A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2020. február 27. ( *1 )

„Fellebbezés – Európai uniós védjegy – 207/2009/EK rendelet – A 7. cikk (1) bekezdésének f) pontja – Feltétlen kizáró ok – Közerkölcsbe ütköző védjegy – A »Fack Ju Göhte« szómegjelölés – A lajstromozási kérelem elutasítása”

A C‑240/18. P. sz. ügyben,

a Constantin Film Produktion GmbH (székhelye: München [Németország], képviselik: E. Saarmann és P. Baronikians Rechtsanwälte)

fellebbezőnek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2018. április 4‑én benyújtott fellebbezése tárgyában,

a másik fél az eljárásban:

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviseli: D. Hanf, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: E. Regan tanácselnök, I. Jarukaitis, Juhász E., M. Ilešič (előadó) és C. Lycourgos bírák,

főtanácsnok: M. Bobek,

hivatalvezető: C. Strömholm tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2019. február 13‑i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2019. július 2‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1

Fellebbezésével a Constantin Film Produktion GmbH az Európai Unió Törvényszékének 2018. január 24‑i Constantin Film Produktion kontra EUIPO (Fack Ju Göhte) ítéletének (T‑69/17, nem tették közzé, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2018:27) hatályon kívül helyezését kéri, amellyel a Törvényszék elutasította az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ötödik fellebbezési tanácsa által a „Fack Ju Göhte” szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2016. december 1‑jén hozott határozat (R 2205/2015‑5. sz. ügy, a továbbiakban: megtámadott határozat) hatályon kívül helyezése iránti keresetét.

Jogi háttér

2

Az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendeletet (HL 2009. L 78., 1. o.) a 2016. március 23‑án hatályba lépett 2015. december 16‑i (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2015. L 341., 21. o.) módosították. A 2015/2424 rendelettel módosított 207/2009 rendeletet később – 2017. október 1‑jei hatállyal – hatályon kívül helyezte és felváltotta az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2017. L 154., 1. o.). Figyelembe véve a szóban forgó védjegybejelentés benyújtásának időpontját, azaz 2015. április 21‑ét, a jelen ügy tényállására a 207/2009 rendelet anyagi jogi rendelkezései az irányadók.

3

A 207/2009 rendelet „Feltétlen kizáró okok” című 7. cikke az (1)–(3) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha

[…]

f)

a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;

[…]

(2)   Az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a kizáró ok csak [az Unió] egy részében áll fenn.

(3)   Az (1) bekezdés b), c) és d) albekezdése alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet.”

4

A 207/2009 rendeletnek „A határozatok indokolása” című 75. cikke szerint:

„A Hivatal határozatait indokolni kell. […]”

5

A 207/2009 rendeletnek „A tényállás hivatalbóli vizsgálata” című 76. cikke az (1) bekezdésében előírja:

„A Hivatal az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja. A lajstromozás viszonylagos kizáró okaival összefüggő eljárásban azonban a Hivatal a vizsgálat során a felek által előterjesztett tényálláshoz, bizonyítékokhoz és érvekhez, valamint a kérelem szerinti igényekhez kötve van.”

6

A 2015/2424 rendelet (21) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

„(21)

[…] E rendeletet továbbá olyan módon kell alkalmazni, hogy biztosított legyen az alapvető jogoknak és szabadságoknak, és köztük is mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadságának a teljes mértékű tiszteletben tartása.”

7

A 2017/1001 rendelet (21) preambulumbekezdése szó szerint átveszi a 2015/2424 rendelet előző pontban idézett (21) preambulumbekezdésének szövegét.

A jogvita előzményei és a megtámadott határozat

8

2015. április 21‑én a fellebbező, a Constantin Film Produktion, a 207/2009 rendelet alapján európai uniós védjegy lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be az EUIPO‑hoz.

9

A lajstromoztatni kívánt védjegy a „Fack Ju Göhte” szómegjelölés volt, amely egyébként a fellebbező által gyártott német filmvígjáték címe, amely 2013‑ban az egyik legnagyobb mozifilmsiker volt Németországban. A fellebbező ezt követően a film folytatásaként két további részt készített, amelyeket „Fack Ju Göhte 2” és „Fack Ju Göhte 3” címmel 2015‑ben, illetve 2017‑ben mutattak be a mozikban.

