. február 12-én benyújtott kereset – Gollnisch kontra Parlament

(T-95/18. sz. ügy)

(2018/C 142/73)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Bruno Gollnisch (Villers-le-Mahieu, Franciaország) (képviselő: B. Bonnefoy-Claudet ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Parlament elnökének a D 318700 referenciaszámú, 2017. december 1-jei levelével közölt, az Európai Parlament elnökségének a PE 610.437/BUR/Decision referenciaszámú, 2017. október 23-i határozatát, amely elutasítja a B. Gollnisch által a főtitkár határozata ellen a questorokhoz benyújtott panaszt;

semmisítse meg ezzel együtt az Európai Parlament főtitkárának 2016. július 6-án közölt, 2016. július 1-jei határozatát, amely szerint „275 984,23 euró összeget jogosulatlanul fizettek ki Bruno Gollnisch részére”, és amely elrendeli, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az intézmény számvitelért felelős tisztviselője hajtsa be ezt az összeget;

semmisítse meg ezzel együtt a pénzügyi főigazgató 2016. július 6-i D 201920 referenciaszámú levelében szereplő, a fent hivatkozott határozatban említett értesítést és végrehajtási intézkedéseket;

semmisítse meg ezzel együtt a pénzügyi főigazgató által aláírt, 2016. július 5-i 2016–914. sz. terhelési értesítést;

ítéljen meg a felperesnek 50 000 euró összegű nem vagyoni kártérítést, amely kára a vizsgálat lezárása előtti megalapozatlan vádakból, imázsának megsértéséből, a megtámadott határozat által a magán- és politikai életében okozott igen jelentős zavarból, és abból a jelentős munkateherből ered, amelyet ezekre az eljárásokra fordítania kellett;

ítéljen meg számára 28 000 euró összeget a jogi tanácsadással, a jelen kereset elkészítésével, valamint az e kereset és az ahhoz csatolt iratok fénymásolásával és benyújtásával összefüggésben felmerült költségek címén;

az Európai Parlamentet kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két, kifejezetten az elnökség határozatára irányuló jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, lényeges eljárási szabályoknak a megtámadott határozat elfogadása során az alperes általi többszöri megsértésére alapított jogalap. A felperes szerint a megtámadott határozat elfogadását eredményező eljárás sérti a felperes azon jogát, hogy ügyét pártatlan testület tárgyalja. Az alperes a felperes védelemhez való jogát is megsértette. A megtámadott határozat ezután a questorok képviselőjének pontatlan nyilatkozatán alapul, indokolása pedig nem megfelelő, mivel nem reagál a felperes által felhozott több kifogásra.

2.

A második, a megtámadott határozat elfogadását eredményező tényállás elferdítésére alapított jogalap

A felperes olyan jogalapokat is felhoz, amelyeket a főtitkárnak a Parlament elnöksége előtt vitatott határozatával szemben hozott fel, amennyiben ezen utóbbi anélkül tartotta fenn hatályában a megtámadott határozatot, hogy helytállóan figyelembe vette volna a felperes által előadott érveket.

1.

Az első, a főtitkár határozatának elfogadását eredményező eljárásnak a főtitkár hatáskörének hiányával, a védelemhez való jog megsértésével, a bizonyítási teher megfordításával, a hiányos indokolással, valamint a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megsértésével kapcsolatos hibáira alapított jogalap.

2.

A második, a parlamenti asszisztensek polgári jogainak megsértésére, a felperessel szemben alkalmazott, hátrányosan megkülönböztető bánásmódra, hatáskörrel való visszaélésre, a képviselők függetlenségének megsértésére, a helyi parlamenti asszisztensek szerepének téves értelmezésére, valamint az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap.