A Verwaltungsgericht Halle (Németország) által 2018. december 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – VM kontra Land Sachsen-Anhalt

(C-775/18. sz. ügy)

(2019/C 112/25)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Halle

Az alapeljárás felei

Felperes: VM

Alperes: Land Sachsen-Anhalt

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Új hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést megvalósító díjazási rendszer keretében elvégzett utólagos százalékos növelés, ha a növelés százalékos aránya a besorolási fokozat minden fizetési fokozatában ugyanakkora, és ezért változik a hátrányosan megkülönböztetett személyek és a hátrányosan nem megkülönböztetett személyek közötti abszolút értékben fennálló különbség, a relatív különbség azonban változatlan marad?

2.	Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén igazolható-e az ilyen minden életkor szerinti fokozatban végrehajtott százalékos növelés, ha a növelés azon alapul, hogy az eredeti fizetés nem éri el a tagállam alkotmánya által előírt minimumot?

Ellentétes-e az európai joggal, különösen a 2000/78/EK irányelv (1) 9. cikkével az olyan szabályozás, amely szerint az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést megvalósító fizetés miatti kártérítéshez való jog két hónap után megszűnik, ha

—

a határidő a 2011. szeptember 8-i Hennigs és Mai ítélet (C-297/10 és C-298/10, EU:C:2011:560) kihirdetésével kezdődik, jóllehet az érintett nem tartozik Bundesangestelltentarifvertrag (a német közszolgálatban foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak kollektív szerződése) hatálya alá, hanem személyes helyzete a 2014. június 19-i Specht ítélet (C-501/12–C-506/12, C-540/12 és C-541/12, EU:C:2014:2005) szerinti helyzetnek felel meg,

—	az említett ítélet az érintett köztisztviselők és bírák (munkavállalók) által csak általános nyilvános forrásokból ismerhető meg,

—	az említett ítélet meghozatalát követően a munkáltatók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az nem alkalmazható a köztisztviselőkre, és ennek során kétségbe vonták, hogy életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés állna fenn, továbbá e jogi álláspontot legalábbis részben kifelé is kommunikálták,

—	az elsőfokú közigazgatási bíróságok ítélkezési gyakorlata az említett határidő lejárta előtt és azt követően is, a Specht ítélet kihirdetéséig többnyire azt az álláspontot képviselte, hogy nem áll fenn az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés,

—	a határidő lejárta előtt a magasabb szintű bíróságok nem rendelkeztek ítélkezési gyakorlattal, és az első legfelsőbb bírósági határozat csak a Specht ítélet meghozatalát követően született meg,

—	a közszolgálati vagy bírói jogviszony (munkaviszony) keretében csak a különleges költségek megtérítésére vonatkoznak jogvesztő határidők, és e határidők nem rövidebbek hat hónapnál,

—	a közszolgálati díjazásra való jogosultságra hároméves elévülési idő vonatkozik, amely azon év végével kezdődik, amelyben a jogosultság esedékessé vált, és a kedvezményezettnek tudomása volt vagy kellett hogy legyen a jogosultságról, máskülönben az elévülési idő tíz év,

—	a jogszabályban nem rögzített közszolgálati díjazásra való nemzeti jogosultságot megfelelően rövid időn belül, vagyis azon költségvetési évben kell érvényesíteni, amelyre a díjazást kérik?

4.	Befolyásolja-e a harmadik kérdésre adandó választ, hogy a jogi helyzet nem egyértelmű vagy bonyolult?

5.	Elegendő-e a jogvesztő határidő megkezdődéséhez, hogy a hátrányos helyzetbe hozott személyi kör tud az eltérő bánásmódról, vagy e személyi körnek az eltérő bánásmód okát, tehát a megkülönböztetési szempontot is ismernie kell?

(1) A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL 2000. L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet 79. o.)