10

A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 3., 9., 14., 16., 18., 21., 25., 28., 30., 32., 33., 38. és 41. osztályba tartozó árukkal kapcsolatban tették, az egyes osztályok vonatkozásában az alábbi leírásnak megfelelően:

3. osztály: „Fehérítőkészítmények és egyéb, mosásra szolgáló anyagok; tisztító‑, fényesítő‑, súroló‑, és csiszolószerek; szappanok; illatszerek, illóolajok, kozmetikai cikkek, hajmosó szerek, fogkrémek”;

9. osztály: „Adathordozók minden fajtája; elektronikus (letölthető) kiadványok, nevezetesen digitális formátumú audio‑, video‑, szöveg, kép és grafikus adatok; fényképészeti, mozgóképi és oktatóberendezések és felszerelések; hangok vagy képek rögzítésére, továbbítására, másolására szolgáló készülékek; […]”;

14. osztály: „Ékszerek, drágakövek; […]”;

16. osztály: „Nyomdaipari termékek; fényképek; papíripari cikkek; irodai cikkek […]”;

18. osztály: „Utazótáskák és bőröndök; esernyők és napernyők; sétapálcák; poggyászok; […]”;

21. osztály: „Üveg‑, porcelán‑ és fajanszáruk, amelyek nem tartoznak más osztályokba; karos gyertyatartók”;

25. osztály: „Ruházati cikkek, cipők, kalapáruk”;

28. osztály: „Játékok, játékszerek; testnevelési és sportcikkek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; karácsonyfadíszek”;

30. osztály: „Kávé, tea, kakaó és kávépótló szerek; rizs; tápióka és szágó; lisztek és más gabonakészítmények; kenyér, péksütemények és cukrászsütemények; fagylaltok; cukor, méz, melaszszirup; élesztő, sütőporok; […]”;

32. osztály: „Sörök; ásványvizek és szénsavas vizek és egyéb alkoholmentes italok; gyümölcsitalok és gyümölcslevek; […]”;

33. osztály: „Alkoholtartalmú italok (a sörök kivételével)”;

38. osztály: „Távközlési szolgáltatások; internetes beszélgetőszobák biztosítása, internetes adatátvitel […]”;

41. osztály: „Nevelés; szakmai képzés; szórakoztatás, különösen televíziós és filmszínházi szórakoztatás, rádió‑ és televízióprogramok készítése, rádiós, televíziós műsorkészítés, filmgyártás; mozifilmek kölcsönzése, filmek bemutatása filmszínházakban; sport‑ és kulturális tevékenységek”.

11

2015. szeptember 25‑i határozatával az elbíráló, a 207/2009 rendeletnek a rendelet 7. cikke (2) bekezdésével együttesen értelmezett 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja alapján, az előző pontban említett áruk és szolgáltatások tekintetében elutasította a védjegybejelentési kérelmet.

12

2015. november 5‑én a fellebbező a 207/2009 rendelet 58–64. cikke alapján fellebbezést nyújtott be az EUIPO‑hoz az elbíráló határozatával szemben.

13

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsa a megtámadott határozattal elutasította e fellebbezést.

A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet

14

A Törvényszék Hivatalához 2017. február 3‑án benyújtott keresetlevelével a fellebbező keresetet nyújtott be, melyben kérte a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését.

15

Keresetének alátámasztásaként a fellebbező két jogalapra hivatkozott, amelyek közül az elsőt a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése f) pontjának, a másodikat pedig e rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapította.

16

A Törvényszék a megtámadott ítéletben mindkét jogalapot, és ennélfogva a keresetet teljes egészében elutasította.

A felek kérelmei a Bíróság előtt

17

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

az EUIPO‑t kötelezze a költségek viselésére.

18

Az EUIPO azt kéri, hogy a Bíróság:

utasítsa el a fellebbezést;

a fellebbezőt kötelezze a költségek viselésére.

A fellebbezésről

19

Fellebbezésének alátámasztásaként a fellebbező három jogalapra hivatkozik, amelyek közül az elsőt a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése f) pontjának megsértésére, a másodikat az egyenlő bánásmód elvének megsértésére, a harmadikat pedig a jogbiztonság és a gondos ügyintézés elvének megsértésére alapítja.

20

Elsőként a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése f) pontjának megsértésére alapított, első jogalapot kell megvizsgálni.

A felek érvei

21

Első jogalapjával a fellebbező lényegében azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az több hibát is vétett a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése f) pontjának értelmezését és alkalmazását illetően, azon kérdés vizsgálata keretében, hogy a bejelentett védjegy közerkölcsbe ütközik‑e. E jogalap négy részre osztható.

22

Először is, a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette az egyedi vizsgálat elvét, mivel nem a bejelentett „Fack Ju Göhte” védjegyet vizsgálta meg, hanem a „Fuck you, Goethe” megjelölést.

23

Ráadásul a fellebbező azt állítja, hogy a „Fuck” és a „Fuck you” kifejezés a nyelv társadalmi változása következtében elvesztette vulgaritását. Szerinte nem tagadják meg általános jelleggel az e kifejezéseket tartalmazó megjelölések védjegyként történő lajstromozását, amint azt az olyan megjelölések, mint a „Fucking Hell” és a „MACAFUCKER” európai uniós védjegyként történt lajstromozása is tanúsítja.

24

Másodszor, a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék túlságosan kiterjesztően alkalmazta a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése f) pontjában említett, közerkölcsre vonatkozó feltétlen kizáró okot, amikor a „Fuck” és a Fuck you” kifejezésekre vonatkozó értékeléseket alkalmazott a bejelentett védjegy egészére, illetve amikor úgy vélekedett, hogy a „Fack Ju Göhte” szómegjelölés olyan önmagában vett vulgaritással rendelkezik, amelyet a „Göhte” elem sem tud enyhíteni.

