|
7.5.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 161/37 |
A Törvényszék (harmadik tanács) T-629/15. sz., HTTS Hanseatic Trade Trust & Shipping GmbH kontra Európai Unió Tanácsa ügyben 2017. december 13-án hozott ítélete ellen a HTTS Hanseatic Trade Trust & Shipping GmbH által 2018. február 15-én benyújtott fellebbezés
(C-123/18. P. sz. ügy)
(2018/C 161/41)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: HTTS Hanseatic Trade Trust & Shipping GmbH (képviselő: M. Schlingmann Rechtsanwalt)
A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság
teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék (harmadik tanács) T-692/15. sz., HTTS Trade Trust & Shipping GmbH kontra Európai Unió Tanácsa – amelyet az Európai Bizottság támogatott – ügyben 2017. december 13-án hozott ítéletét,
és a Tanácsot kötelezze arra, hogy
|
1. |
a fellebbezőnek fizessen 2 516 221,50 euró összegű kártérítést vagyoni és nem vagyoni károk címén amiatt, hogy a fellebbezőt felvette a 423/2007/EK rendelet (1) V. mellékletében és a 961/2010/EU rendelet (2) VII. mellékletében foglalt személyek, szervezetek és szervek jegyzékébe; |
|
2. |
a fellebbezőnek fizessen az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletekre megállapított kamat két százalékponttal növelt mértékének megfelelő késedelmi kamatot 2015. október 17-től kezdődően az 1. pontban megnevezett összeg maradéktalan megfizetéséig; |
|
3. |
viselje az eljárás, és különösen a fellebbező költségeit. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező a fellebbezését arra alapítja, hogy a Törvényszék megsértette az uniós jogot.
Az uniós jog alábbi megsértéseire hivatkozik:
|
— |
A Törvényszék, mivel a Tanács javára figyelembe vett olyan körülményeket és információkat, amelyekre a Tanács csupán a jogellenes intézkedések meghozatalát követően, részben pedig csak a fellebbezési eljárásban hivatkozott, tévesen alkalmazta a jogot a megítélés szempontjából irányadó időpont meghatározásakor. |
|
— |
A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor arra a következtetésre jutott, hogy olyan valószínűsítő körülmények állnak rendelkezésre, amelyek alapján legalábbis valószínűnek tűnik, hogy a fellebbező „más intézmény [a jelen esetben az IRISL] irányítása alatt áll[t], vagy annak nevében jár[t] el”. Különösen pedig, a Törvényszék téves értékelési mércét alkalmazott, jogsértő módon figyelembe vette a Tanács olyan információit, amelyek a megítélés szempontjából irányadó időpontban nem is álltak rendelkezésére, nem határozta meg az (állítólagos) irányítás mértékét, illetve az ellenőrzés intenzitását, és tévesen értékelte a valószínűsítő körülményeket. |
|
— |
A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt feltételezte, hogy 668/2010 rendelet (3) a felperest érintő részében jogszerűnek tekintendő. |
|
— |
A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt feltételezte, hogy a fellebbezővel szemben hozott intézkedések elégtelen indokolása főszabály szerint nem alapozhatja meg az Unió felelősségét, és tévesen alkalmazta a jogot, amikor hatékony bírói jogvédelemhez való jogának megsértését nem vizsgálta. |
(1) Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2007. április 19-i 423/2007/EK tanácsi rendelet (HL 2007. L 103., 1. o.).
(2) Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelet (HL 2010. L 281., 1. o.).
(3) Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 423/2007/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2010. július 26-i 668/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2010. L 195., 25. o.).