C‑216/18. PPU. sz. ügy
LM
(a High Court [Írország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás – Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés – Európai elfogatóparancs – 2002/584/IB kerethatározat – Az 1. cikk (3) bekezdése – A tagállamok közötti átadási eljárások – Végrehajtási feltételek – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 47. cikk – A független és pártatlan bírósághoz való fordulás joga”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2018. július 25.
Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések–Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás–Feltételek–Szabadságától megfosztott személy–A jogvita kimenetele, amelynek hatása lehet e szabadságelvonásra
(A Bíróság alapokmánya, 23a. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 107. cikk)
Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés–Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározat–Az elítélt vagy gyanúsított személyeknek a kibocsátó igazságügyi hatóságok részére történő átadása–Az alapvető jogok és jogelvek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség–Terjedelem–Korlátok
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája; a 2009/299 tanácsi kerethatározattal módosított 2002/584 tanácsi kerethatározat, 15. cikk, (3) bekezdés)
Tagállamok–Kötelezettségek–A hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükséges jogorvoslati lehetőségek megteremtése–Terjedelem
(EUSZ 2. és EUSZ 19. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)
Európai uniós jog–Elvek–A hatékony bírói jogvédelemhez való jog–A bírák függetlenségének elve–Terjedelem
(EUSZ 19. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)
Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés–Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározat–Az elítélt vagy gyanúsított személyeknek a kibocsátó igazságügyi hatóságok részére történő átadása–Az alapvető jogok és jogelvek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség–A független bírósághoz való fordulás joga megsértése veszélye megállapításának következményei
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés; a 2009/299 kerethatározattal módosított 2002/584 tanácsi kerethatározat, 1. cikk, (3) bekezdés)
Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés–Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározat–Az elítélt vagy gyanúsított személyeknek a kibocsátó igazságügyi hatóságok részére történő átadása–Az alapvető jogok és jogelvek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség–A független és pártatlan bírósághoz való fordulás joga–E jog megsértésének a kibocsátó tagállam igazságszolgáltatásának függetlenségét érintő rendszerszintű vagy általános hiányosságok folytán fennálló veszélye–A végrehajtó igazságügyi hatóság általi vizsgálat–Terjedelem–Következmények
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés; a 2009/299 tanácsi kerethatározattal módosított 2002/584 tanácsi kerethatározat, 1. cikk, (3) bekezdés és 15. cikk, (2) bekezdés)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 28–31. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 41–45. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 48–52. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 53., 54., 63–67. pont)
Az európai elfogatóparancs szabályozásának alapját képező, a tagállamok közötti nagy fokú bizalom tehát azon az előfeltevésen nyugszik, amely szerint a büntetőeljárást, illetve a szabadságvesztés‑büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása érdekében folyó eljárást, vagy akár az érdemi büntetőeljárást lefolytató más tagállami büntetőbíróságok megfelelnek a hatékony bírói jogvédelem követelményeinek, amelyek között szerepel különösen a bíróságok függetlensége és pártatlansága. Ennélfogva meg kell állapítani, hogy amennyiben fennáll annak valós veszélye, hogy az európai elfogatóparanccsal érintett személynek a kibocsátó igazságügyi hatóságnak történő átadása esetén sérül a független bírósághoz forduláshoz való alapvető joga és ezáltal a Charta 47. cikkének második bekezdésében rögzített tisztességes eljáráshoz való jogának lényeges tartalma, a végrehajtó igazságügyi hatóság a 2002/584 kerethatározat 1. cikkének (3) bekezdése alapján kivételes jelleggel megtagadhatja az európai elfogatóparancs végrehajtását.
(lásd: 58., 59. pont)
A 2009. február 26‑i 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13‑i a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a büntetőeljárás lefolytatása céljából kibocsátott európai elfogatóparanccsal érintett személy átadásáról dönteni hivatott végrehajtó igazságügyi hatóság olyan bizonyítékokkal rendelkezik, mint amelyek az Európai Bizottság által az EUSZ 7. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott indokolással ellátott javaslatban szerepelnek, amelyek alkalmasak annak alátámasztására, hogy a kibocsátó tagállam igazságszolgáltatásának függetlenségét érintő rendszerszintű vagy általános hiányosságok okán fennáll az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való alapvető jog megsértésének valós veszélye, akkor az említett hatóságnak konkrétan és pontosan értékelnie kell, hogy – e személy személyes helyzetére, valamint az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény jellegére és az európai elfogatóparancs ténybeli hátterére tekintettel, illetve a módosított 2002/584 kerethatározat 15. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a kibocsátó tagállam által szolgáltatott információkra figyelemmel – komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból vélelmezhető‑e, hogy az érintett személy az e tagállamnak történő átadása esetén ennek a veszélynek ki lenne téve.
Egyébiránt a végrehajtó igazságügyi hatóságnak a 2002/584 kerethatározat 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően a kibocsátó igazságügyi hatóságtól olyan kiegészítő információk közlését kell kérnie, amelyeket e veszély fennállásának értékeléséhez szükségesnek tart. Abban az esetben, ha a kibocsátó igazságügyi hatóság által – szükség esetén a 2002/584 kerethatározat 7. cikke értelmében a kibocsátó tagállam központi hatóságának vagy központi hatóságai egyikének segítségét igénybe véve (lásd ebben az értelemben: 2016. április 5‑iAranyosi és Căldăraru ítélet, C‑404/15 és C‑659/15 PPU, EU:C:2016:198, 97. pont) – a végrehajtó igazságügyi hatósággal közölt információk alapján ez utóbbi hatóság nem tudja kizárni, hogy fennáll annak valós veszélye, hogy az érintett személynek az említett tagállamban sérül a független bírósághoz forduláshoz való alapvető joga és ezáltal a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának lényeges tartalma, a végrehajtó igazságügyi hatóságnak mellőznie kell az e személlyel szemben kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását.
(lásd: 76., 78., 79. pont és a rendelkező rész)