25

A fellebbező többek között úgy véli, hogy a Törvényszék nem tett tanúbizonyságot az ezen kizáró ok alkalmazása során megkövetelt óvatosságról és érzékenységről, amelyet – szubjektív értékről lévén szó – megszorítóan és a lehető legobjektívebb módon kellene alkalmazni annak elkerülése érdekében, hogy a megjelölések pusztán amiatt legyenek kizárva az oltalmazhatóság köréből, hogy nem felelnek meg a vizsgálatot végző személy egyéni ízlésének. Így a Törvényszéknek figyelembe kellett volna vennie azt a tényt, hogy a bejelentett védjegy által keltett összbenyomás – tekintettel a „Fuck You” kifejezés és a hozzákapcsolt „Göhte” elem német nyelvű fonetikus átírására, amelyek úgy értendők, mint a népszerűtlen iskolai tantárgyakat jelölő elemek – ártalmatlan, gyerekes és játékos jellegű, amely az iskolások frusztrációját fejezi ki.

26

Harmadszor, a fellebbező szerint a Törvényszék tévesen vélte úgy, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a németül beszélő közönséget a bejelentett megjelölés nem botránkoztatja meg a szóban forgó áruk és szolgáltatások vonatkozásában. E tekintetben a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat. Ezenkívül a Törvényszék szerinte figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a bejelentett védjegynek az érintett közönség általi észlelését nem lehet elvontan, minden empirikus alaptól elválasztva, pusztán szubjektív értékek alapján meghatározni, hanem azt az e közönség általi tényleges észleléssel kapcsolatos bizonyítékokat figyelembe véve kell értékelni. Márpedig többek között az azonos című film nagy sikere, valamint e filmnek a Goethe Intézet (Németország) által oktatási célokra történő használata is azt bizonyítja, hogy a németül beszélő nagyközönség, amely a jelen ügyben az érintett közönség, érti a bejelentett védjegy humoros jellegét, és azt egyáltalán nem tekinti megbotránkoztatónak vagy vulgárisnak.

27

Negyedszer, e téves értékelései miatt a Törvényszék szerinte tévesen alkalmazta a jogot a fellebbezőnek a bejelentett védjegy lajstromozásához fűződő érdeke, illetve a közönség ahhoz fűződő érdekének mérlegelése során, hogy ne kerüljön szembe olyan védjegyekkel, amelyek közerkölcsbe ütköznek, tehát olyan védjegyekkel, amelyek a nyugalom megzavarására alkalmasak, közönségesek, sértőek vagy akár fenyegető jellegűek.

28

Az EUIPO úgy véli, hogy az első jogalapot el kell utasítani.

29

Először is, az EUIPO szerint a fellebbező azon érve, amely szerint a Törvényszék nem a bejelentett védjegyet, nevezetesen a „Fack Ju Göhte” megjelölést, hanem a „Fuck you, Goethe” megjelölést vizsgálta, a megtámadott ítélet téves olvasatán alapul. Ezen ítélet 17., 18. és 20. pontját szerinte az említett ítélet 16. pontjában kifejtett azon előfeltevésre figyelemmel kell értelmezni, amely szerint a fogyasztó „rendszerint egészében észleli a védjegyet”, ami nem akadályozza őt abban, hogy beazonosítsa azokat a „szóelemeket, amelyek számára valamely konkrét jelentést sugallnak vagy általa ismert szavakra hasonlítanak”.

30

Másodszor, a fellebbező azon érve, amely szerint a „Fuck” és a „Fuck you” kifejezések elvesztették eredeti szexuális jelentéstartalmukat, és így azokat a közönség már nem úgy fogja fel, mint vulgáris és megbotránkoztató kifejezéseket, szerinte elfogadhatatlan, mivel az egy ténymegállapításra vonatkozik. Mindenesetre ez az érv nem lehet megalapozott, hiszen a Törvényszék azt állapította meg, hogy a „Fuck you” kifejezés önmagában véve vulgáris, még akkor is, ha annak a nyelvhasználat változása folytán a közönség már nem tulajdonít szexuális konnotációt.

31

Harmadszor, az EUIPO arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 18. pontjában kifejezetten figyelembe vette a „Fuck you” kifejezés jelentésváltozását, kifejtve, hogy az valamely személlyel szembeni harag, ellenérzés vagy megvetés kifejezésére is használható.

