C‑197/18. sz. ügy

A Wasserleitungsverband Nördliches Burgenland és társai által indított eljárás

(a Verwaltungsgericht Wien [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (első tanács), 2019. október 3.

„Előzetes döntéshozatal – Környezet – 91/676/EGK irányelv – A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme – A szennyezés csökkentésére irányuló cél – A szennyezés által érintett vizek – 50 mg/l maximális nitráttartalom – A tagállamok által elfogadott cselekvési programok – Magánszemélyek ilyen program módosítására vonatkozó joga – A nemzeti hatóságok és bíróságok előtti eljárás indítására vonatkozó jog”

1. Környezet – A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme – 91/676 irányelv –Az irányelvben előírt kötelezettségek tagállam általi megsértése – A természetes vagy jogi személyeknek a nemzeti hatóságok és bíróságok előtti eljárás indítására vonatkozó joga – Feltételek – Olyan személyek, akiket a hivatkozott kötelezettségek megsértése közvetlenül kell érintsen – Az irányelvben előírt kötelezettségek közvetlen felhívhatósága – Olyan kötelezettségek, amelyeknek egyértelműeknek, pontosaknak és feltétel nélkülieknek kell lenniük

   (EUMSZ 288. cikk; 91/676 tanácsi irányelv, 1. cikk, és 5. cikk, (4) és (5) bekezdés)

   (lásd: 30–35., 40–46. és 70–73. pont)

2. Környezet – A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme – 91/676 irányelv – A szennyezés által érintett vagy esetlegesen érintett vizek meghatározása – Szempontok – A felszín alatti vizek olyan nitráttartalma, amely meghaladja vagy meghaladhatja az 50 mg/l küszöbértéket

   (91/676 tanácsi irányelv, 2. cikk, j) pont, 3. cikk, (1) bekezdés, és 5. cikk, és I. melléklet, A. rész, 2. pont)

   (lásd: 36–39. pont)

3. Környezet – A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme – 91/676 irányelv – A veszélyeztetett területekre alkalmazandó cselekvési programok végrehajtása – A tagállamok azon egyértelmű, pontos és feltétel nélküli kötelezettsége, hogy az irányelvben meghatározott célkitűzés elérése érdekében minden szükséges kiegészítő intézkedést megtegyenek – Terjedelem – A vizek állapotának megfigyelése – Figyelembe veendő elemek

   (91/676 tanácsi irányelv, (12) preambulumbekezdés és 1. cikk, 3. cikk, (1) bekezdés, és 5. cikk, és I. melléklet, A. rész és III. melléklet)

   (lásd: 50–69. pont)

Összefoglalás

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló irányelv feljogosítja a vízszennyezéssel érintett személyeket arra, hogy a nitrátkoncentráció csökkentése érdekében nemzeti intézkedéseket követeljenek

A Bíróság a 2019. október 3‑i Wasserleitungsverband Nördliches Burgenland és társai ítéletben (C‑197/18) először mondta ki, hogy az olyan természetes és jogi személyek, akiket közvetlenül érint a felszín alatti vizek szennyezettsége, a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatnak a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676 irányelv (a továbbiakban: nitrátirányelv) bizonyos rendelkezéseire.

Ez az ítélet egy olyan jogvita keretébe illeszkedik, amelyben a felperesek az észak‑burgenlandi vízvezeték szövetség (Ausztria), egy települési kutat fenntartó osztrák település és egy olyan magánszemély, aki egy háztartási kút tulajdonosa, az alperes pedig a szövetségi fenntarthatósági és turisztikai minisztérium. A felperesek a régiójukban a felszín alatti vizek szennyezettségére hivatkoznak, amely vizek nitráttartalma rendszeresen meghaladja a nitrátirányelvben 50mg/l‑ben megállapított küszöbértéket. A felperesek emiatt nyújtottak be olyan intézkedések elfogadása iránti kérelmeket, amelyek lehetővé teszik e vizekben a nitráttartalom csökkentését. A minisztérium azonban vitatta a felperesek jogosultságát arra, hogy ilyen intézkedéseket követeljenek. A Bíróságot tehát annak pontosítására kérték fel, hogy az olyan természetes és jogi személyek, mint a három felperes, hivatkozhatnak‑e a nitrátirányelv rendelkezéseire a felszín alatti vizek nitrátkoncentrációjának csökkentése érdekében az említett irányelvben előírt nemzeti intézkedések elfogadására vagy módosítására irányuló követelésük keretében.

