5.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 83/22

—

hozzon határozatot, amellyel megsemmisíti az ESZT 2017. november 8-i határozatát;

—

tegye lehetővé a felperes számára, hogy a keresetlevélben foglaltak szerint hozzáférhessen az iratokhoz.

1.

Az ESZT 2017. november 8-i határozatában nyilvánvalóan összetéveszti az dokumentumokhoz való hozzáférés jogát, amely az Európai Unió bármely állampolgárát megilletheti, egy adott ügy irataiba való betekintés sokkal konkrétabb jogával, amelyet csak az ezen iratok tárgyát képező eljárásban érdekeltek gyakorolhatnak. Bár az ESZT azt állítja, hogy mindkét jog alapján azon dokumentumok listája, amelyekhez a felperes hozzáférhet, azonos, az az állítás jogellenes.

Az ügy irataiba való betekintés joga alapvetően eltér az iratokhoz való hozzáférés jogától. Míg az első az egyik azon jog, amely teljessé teszi a „megfelelő ügyintézéshez való jogot”, és amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzít, az utóbbi autonóm jellegű, sokkal általánosabb jog, és az nyilvános átláthatósághoz kapcsolódik.

2.

Az e két jog közötti különbség meghatározza, hogy ezek eltérő jogalanyok felé irányulnak, és más vetületük van, oly módon, hogy az ügy irataiba való betekintést csak a szóban forgó eljárásban érdekeltek kérhetik, míg a dokumentumokhoz való hozzáférés joga elismerésre került az Európai Unió minden állampolgára tekintetében, az intézmények dokumentumai vonatkozásában.

3.

E jogok eltérő vetületéből szükségszerűen az következik, hogy az ezekre alkalmazandó kivételek is eltérőek. Ennek megfelelően, bár a dokumentumokhoz való jog alóli egyik kivétel az, hogy ez ne sértse az érdekelt vállalkozások „kereskedelmi érdekeit”, az ügy irataiba való betekintés jogát az a tény korlátozza, hogy gyakorlása ne sértse az eljárásban részt vevő társaságok „kereskedelmi érdekeit”, amely kétségtelenül tág fogalom, illetve „kereskedelmi titkait”, amely jóval szűkebb fogalom, és azon ismeretek összességére vonatkozik, amelyek egy meghatározott vállalkozás sajátjai, amely személyek kifejezetten konkrét körére vonatkozik, és amelyek nyilvánossá tétele kárt okozhat a vállalkozásnak. E tekintetben a kereskedelmi titkok meglétét a többi releváns érdekkel együtt kell megvizsgálni, mint a védelemhez való jog.

4.

A bizalmas jelleg fennállása mint azon másik kivételt, amelynek az ügy irataiba való betekintéshez való jog alá van rendelve, szintén igazolni kell, és számos korlátja van, amelyeket figyelembe kell venni oly módon, hogy ne lehessen automatikusan a bizalmas jellegre hivatkozni annak érdekében, hogy meg lehessen tagadni az ügy irataiba való betekintés jogát, ily módon az említett jogalkalmazást indokolni kell, amely körülmény a jelen ügyben nem áll fenn.

5.

A jelen ügy megoldásának az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének b) pontjára kell összpontosítania, a 806/2014 rendelet alkalmazásának keretében, az ESZT-nek a 90. cikk (4) bekezdését, és nem a 90. cikk (1) bekezdését kell alkalmazni.