32

Negyedszer, az EUIPO megalapozatlannak tartja a fellebbező azon érvét, amely szerint a Törvényszék tévesen értelmezte a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontját, amikor azt állapította meg, hogy a Fack Ju Göhte című film nagy sikere nem jelenti azt, hogy a bejelentett védjegy nem botránkoztatja meg az érintett közönséget. A fellebbező állításával ellentétben a Törvényszék szerinte nem egy tisztán szubjektív szempontot alkalmazott a közerkölcs vizsgálata során, hanem a megtámadott ítélet 28–30. pontjában kifejezetten megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy a bejelentett védjegy esetleg nem vulgáris, hanem „viccként” is felfogható.

33

Az EUIPO ebben az összefüggésben arra hivatkozik, hogy a védjegy által biztosított kizárólagos jog célja nem a véleménynyilvánítási szabadság, hanem a torzulásmentes verseny biztosítása, míg a filmcímek a művészeti alkotások egymástól való megkülönböztetésére és azok tartalmának megjelölésére szolgálnak, és egyben a véleménynyilvánítási szabadság és a művészi szabadság kifejeződései. Az átlagos fogyasztó szerinte tudatában van e különbségnek, és így nem feltétlenül azonos módon fogja fel a védjegyeket és filmcímeket. Ennélfogva még a szóban forgó filmet ismerő fogyasztók tekintetében sem lehet azt feltételezni, hogy a bejelentett védjegyet „viccként” fogják fel. Ezenkívül a jelen ügyben érintett fogyasztók sokkal többen vannak, mint azok a személyek, akik ismerik a szóban forgó filmet, és akik ismerik a „fiatalok argóját”.

34

Ötödször, az EUIPO azt állítja, hogy a Törvényszék helyesen jutott arra a következtetésre, hogy ha a bejelentett védjegy egy olyan kifejezésből áll, amelyet az érintett közönség önmagában véve vulgáris és így megbotránkoztató kifejezésként észlel, akkor „nyilvánvalóan obszcén” és „közerkölcsbe” ütköző védjegyről van szó.

35

Hatodszor, az EUIPO úgy véli, hogy a fellebbező tévesen rója fel a Törvényszéknek, hogy a megtámadott ítélet 30. pontjában – jogellenesen – megfordította a bizonyítási terhet, amikor úgy ítélte meg, hogy nem bizonyított, hogy az érintett közönség a bejelentett védjegyben a szóban forgó film címét, és így egyfajta „viccet” ismer fel. E megállapítást annak szövegösszefüggésében kell értelmezni. Még ha igaz is, hogy a 207/2009 rendelet 75. cikkének (1) bekezdése és 76. cikkének (1) bekezdése értelmében a feltétlen kizáró okokat az EUIPO‑nak hivatalból kell vizsgálnia, és azok fennállását koherens módon kell indokolni, ettől még, amikor az EUIPO vagy a Törvényszék – amelyre ugyanezen jogi követelmények alkalmazandók akkor, amikor elutasítja a védjegybejelentés EUIPO általi elutasítását vitató keresetet – közismert tényekkel vagy a bejelentett védjegy lajstromozásra való alkalmatlanságán alapuló értékeléssel szembesíti a védjegybejelentőt, a bejelentő feladata ezeket konkrét és megalapozott információk segítségével megcáfolni. Márpedig a megtámadott ítéletben a Törvényszék tiszteletben tartotta az említett jogi követelményeket.

36

Végül hetedszer, az EUIPO úgy véli, hogy nem megalapozott a fellebbező azon érve, amely szerint a Törvényszék nem mérlegelte megfelelően a bejelentő és a közönség érdekeit.

A Bíróság álláspontja

37

A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköző védjegyek nem részesülhetnek védjegyoltalomban. Ezenkívül e rendelet 7. cikkének (2) bekezdéséből következik, hogy az említett rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltétlen kizáró okokat akkor is alkalmazni kell, ha azok csak az Unió egy részében állnak fenn.

38

Amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 24. pontjában megállapította, anélkül hogy ezt a fellebbező vitatta volna, az EUIPO a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja alapján nem e megjelölés közrendbe ütközése miatt tagadta meg a „Fack Ju Göhte” szómegjelölés lajstromozását, hanem kizárólag amiatt, hogy az a közerkölcsbe ütközik. A fellebbezés első jogalapját tehát kizárólag ez utóbbi feltétlen kizáró okra figyelemmel kell megvizsgálni.

39

Az említett kizáró okot illetően hangsúlyozni kell, hogy mivel a „közerkölcs” fogalmát a 207/2009 rendelet nem határozza meg, azt szokásos jelentése, valamint azon kontextus figyelembevételével kell értelmezni, amelyben azt általánosan használják. Márpedig, amint arra a főtanácsnok az indítványának 77. pontjában lényegében rámutatott, e fogalom szokásos értelmében azokra az alapvető erkölcsi értékekre és normákra utal, amelyeket egy társadalom egy adott időpontban elfogad. Ezeket az értékeket és normákat, amelyek az idők során és térben is változhatnak, az e társadalomban az értékelés időpontjában fennálló társadalmi konszenzus függvényében kell meghatározni. E meghatározás érdekében megfelelően figyelembe kell venni a társadalmi kontextust, ideértve adott esetben az arra jellemző kulturális, vallási vagy világnézeti sokszínűséget is, annak érdekében, hogy objektíven lehessen értékelni azt, hogy az említett társadalom ebben az időpontban mit tekint erkölcsileg elfogadhatónak.

