T‑31/18. sz. ügy

Luisa Izuzquiza
és
Arne Semsrott

kontra

Európai Határ‑ és Partvédelmi Ügynökség

A Törvényszék ítélete (első tanács), 2019. november 27.

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A Frontex által a Földközi‑tenger központi térségében 2017‑ben folytatott tengeri művelettel kapcsolatos dokumentumok – Bevetett hajók – A hozzáférés megtagadása – Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja – A közbiztonsághoz fűződő közérdek védelmével kapcsolatos kivétel”

  1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Hatály – Adatbázisokban történő keresésre irányuló, hozzáférés iránti kérelem – Bennfoglaltság – A létező dokumentum fogalma – Adatbázisokból meglévő keresőeszközökkel kinyert információkból létrehozott dokumentum – Bennfoglaltság

    (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, a) pont)

    (lásd: 51–54. pont)

  2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – Annak bizonyítása, hogy fennáll a védett érdek sérelmének észszerűen előre látható, nem pusztán hipotetikus veszélye

    (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (11) preambulumbekezdés és 4. cikk)

    (lásd: 58–62., 74. pont)

  3. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A közérdek védelme – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – Korlátok

    (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

    (lásd: 63–65. pont)

  4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A közérdek védelme – Közbiztonság – Terjedelem – A közlési kötelezettség és a közbiztonsági követelmények egymással szembeni mérlegelése

    (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont, első francia bekezdés, valamint 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (3) bekezdés és 74. cikk, (2) bekezdés)

    (lásd: 91–93. pont)

  5. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A közérdek védelme – Közbiztonság – A hozzáférés megtagadása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

    (EUMSZ 296. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont, első francia bekezdés)

    (lásd: 107., 108., 112. pont)

Összefoglalás

A Törvényszék 2019. november 27‑i Izuzquiza és Semsrott kontra Frontex ítéletében (T‑31/18) elutasította az Európai Határ‑ és Partvédelmi Ügynökségnek (Frontex) a Triton‑művelettel kapcsolatos információkat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférést a közbiztonsághoz fűződő közérdek védelmével kapcsolatos kivétel alapján megtagadó határozatának megsemmisítése iránti keresetet.

Luisa Izuzquiza és Arne Semsrott felperesek a Frontex által a Triton–művelet keretében 2017. június 1‑je és 2017. augusztus 30. között a Földközi–tenger központi térségében bevetett valamennyi hajó nevére, típusára és lobogójára vonatkozó információkat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet nyújtottak be a Frontexhez. A Frontex által 2014 novemberében megkezdett Triton–művelet a határőrizet és a határbiztonság ellenőrzésének javítására irányult a közös járőrözések és a tagállamok által rendelkezésre bocsátott eszközök révén. A Frontex az 1049/2001 rendelet ( 1 ) 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésében szereplő, a közbiztonsághoz fűződő közérdek védelmével kapcsolatos kivétel alapján megtagadta a felperesektől az ezen információkat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférést.

A Törvényszék a felperesek azon érvéről szólva, miszerint a Frontex nem vizsgálta meg, hogy a kért dokumentumok mindegyike a közbiztonsággal kapcsolatos kivétel hatálya alá tartozik‑e, emlékeztetett arra, hogy bár az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférési jog csak a létező és ténylegesen az érintett intézmény birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik, az elektronikus adatbázisokat illetően a létező dokumentum és az új dokumentum között az ezen adatbázisok technikai sajátosságaihoz igazított szempont alapján kell különbséget tenni. Így létező dokumentumnak kell minősíteni minden olyan információt, amely valamely elektronikus adatbázisból annak szokásos alkalmazása keretében előre beállított keresőeszközzel kinyerhető, még ha ezen információk ebben a formában még nem is jelentek meg, vagy az intézmények alkalmazottai még soha nem is kerestek rájuk. Következésképpen, ha ilyen információkat tartalmazó dokumentum jön létre, az érintett intézmény vagy ügynökség nem köteles egyedileg megvizsgálni minden egyes olyan dokumentumot, amelyből a kért adatok származnak, mivel annak van jelentősége, hogy a szóban forgó információk képezzék ilyen vizsgálat tárgyát.

A Törvényszék hangsúlyozta: minthogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírt kivételek eltérnek a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvétől, az érintett intézménynek, ha úgy dönt, hogy megtagadja a hozzáférést az olyan dokumentumhoz, amelynek a hozzáférhetővé tételét kérték tőle, főszabály szerint magyarázatot kell adnia arra a kérdésre, hogy az e dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen miként sérthetné a kivétellel védett érdeket. Ráadásul az ilyen sérelem kockázatának észszerűen előre láthatónak, és nem pusztán feltételezésen alapulónak kell lennie.

Végül a Törvényszék megállapította: a bizonyos információk hozzáférhetővé tételére irányuló kérelem tárgyában eljáró intézmény vagy ügynökség a megtámadott aktus indokolásában nem köteles felfedni azokat az információkat, amelyek hozzáférhetővé tétele sértené azt a közérdeket, amelyre az ezen intézmény által hivatkozott kivétel vonatkozik. Ilyen kötelezettség fennállása esetén az intézmény vagy az ügynökség azáltal, hogy magyarázatot ad a kért információk lehetséges felhasználásáról, saját maga teremtene olyan helyzetet, ahol a magatartásával veszélyeztetné a közbiztonságot, amelynek a védelmére – többek között – éppen ezen intézmény vagy ügynökség hivatott. A jelen ügyben a Frontex arra hivatkozott, hogy hozzáférhetővé tételük esetén a kért információk – a bizonyos internetes oldalakon vagy tengeri navigációs eszközökön elérhető információkkal együttesen – lehetővé tennék a járőrhajók helyzetének megismerését, és ezen információ birtokában a migránsok csempészetével és az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek tudomást szerezhetnének a járőrterületekről és az időbeosztásról, ami alapján kiigazíthatnák az eljárási módjaikat a határőrizet elkerülése érdekében. E magyarázat önmagában lehetővé teszi a felperesek számára a kért információkhoz való hozzáférés megtagadására szolgáló indokok megértését.

( 1 ) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).