Magyarország által a T-554/15 . és T-555/15. sz., Magyarország kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben 2018. április 25-én a Törvényszék (kilencedik tanács) által hozott ítélet ellen 2018. július 12-én benyújtott fellebbezés

(C-456/18 P. sz. ügy)

(2018/C 301/29)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Fellebbező: Magyarország (képviselők: Fehér M. Z. és Koós G., meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

Fellebbezésében Magyarország azt kéri, hogy a Bíróság

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-554/15. és T-555/15. sz. egyesített ügyekben 2018. április 25-én hozott ítéletet,

—

részlegesen semmisítse meg a dohányipari vállalkozások magyarországi egészségügyi hozzájárulásáról szóló, 2015. július 15-i C(2015) 4805 számú bizottsági határozatot azon részében, amelyben a határozat a magyar Országgyűlés által elfogadott, a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény progresszív adókulcsai és a beruházás esetén való adócsökkentés alkalmazásának felfüggesztéséről rendelkezik,

—

valamint részlegesen semmisítse meg élelmiszerlánc-felügyeleti díj 2014. évi módosítására vonatkozó, 2015. július 15-i C(2015) 4808 számú bizottsági határozatot azon részében, amelyben a határozat a magyar élelmiszerlánc-felügyeleti díj progresszív díjmértékei alkalmazásának felfüggesztéséről rendelkezik, és

—	kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Magyar Kormány a fellebbezését alapvetően három érvre alapozza a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kimunkált szempontoknak megfelelően.

Elsőként a Magyar Kormány arra alapozza fellebbezését, hogy a Törvényszék a kereset egymással összefüggő jogalapjainak vizsgálatánál tévesen alkalmazta a jogot.

Másodikként a Törvényszék az indokolási kötelezettség kapcsán helytelenül és tévesen értékelte az EUMSZ 296. cikkét és a Charta 41. cikkének (1) bekezdését.

Harmadikként pedig a Magyar Kormány a Magyarország által előterjesztett érvek nem megfelelő figyelembevételét illetve a keresetben előterjesztett érvek nem megfelelő értelmezését eredményező mérlegelési hibára hivatkozik.

A Magyar Kormány álláspontja szerint a Bizottság a vitatott határozatok meghozatalánál nem tartotta be maradéktalanul a rá vonatkozó eljárási és indokolási szabályokat, a tények tárgyi pontossága nem volt megfelelő, a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett és visszaélt a hatáskörével. E szempontok vizsgálatára a Törvényszék hatásköre bár kiterjedt, azonban ezt a Törvényszék nem illetve nem megfelelően végezte el.

A Magyar Kormány álláspontja szerint a Törvényszék ennek megfelelően elsőként tévesen értelmezte a 659/1999/EK rendelet (1) 11. cikk (1) bekezdését és helytelenül alkalmazta a Bíróság ezzel a cikkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát. Másodszor a Törvényszék mérlegelési hibát vétett akkor, amikor a Magyar Kormány álláspontja szerint tévesen értékelte az arányosság illetve az egyenlő bánásmód elvének követelménye tekintetében előterjesztett érvelést és helytelenül jutott olyan következtetésre, hogy a Bizottság korábbi határozatainak, a Bizottság gyakorlatának koherenciája ne lenne elemi jelentőségű a jogbiztonság szempontjából. Hasonlóan nem megfelelően értelmezte a Magyar Kormány állami támogatások feltételeinek teljesülésére vonatkozó érvelését és figyelmen kívül hagyta e felfüggesztés szempontjából is releváns érvelést. Végezetül a Törvényszék megsértette indoklási kötelezettségét is azzal, hogy a Bizottság eljárásban mindvégig képviselt álláspontjával ellentétesen azt a következtetést vonta le, hogy a határozatokban a felfüggesztés elrendelésének feltétele volt, hogy Magyarország részéről hiányzik a végrehajtási szándék, és hogy ezt a Bizottság határozataiban megfelelően igazolta.

---

(1)  Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet, HL 1999, L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.