40

Egyébként a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése f) pontjának alkalmazása keretében annak vizsgálata, hogy egy európai uniós védjegyként lajstromoztatni kívánt megjelölés a közerkölcsbe ütközik‑e, az adott ügyre jellemző összes tényező elemzését igényli, annak meghatározása érdekében, hogy az érintett közönség miként fogja fel e megjelölést, annak a bejelentett áruk vagy szolgáltatások tekintetében védjegyként történő használata esetén.

41

E tekintetben ahhoz, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése f) pontjának hatálya alá tartozzon, nem elegendő, hogy az érintett megjelölést ízléstelennek tekintik. Azt az érintett közönségnek a vizsgálat idején úgy kell tekintenie, mint amely ellentétes a társadalomnak az ezen időpontban fennálló alapvető erkölcsi értékeivel és normáival.

42

Annak megállapítása érdekében, hogy ez a helyzet áll‑e fenn, az átlagos érzékenységi és toleranciaküszöbbel rendelkező észszerű személy észlelésére kell támaszkodni, figyelembe véve azt az összefüggést, amelyben a védjeggyel találkozhat, valamint adott esetben az Unió érintett részére jellemző sajátos körülményeket. E tekintetben az olyan tényezők lehetnek relevánsak, mint például a jogszabályszövegek és a közigazgatási gyakorlat, a közvélemény, vagy adott esetben az, hogy az érintett közönség korábban hogyan reagált e megjelölésre vagy a hasonló megjelölésekre, valamint minden egyéb olyan tényező, amely lehetővé teszi e közönség felfogásának értékelését.

43

Az így elvégzendő vizsgálat nem korlátozódhat a bejelentett védjegy, vagy akár annak egyes alkotóelemeinek elvont értékelésére, hanem azt kell megállapítani – különösen akkor, ha a bejelentő olyan elemekre hivatkozik, amelyek kétségessé tehetik azt a tényállítást, hogy e védjegyet az érintett közönség a közerkölcsbe ütközőként észleli –, hogy az említett védjegynek a konkrét és aktuális társadalmi környezetben történő használatát e közönség valóban úgy fogja fel, hogy az ellentétes a társadalom alapvető erkölcsi értékeivel és normáival.

44

Ezen elvekre tekintettel kell megvizsgálni a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése f) pontjának a Törvényszék általi téves értelmezésére és alkalmazására alapított első jogalap megalapozottságát.

45

A jelen esetben, amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 14. és 17. pontjában a fellebbezési tanács értékelését e tekintetben helybenhagyva megállapította, nem vitatott, hogy az érintett közönséget az Unió németül beszélő nagyközönsége, nevezetesen Németország és Ausztria nagyközönsége alkotja.

46

A bejelentett védjegy e közönség általi észlelését illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 18. pontjában rámutatott arra, hogy az említett közönség e védjegyet a Goethe vezetéknévhez kapcsolt angol „Fuck you” kifejezéssel tekinti egyenértékűnek, mivel a német nyelvű fonetikus átírásból eredően e kifejezés egészét eltérő írásmóddal jelenítik meg. Bár az angol „Fuck you” kifejezés első jelentése szerint szexuális konnotációval bír és vulgáris, azt más összefüggésben is szokták használni, valamely személlyel szembeni harag, ellenérzés vagy megvetés kifejezésére. Mindazonáltal, még ha ez az eset is áll fenn, ettől még e kifejezés önmagában véve vulgáris, és a „Göhte” elem hozzákapcsolása a szóban forgó megjelölés végén – még ha lehetővé is teszi esetleg annak beazonosítását, hogy kiknek „szánták” az említett megjelölés elején szereplő szavakat – nem enyhíti e kifejezés közönségességét.

47

A megtámadott ítélet 19. pontjában a Törvényszék hozzátette, hogy ellentétben azzal, amit a fellebbező sugall, az a körülmény, hogy a Fack Ju Göhte című filmet annak bemutatását követően több millióan nézték meg, nem jelenti azt, hogy a bejelentett védjegy ne botránkoztatná meg az érintett közönséget.

48

E körülményekre tekintettel, a megtámadott ítélet 20. pontjában a Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy azt kell megállapítani, hogy a fellebbezési tanács helyesen vélte úgy, hogy az angol „Fuck you” kifejezés, és ennélfogva a bejelentett védjegy egésze önmagában véve vulgáris, és megbotránkoztathatja az érintett közönséget. Ennélfogva a fellebbezési tanács helyesen vonta le ebből azt a következtetést, hogy a bejelentett védjegy lajstromozását a 7. cikk (2) bekezdésének f) pontja alapján meg kell tagadni.

