|
9.4.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 123/25 |
2018. február 6-án benyújtott kereset – Aeris Invest kontra ESZT
(T-62/18. sz. ügy)
(2018/C 123/33)
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Felperes: Aeris Invest Sàrl (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: R. Vallina Hoset, A. Sellés Marco, C. Iglesias Megías és A. Lois Perreau de Pinninck, ügyvédek)
Alperes: Egységes Szanálási Testület
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg az Egységes Szanálási testület fellebbviteli testületének a 43/2017. sz. ügyre vonatkozó 2017. november 28-i határozatát és az 2017. szeptember 6-i SRB/CM01/ARES(2017)4898090 megerősítő határozatot; és |
|
— |
az Egységes Szanálási Testületet kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Az első jogalap azon alapul, hogy az Egységes Szanálási Testület dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló SRB/ES/2017/01 határozat (hozzáférési határozat) megsérti a 806/2014 rendelet 90. cikkét és az 1049/2001 rendelet 4. cikkét annyiban, amennyiben egyrészt hatáskörének hiányát állapítja meg a dokumentumokhoz való hozzáférés joga tekintetében, másrészt a dokumentumokhoz való hozzáférés jogának olyan kivételeit hozza létre, amelyeket az 1049/2001 rendelet nem tartalmaz. Így a fellebbviteli testület határozatát meg kell semmisíteni, mivel az EUMSZ 277. cikk alapján a jogalapja nem alkalmazható. |
|
2. |
A második jogalap szerint a fellebbviteli testület határozata megsérti az EUMSZ 296. cikket annyiban, amennyiben pontatlan és általános jelleggel mindössze annyit állapít meg, hogy a 2016-os terv, a szanálási határozat és az értékelő jelentés teljes szövegének hozzáférhetővé tétele megsérti az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját és 4. cikkének (2) bekezdését. |
|
3. |
A harmadik jogalap azon alapul, hogy a fellebbviteli testület határozata megsérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkét, az Alapjogi Charta 42. cikkét és az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját annyiban, amennyiben: i. a hitelintézetek szanálási politikája nem képez a dokumentumokhoz való hozzáférés alapvető jogának korlátozására vonatkozó érvényes kivételt; ii. nem teljesülnek az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek; és iii. az érintett érdekek értékelése szükségessé teszi a kért dokumentumokhoz való hozzáférést. |
|
4. |
A negyedik jogalap szerint a fellebbviteli testület határozata megsérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkét, az Alapjogi Charta 42. cikkét és az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdését annyiban, amennyiben a szanálási határozat, az értékelő jelentés és a 2016-os terv teljes hozzáférhetővé tétele: i. nem érinti természetes és jogi személyek kereskedelmi érdekeit; és ii. mindenesetre az érintett érdekek mérlegelése a dokumentumokhoz való hozzáférés mellett szól. |
|
5. |
Az ötödik jogalap értelmében a fellebbviteli testület határozata megsérti az EUMSZ 15. cikket és a 806/2014 rendelet 88. cikkét azzal, hogy a szakmai titok körébe nem tartozó információhoz való hozzáférést tagad meg, mivel: i. nem áll fenn a 806/2014 rendelet 88. cikke és az EUMSZ 339. cikk értelmében vett bizalmas jelleg vélelme; és ii. még akkor is, ha e bizalmas jelleg vélelme fennállna, az nem lenne alkalmazandó, mivel a dokumentumokat bírósági eljárás keretében való felhasználás céljából kérik. |
|
6. |
A hatodik jogalap szerint a fellebbezési testület határozata hatáskörrel való visszaélést valósít meg, mivel megtagadja az alperes teljes hozzáférését a 2016-os tervhez, arra hivatkozva, hogy e terv „teljes mértékben a [hozzáférési határozat] 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdésében, a 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és a 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt kivételek hatálya alá tartozik”, miközben valójában észszerű jelei vannak annak, hogy az említett megtagadás oka nem más, mint elrejteni az említett terv tévedéseit, hiányosságait és hibáit. |