C‑22/18. sz. ügy

TopFit eV
és
Daniele Biffi

kontra

Deutscher Leichtathletikverband eV

(az Amtsgericht Darmstadt [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2019. június 13.

„Előzetes döntéshozatal – Uniós polgárság – EUMSZ 18., EUMSZ 21. és EUMSZ 165. cikk – Sportszövetség szabályzata – Olyan amatőr sportoló részvétele valamely tagállam nemzeti bajnokságán, aki valamely más tagállam állampolgárságával rendelkezik – Állampolgárságon alapuló eltérő bánásmód – A szabad mozgás korlátozása”

1. Uniós polgárság – A Szerződés rendelkezései – Személyi hatály – A fogadó tagállam társadalmában valamely amatőr sportot verseny céljából űző, valamely tagállam állampolgára – Bennfoglaltság

   (EUMSZ 18., EUMSZ 21. és EUMSZ 165. cikk)

   (lásd: 27–35. pont)

2. Oktatás, szakképzés, ifjúság és sport – A Szerződés rendelkezései – Az amatőr sportnak az Unióban fennálló társadalmi jelentőségének elismerése – A fogadó tagállam társadalmába való beilleszkedéssel kapcsolatos tényező

   (lásd: 33. pont)

3. Uniós polgárság – A Szerződés rendelkezései – Hatály – Sportszövetség szabályzata – Bennfoglaltság

   (EUMSZ 3–6., EUMSZ 18. és EUMSZ 21. cikk)

   (lásd: 36–40., 52., 53. pont)

4. Uniós polgárság – Egyenlő bánásmód – Állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés – A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való jog – Valamely sportszövetség olyan amatőr sportoló valamely tagállam nemzeti bajnokságán való részvételét korlátozó szabályzata, aki valamely más tagállam állampolgárságával rendelkezik – Korlátozás – Igazolás – Arányosság – A nemzeti bíróság általi értékelés

   (EUMSZ 18., EUMSZ 21. és EUMSZ 165. cikk)

   (lásd: 44., 46–50., 52–54., 59., 60., 63., 66–67. pont és a rendelkező rész)

Összefoglalás

Más tagállamok állampolgárainak a német szenior amatőr atlétikai bajnokságokból való részleges kizárása ellentétes lehet az uniós joggal

A Bíróság a 2019. június 13‑i TopFit és Biffi ítéletben (C‑22/18) az EUMSZ 18., EUMSZ 21. és EUMSZ 165. cikket értelmezte egy olasz állampolgár amatőr sportoló és a német atlétikai szövetség között a más tagállamok állampolgárainak a nemzeti amatőr sportbajnokságokon szenior kategóriában való részvétele feltételeinek tárgyában folyamatban lévő jogvitában.

A Bíróság szerint e rendelkezésekkel ellentétes valamely nemzeti sportszövetség olyan szabályzata, amelynek értelmében egy más tagállam állampolgárságával rendelkező uniós polgár, aki több éve abban a tagállamban él, amelyben e szövetség székhelye van, amelynek tagjaként ezen állampolgár amatőrként a síkfutás sportot űzi a szenior kategóriában, nem vehet részt a nemzeti bajnokságokon e sportágakban ugyanazon a jogcímen, mint a nemzeti sportolók, illetve csak „helyezésen kívül” vagy „helyezés nélkül” vehet részt, a döntőbe jutás, illetve az országos bajnoki cím elnyerésének lehetősége nélkül, kivéve ha e szabályozást objektív és a jogszerűen követett célkitűzéssel arányos megfontolások igazolják, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.

A Bíróság mindenekelőtt ugyanis azt állapította meg, hogy az ezen ügy amatőr sportolójához hasonló uniós polgár, aki élt a szabad mozgáshoz való jogával, jogszerűen hivatkozhat az EUMSZ 18. és az EUMSZ 21. cikkre valamely amatőr sport verseny céljából történő űzése keretében a fogadó tagállam társadalmában. A Bíróság e tekintetben hivatkozott a sportnak mint a fogadó tagállam társadalmába való beilleszkedéssel kapcsolatos tényezőnek az EUMSZ 165. cikkben tükröződő szerepére.