49

E tekintetben azt kell megállapítani, hogy a Törvényszék által elvégzett vizsgálat nem felel meg a jelen ítélet 39–43. pontjában kifejtett azon szabályoknak, amelyeket a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja megkövetel.

50

Figyelembe véve ugyanis a társadalmi környezetet és a fellebbező által e tekintetben hivatkozott elemeket, különösen azt a tényt, hogy a „Fack Ju Göhte” szómegjelölés, amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 2. és 19. pontjában megállapította, a fellebbező által gyártott azon német film címének felel meg, amely Németországban 2013‑ban az egyik legnagyobb sikert aratott film volt, és amelyet a bemutatását követően több millióan láttak, a Törvényszék nem hagyatkozhatott volna e védjegy és azon angol kifejezés elvont értékelésére, amellyel e közönség a kifejezés első részét egyenértékűnek tekinti, annak jogszerű megállapítása céljából, hogy a bejelentett védjegyet a németül beszélő nagyközönség közerkölcsbe ütközőként fogja fel.

51

Így az a körülmény, hogy magát e védjegyet kell megvizsgálni, nem jelenti azt, hogy e vizsgálat során el lehet vonatkoztatni azoktól a kontextusbeli elemektől, amelyek alkalmasak lehetnek annak tisztázására, hogy az érintett közönség miként fogja fel az említett védjegyet.

52

Amint arra a főtanácsnok az indítványának 94. pontjában rámutatott, ezen elemek között szerepel az említett azonos című filmvígjátéknak a németül beszélő nagyközönség körében aratott nagy sikere, és az a körülmény, hogy a cím láthatóan nem váltott ki különösebb felháborodást, valamint az a tény, hogy a fiatalkorú közönség ahhoz való hozzáférését engedélyezték, és hogy a Németországi Szövetségi Köztársaságnak a világ több pontján működő kulturális intézete, a Goethe Intézet, amelynek egyik feladata a német nyelv ismeretének terjesztése, szintén használja azt oktatási célra.

53

Mivel ezek az elemek a priori arra utaló valószínűsítő körülményt képezhetnek, hogy a bejelentett védjegy első részének az angol „Fuck you” kifejezéssel egyenértékűnek való tekintése ellenére a németül beszélő nagyközönség a „Fack Ju Göhte” szómegjelölést nem tekinti erkölcsileg elfogadhatatlannak, a Törvényszék az említett elemek megvizsgálása nélkül, illetve annak meggyőző kifejtése nélkül, hogy milyen okok miatt véli úgy, hogy mindezek ellenére a németül beszélő nagyközönség az említett megjelölést annak védjegyként történő használata esetén a társadalom alapvető erkölcsi értékeivel és normáival ellentétesnek fogja fel, nem támaszkodhatott volna kizárólag arra, hogy ez az angol kifejezés önmagában véve vulgáris jellegű, annak megállapítása céljából, hogy e megjelölés a közerkölcsbe ütközik.

54

Nem felelnek meg az említett vizsgálati és indokolási követelményeknek a megtámadott ítélet 19. pontjában szereplő és a jelen ítélet 47. pontjában idézett puszta állítások, illetve a megtámadott ítélet 30. pontjában szereplő azon állítás, amely szerint nem bizonyított, hogy azon tevékenységek során, amelyek keretében az érintett közönség a bejelentett védjeggyel találkozhat, e közönség e védjegyben egy sikeres film címét ismeri fel, és az említett védjegyet „viccnek” fogja fel.

55

Különösen ez utóbbi állítást illetően fontos hangsúlyozni, hogy egyrészt a Törvényszék köteles lett volna a megtámadott ítélet meghozatalakor meggyőződni arról, hogy az EUIPO nem sértette‑e meg a 207/2009 rendelet 76. cikkének (1) bekezdését, amely a feltétlen kizáró okokkal kapcsolatos eljárásban azt a kötelezettséget rója rá, hogy hivatalból végezze el a tények vizsgálatát, és jogszerű módon állapítsa meg az ilyen okok fennállását. Másrészt, az olyan kontextusbeli elemek vizsgálatának szükségessége, mint amelyek a jelen ítélet 52. pontjában szerepelnek, annak konkrét értékelése céljából, hogy az érintett közönség miként fogja fel a bejelentett védjegyet, egyáltalán nincs ahhoz a feltételhez kötve, hogy bizonyítani kellene, hogy e közönség e védjegyben az azonos nevű film címét ismeri fel, vagy hogy az említett védjegyet „viccként” fogja fel, hiszen e két körülmény hiánya még nem teszi lehetővé a közerkölcs megsértésének megállapítását.