A Bíróság először is emlékeztetett arra, hogy az irányelvek kötelező erejének és hatékony érvényesülésének megőrzése érdekében a nemzeti jog főszabály szerint nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy a jogalanyok az uniós jog ezen aktusaiban előírt rendelkezésekre hivatkozzanak. Legalább az irányelv rendelkezéseinek megsértésével közvetlenül érintett természetes vagy jogi személyek számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az illetékes hatóságoknál – adott esetben az illetékes bíróság előtti keresetindítással – a megfelelő kötelezettségek betartását követeljék.

A Bíróság ezt követően megállapította, hogy a felszín alatti vizek olyan nitrátkoncentrációja, amely meghaladja vagy meghaladhatja a nitrátirányelvben 50mg/l‑ben megállapított küszöbértéket, ellentétes ezen irányelv fő célkitűzésével. Ez az irányelv a felszín alatti vizek jogszerű használatát kívánja lehetővé tenni a magánszemélyek számára. E küszöbérték betartásának hiányában a vizeket szennyezettnek kell minősíteni. Már az 50 mg/l küszöbérték túllépésének kockázata is gátolja a vizek szokásos használatát és a forrásokkal rendelkező személyeket a szennyeződések eltávolítására szolgáló intézkedések megtételére kötelezi. E személyeket tehát a nitrátirányelv fő célkitűzésének megsértése közvetlenül érinti, és biztosítani kell számukra annak lehetőségét, hogy a nemzeti hatóságoknál és bíróságoknál a tagállamokra háruló kötelezettségek betartását követeljék.

A Bíróság e tekintetben emlékeztetett arra, hogy amikor a mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyületek kibocsátása jelentős mértékben hozzájárul a vízszennyezéshez, a nitrátirányelv alkalmazandó és arra kötelezi a tagállamokat, hogy cselekvési programokat készítsenek, és hozzanak meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy csökkenjen a nitrátkoncentráció, és ezzel elkerüljék, hogy a víz nitráttartalma meghaladja az 50 mg/l‑t, vagy elkerüljék ennek kockázatát. A tagállamok ebből a célból az ellenőrzési programok keretében kötelesek a vizek állapotát a megválasztott mérési pontokon szigorúan ellenőrizni, számításba véve a hozzáférhető legújabb tudományos és műszaki adatokat.

A tagállamok azon kötelezettsége, hogy fogadják el a felszín alatti vizek nitráttartalmának csökkentéséhez szükséges és a nitrátirányelvben előírt intézkedéseket, egyértelmű, pontos és feltétel nélküli, tehát arra magánszemélyek hivatkozhatnak közvetlenül a tagállamokkal szemben.

A fenti megállapításokra tekintettel a Bíróság tehát úgy határozott, hogy amikor a mezőgazdasági tevékenység jelentős mértékben hozzájárul a felszín alatti vizek szennyezéséhez, azon természetes és jogi személyek számára, akik vagy amelyek vízforrásainak jogszerű használatát gátolják, biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a nemzeti hatóságoktól követeljék egy már létező cselekvési program módosítását vagy a nitrátirányelvben előírt más intézkedések meghozatalát, amennyiben ezen intézkedések hiányában a felszín alatti vizek nitrátkoncentrációja meghaladja vagy meghaladhatja az 50 mg/l‑t.