A Bíróság ezt követően megállapította, hogy valamely nemzeti sportszövetség olyan szabályai, amelyek az uniós polgároknak a sportversenyekhez való hozzáférését szabályozzák, a Szerződés és különösen az EUMSZ 18. és EUMSZ 21. cikk hatálya alá tartoznak. A Bíróság e tekintetben emlékeztetett arra, hogy a Szerződésben rögzített, az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma azokra a nem közjogi jellegű szabályozásokra is vonatkozik, amelyek kollektív módon rendelkeznek a nem önálló munkavállalásról és a szolgáltatásnyújtásról. Ezt az elvet akkor is alkalmazni kell, ha valamely csoport vagy szervezet bizonyos hatalmat gyakorol a magánszemélyek felett, és olyan helyzetben van, hogy bizonyos olyan feltételeket támasszon velük szemben, amelyek sértik a Szerződés által garantált alapvető szabadságok gyakorlását.

A Bíróság ebben az ügyben végezetül megállapította a szóban forgó amatőr sportoló EUMSZ 21. cikkben rögzített szabad mozgásának a korlátozására alkalmas eltérő bánásmódot, amennyiben az ilyen személy, még ha meg is felel a megkövetelt sportteljesítményekre vonatkozó feltételeknek, és a nemzeti atlétikai szövetséghez tartozó valamely sportegyesülethez legalább egy év óta való tartozás jogcímén jogosult sportversenyeken részt venni, állampolgársága miatt nem vehet részt a rövidtávú síkfutás valamely nemzeti bajnokságán a szenior kategóriában, illetve azon csak korlátozottan vehet részt. A Bíróság hozzátette, hogy valamely nemzeti sportszövetségnek az alapügyben szereplőhöz hasonló szabályzata ahhoz is vezethet, hogy a Német Szövetségi Köztársaságtól eltérő tagállam sportolóit kevésbé támogatják azok a sportegyesületek, amelyeknek e sportolók tagjai, mint a nemzeti sportolókat, mivel az egyesületek kevésbé érdekeltek abban, hogy olyan sportoló tekintetében fektessenek be, aki nem vehet részt a nemzeti bajnokságokon, és emiatt a más tagállam állampolgárságával rendelkező sportolók kevésbé tudnak beilleszkedni a kapcsolódást jelentő sportegyesületükbe, következésképpen a lakóhelyük szerinti tagállam társadalmába.

Márpedig a Bíróság szerint az uniós polgárok szabad mozgásának korlátozása csupán akkor igazolható, ha objektív megfontolásokon alapul, és a szóban forgó szabályozás által jogszerűen megállapított célkitűzéssel arányos, amit a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia. Igaz, hogy egy adott sportágban a bajnoki cím odaítélésének egy nemzeti állampolgár számára történő fenntartása jogszerűnek tűnik, mivel e nemzeti tényező az országos bajnoki cím jellemzőjének is tekinthető. Mindazonáltal fontos, hogy az említett célkitűzés követéséből eredő korlátozások összeegyeztethetők legyenek az arányosság elvével, mivel e célkitűzés nem igazolja a nem nemzeti állampolgársággal rendelkező személyeknek a nemzeti bajnokságokon való részvétele bármilyen korlátozását. A nemzeti bíróság feladata az esetleges igazolások fennállásának megvizsgálása, az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése és az EUMSZ 165. cikk rendelkezéseinek együttes értelmezéséből eredő azon célkitűzés figyelembevétele mellett, hogy szélesebb lehetőséget kell biztosítani a versenyeken való részvételre, illetve az elsősorban a hosszú ideje lakóhellyel rendelkező személyeknek a fogadó tagállamba történő integrációjára figyelemmel. A nem nemzeti állampolgárságú sportoló teljes részvételének állampolgársága okán történő megtagadása mindenesetre aránytalannak tűnik, amennyiben létezik egy olyan mechanizmus, amely valamely nem nemzeti állampolgárságú sportolónak nemzeti bajnokságokon való, illetve legalább a selejtező futamokon és/vagy helyezés nélküli részvételére vonatkozik.