56

Végül, mindehhez hozzá kell még fűzni, hogy ellentétben a Törvényszék által a megtámadott ítélet 29. pontjában megállapítottakkal, amelyek értelmében „a művészet, a kultúra és az irodalom területén folyamatos törekvés figyelhető meg a véleménynyilvánítás szabadságának megőrzésére, ami a védjegyek területén nem mondható el”, a véleménynyilvánítás szabadságát, amelynek az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikke is figyelmet szentel, amint azt a tárgyaláson az EUIPO is elismerte, és amint azt a főtanácsnok indítványának 47–57. pontjában kifejtette, a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése f) pontjának alkalmazásakor figyelembe kell venni. E következtetést erősíti meg egyébként mind a 207/2009 rendeletet módosító 2015/2424 rendelet (21) preambulumbekezdése, mind a 2017/1001 rendelet (21) preambulumbekezdése, amelyek kifejezetten hangsúlyozzák e rendeletek oly módon való alkalmazásának szükségességét, amely biztosítja az alapvető szabadságok és alapvető jogok, különösen a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartását.

57

A fenti megállapítások egészéből az következik, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése f) pontjának Törvényszék általi értelmezése és alkalmazása a megtámadott ítéletben olyan jogi hibákban szenved, amelyek önmagukban véve is elegendőek ahhoz, hogy a fellebbezés első jogalapjának helyt lehessen adni, anélkül, hogy a fellebbező által e jogalap alátámasztásaként hivatkozott többi érvet meg kellene vizsgálni.

58

Következésképpen a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni, anélkül, hogy a fellebbezés második és harmadik jogalapját vizsgálni kellene.

A Törvényszékhez benyújtott keresetről

59

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdéséből következik, hogy ha a fellebbezés megalapozott, az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi.

60

Ebben az esetben ez a helyzet áll fenn.

61

Első jogalapjával a felperes a Törvényszék előtti eljárásban arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti a 207/2009 rendelet 7. cikke (2) bekezdésének f) pontját.

62

Márpedig meg kell állapítani, hogy e határozat, és különösen az annak 21–41. pontjában elvégzett, a bejelentett védjegy érintett közönség általi észlelésére vonatkozó vizsgálat nagyrészt ugyanazokat a hibákat tartalmazza, mint a megtámadott ítélet.

63

Így, miután a megtámadott határozat 21–23. pontjában lényegében azt állapította meg, hogy az érintett közönség a bejelentett védjegy első részében a „Fuck you” angol kifejezést ismeri fel, a fellebbezési tanács e határozat 24–28. pontjában rámutatott arra, hogy ez a kifejezés vulgáris és megbotránkoztató. Ezt követően az említett határozat 29–33. pontjában úgy vélekedett, hogy a „Göhte” elem hozzákapcsolása nem alkalmas arra, hogy lényegesen módosítsa a „Fack ju” szitokszó észlelését, az angol „Fuck you” kifejezés jócskán elvont értékelésére támaszkodva, a jelen ítélet 52. pontjában említett kontextusbeli elemek figyelembevétele nélkül.

64

Ezen elemeket illetően a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 36. pontjában elismerte, hogy a felperes által benyújtott iratokból kétségtelenül levonható az a következtetés, hogy a Fack ju Göhte című film – amelyet közel 7,4 millió néző tekintett meg Németországban –, illetve a Fack ju Göhte 2 című film a nézettségi adatok alapján a legsikeresebb német mozifilmek közé tartoznak, és Ausztriában is nagy sikerre tettek szert. A fellebbezési tanács megállapította, hogy feltételezhető tehát, hogy a németül beszélő érintett közönség legalábbis hallott már e filmvígjátékokról. A fellebbezési tanács ennek ellenére e határozat 37. pontjában azt állapította meg, hogy e filmvígjátékoknak az érintett közönség körében aratott nagy sikeréből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy ez utóbbit ne botránkoztatná meg azok címe, mivel az nem leíró jellegű az említett filmvígjátékok tartalmát illetően, amelyekben Goethe alakjának nincs szerepe. Épp ellenkezőleg, a „Fack ju” szitokszó filmcímként való használata semmit sem árul el annak társadalmi elfogadottságáról.

65

Ugyanakkor egyrészt ahhoz, hogy releváns kontextusbeli elemnek minősüljön annak értékelésénél, hogy az érintett közönség e címet, illetve az azzal azonos szómegjelölést közerkölcsbe ütközőként fogja‑e fel, egyáltalán nem szükséges, hogy egy film címe annak tartalmát illetően leíró jellegű legyen.

66

Másrészt, bár kétségtelen, hogy egy film sikere nem bizonyítja automatikusan a címének és az azzal azonos szómegjelölésnek társadalmi elfogadottságát, ettől még mindenesetre legalábbis ilyen elfogadottságra utaló valószínűsítő körülményről lehet szó, amelyet az adott ügy valamennyi releváns elemére tekintettel kell értékelni annak érdekében, hogy konkrétan megállapítható legyen e megjelölés észlelése, annak védjegyként történő használata esetén.

