23.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/22


A Törvényszék (ötödik tanács) T-704/14. sz., Marine Harvest ASA kontra Európai Bizottság ügyben 2017. október 26-án hozott ítélete ellen a Marine Harvest ASA által 2018. január 5-én benyújtott fellebbezés

(C-10/18. P. sz. ügy)

(2018/C 142/30)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Marine Harvest ASA (képviselő: R. Subiotto QC)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

egészben vagy részben helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét;

semmisítse meg a Bizottság 2014. július 23-i határozatát, illetve másodlagosan törölje a fellebbezővel szemben a határozatban kiszabott bírságokat, illetve harmadlagosan lényegesen csökkentse a fellebbezővel szemben a határozatban kiszabott bírságokat;

kötelezze a Bizottságot arra, hogy viselje a fellebbező részéről mind ezen eljárásban, mind pedig a Törvényszék előtti eljárásban felmerült jogi és egyéb költségeket;

amennyiben szükséges, az ügyet utalja vissza a Törvényszékhez a Bíróság ítéletével összhangban történő újbóli határozathozatalra;

hozzon meg minden más, a Bíróság által megfelelőnek ítélt intézkedést.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező két jogalapra hivatkozik.

1.

Első jogalapjával a fellebbező előadja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel ezen ügyben nem alkalmazta a 139/2004/EK rendelet (1) (az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete) 7. cikkének (2) bekezdését.

a)

Először is a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az „egyetlen összefonódás” fogalmának értelmezésekor, különösen mivel nem vette figyelembe az összefonódás-ellenőrzési rendelet (20) preambulumbekezdését az uniós jogalkotó azon szándéka értelmezésének alapjaként, hogy „egyetlen összefonódásként” kezeljen minden olyan ügyletet, amelyek „egy feltételen keresztül kötődnek egymáshoz”.

b)

Másodszor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikke (2) bekezdése ratio legisének értelmezésekor.

2.

Második jogalapjával a fellebbező előadja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor ugyanazon magatartás miatt két bírságot szabott ki.

a)

Az ítélet megsértette a ne bis in idem elvét, mivel a Marine Harvesttel szemben kétszer szabott ki bírságot Malek 48,5 %-os részesedésének megszerzése miatt: először is 10 millió eurót az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján, mivel az összefonódást állítólag a bejelentését megelőzően végrehajtották (az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke (1) bekezdésének állítólagos megsértése), valamint további 10 millió eurót az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel az összefonódást állítólag az engedélyezését megelőzően végrehajtották (az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikke (1) bekezdésének állítólagos megsértése).

b)

Másodlagosan az ítélet megsértette a beszámítás elvét, mivel a második szankció megállapításakor nem vette figyelembe az első szankciót.

c)

Harmadlagosan az ítélet tévesen alkalmazta a jogot, mivel nem alkalmazta a halmazati elvet: a 4. cikk (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség állítólagos megsértése volt a különösebb jogsértés, ezért az beolvadt az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében előírt felfüggesztési kötelezettség állítólagos megsértésébe, amely az általánosabb jogsértés volt.


(1)  A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL 2004. L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.).