1)

Az előírt feltételek nemteljesülése esetén az [EUMSZ] 20. cikk sérelméhez vezethet-e az a követelmény, amely szerint a szabad mozgáshoz való jogát korábban nem gyakorló spanyol állampolgárnak valamely harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastársa tartózkodási joga elismerésének előfeltételeként a 240/2007. sz. királyi rendelet 7. cikke (2) bekezdésében foglaltak szerint meg kell felelnie az ugyanezen királyi rendelet 7. cikke (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, ha az ezen tartózkodási jog megtagadásának következtében a spanyol állampolgár (is) kénytelen elhagyni az Unió egészének területét?

Mindez abból kiindulva merül fel, hogy a spanyol polgári törvénykönyv 68. cikke kimondja a házastársak együttélésének kötelezettségét.

2)

Mindenesetre a fentiektől függetlenül és másodsorban, a fent kifejtett módon sérti-e az EUMSZ 20. cikket a spanyol állam azon gyakorlata, hogy automatikusan alkalmazza a 240/2007. sz. királyi rendelet 7. cikkében foglalt szabályozást, megtagadva azon uniós polgár [családtagjától] a tartózkodási engedélyt, aki soha nem gyakorolta a szabad mozgáshoz való jogát, csak és kizárólag amiatt, mert nem teljesíti az ezen jogszabályi előírásban foglalt követelményeket, annak konkrét és egyediesített vizsgálata nélkül, hogy ezen uniós polgár és a harmadik ország állampolgára között fennáll-e olyan jellegű eltartotti (függőségi) viszony, amely bármilyen okból és a fennálló körülményekre figyelemmel arra enged következtetni, hogy a harmadik ország állampolgára tartózkodási jogának megtagadása esetén az uniós polgár nem válhat külön attól a családtagjától, aki tőle (anyagilag) függ és ezért — vele együtt — kénytelen ő is elhagyni az Unió területét?

Mindez az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata, többek között [a] 2018. május 8-i K. A. és társai kontra Belgische Staat ítélet (1) fényében merül fel.