67

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a jelen ügyben nem csupán az mondható el, hogy a Fack ju Göhte és a Fack ju Göhte 2 című filmvígjátékok – amelyeknek egyébként 2017‑ben megjelent egy újabb folytatása – akkora sikert arattak, éppen az érintett közönség körében, hogy a fellebbezési tanács azt állapította meg, hogy az e közönséget alkotó fogyasztók vélhetően legalábbis hallottak már e filmvígjátékokról, hanem ráadásul az e sikerhez társuló magas nézettségi adatok ellenére azok címe úgy tűnik, hogy nem váltott ki felháborodást e közönség körében. Egyébként a fiatalkorú közönség e filmvígjátékokhoz való hozzáférését, amelyek iskolai környezetben játszódnak, ezzel a címmel engedélyezték, és a filmekhez, amint az a megtámadott határozat 39. pontjából kiderül, különféle szervezetek adtak pénzügyi támogatást, illetve azokat a Goethe Intézet oktatási célokra használta.

68

Meg kell tehát állapítani, hogy e kontextusbeli elemek összessége egybevágóan azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy a „Fack ju” kifejezés egyenértékűnek tekinthető az angol „Fuck you” kifejezéssel, az említett filmvígjátékok címét a németül beszélő nagyközönség nem tekintette erkölcsileg elfogadhatatlannak. E tekintetben azt is meg kell jegyezni, hogy ennek az angol kifejezésnek a németül beszélő közönség általi felfogása – még ha az közismert is e közönség körében, és ez utóbbi ismeri is annak jelentését – nem feltétlenül ugyanaz, mint az angolul beszélő közönség felfogása, hiszen az anyanyelvben az érzékenység fokozottabb lehet, mint egy idegen nyelvben. Ugyanezen ok miatt a németül beszélő közönség az említett angol kifejezést nem feltétlenül ugyanúgy érzékeli, mint ahogyan annak német fordítását észlelné. Ezenkívül a szóban forgó filmvígjátékok címe, és így a bejelentett védjegy nem csupán ezen angol kifejezésből áll, hanem annak német nyelvű átírásából és a hozzákapcsolt „Göhte” elemből.

69

E körülményekre tekintettel és figyelembe véve az a tényt, hogy nem terjesztettek elő semmiféle konkrét bizonyítékot annak érthető módon való kifejtésére, hogy a németül beszélő nagyközönség vajon miért észlelné a „Fack Ju Göhte” szómegjelölést annak védjegyként történő használata esetén olyanként, amely a társadalom alapvető erkölcsi értékeivel és normáival ellentétes, miközben ugyanezen közönség úgy tűnik, hogy nem tartotta az azonos című filmvígjátékok címét közerkölcsbe ütközőnek, azt kell megállapítani, hogy az EUIPO nem bizonyította jogilag megfelelő módon azt, hogy a bejelentett védjegy lajstromozása a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjába ütközik.

70

Hozzá kell még fűzni, hogy ellentétben azzal, amit a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 38. pontjában sugall, az azonos című filmvígjátékok sikerének mint kontextusbeli tényezőnek a releváns jellegét egyáltalán nem vonja kétségbe az a tény, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában foglalt feltétlen kizáró okot nem lehet elhárítani a bejelentett védjegynek az e rendelet 7. cikke (3) bekezdése értelmében vett használat révén szerzett megkülönböztető képessége bizonyításával. Az azonos című filmvígjátékoknak az érintett közönség körében aratott sikerét, és különösen a címüket illető közfelháborodás hiányát ugyanis annak eldöntésénél kell figyelembe venni, hogy az érintett közönség a bejelentett védjegyet a közerkölcsbe ütközőnek fogja‑e fel, és így annak megállapításánál, hogy e védjegy lajstromozása e feltétlen kizáró okba ütközik‑e, nem pedig az említett ok kizárása érdekében, miután az adott ügyre való alkalmazhatósága megállapítást nyert.

71

A fent kifejtettekből eredően a fellebbezési tanács a jelen esetben tévesen értelmezte és alkalmazta a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontját, és ennek következtében a megtámadott határozatot hatályon kívül kell helyezni.

A költségekről

72

A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.

73

E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján – amely a 184. cikk (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásra is alkalmazandó – a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

74

Az EUIPO‑t, mivel pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell mind a T‑69/17. sz. ügyben az elsőfokú eljárás, mind pedig a fellebbezési eljárás során felmerült költségek viselésére.

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

 

1)

A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének 2018. január 24‑iConstantin Film Produktion kontra EUIPO (Fack Ju Göhte) ítéletét (T‑69/17, nem tették közzé, EU:T:2018:27) hatályon kívül helyezi.

 

2)

A Bíróság az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ötödik fellebbezési tanácsa által a „Fack Ju Göhte” szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2016. december 1‑jén hozott határozatot (R 2205/2015‑5. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

 

3)

A Bíróság az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát kötelezi a saját költségein felül a Constantin Film Produktion GmbH részéről mind a T‑69/17. sz. ügyben az elsőfokú eljárás, mind pedig a fellebbezési eljárás során felmerült költségek viselésére.

 

Aláírások


( *1 ) Az eljárás nyelve: német.