7.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 161/28

1)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 191. cikk (2) bekezdésében foglalt „szennyező fizet” környezetvédelmi elvét és a 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelv (1) 9. cikkének (1) bekezdését, amely megállapítja a vízszolgáltatás költségei megtérülésének elvét, valamint a vízhasználat megfelelő gazdasági mérlegelését, hogy azzal ellentétes a szárazföldi vizeknek az energiatermeléshez való felhasználása után kivetett, a jelen ügyben vitatotthoz hasonló olyan díj bevezetése, amely nem ösztönzi a hatékony vízfelhasználást, és nem állapít meg olyan mechanizmusokat, amelyek a köztulajdont képező vízmű megőrzésére és védelmére irányulnak, és amely díj mértékének meghatározása teljesen független a köztulajdont képező vízművet érintő károkozási képességtől, egyedül és kizárólag a termelők bevételteremtő képességére összpontosít?

2)

Összeegyeztethető-e az üzemeltetők hátrányos megkülönböztetésének a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelv (2) 3. cikke (1) bekezdésében foglalt, tilalmával az olyan díj, mint az eljárás tárgyát képező, vízerőműveket terhelő díj, amely az önkormányzatok területén belüli vízgyűjtőkkel kapcsolatos koncessziók jogosult termelőivel szemben kizárólag a több önkormányzat területéhez tartozó vízgyűjtő területeken működő, vízerőműben előállított villamos energia termelőire vonatkozik, illetve a hidroelektromos technológiát alkalmazó termelőket érinti az egyéb energiatechnológiát alkalmazó termelőkkel szemben?

3)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, hogy a vitatotthoz hasonló, vízerőműveket terhelő díj alóli mentesség az önkormányzatok területén belül működő, hidroelektromos energia termelői rovására történő tiltott állami támogatásnak minősül azzal, hogy ugyanazon technológia területén aszimmetrikus adózást előíró szabályozást vezet be az erőmű elhelyezkedésétől függően, és a más forrásokból származó energiát termelőkkel szemben azt nem követelik meg?