1)

A nemzeti jogrend olyan módosítása esetén, amely először is egy nemzeti bíróságot megfoszt azon hatáskörétől, amelynek keretében első és végső fokon határozhat azokról a jogorvoslati kérelmekről, amelyeket a Sąd Najwyższyhez (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) hasonló bíróság bírói álláshelyeire pályázók terjesztenek elő a Krajowa Rada Sądownictwához (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország) hasonló szerv azon határozataival szemben, amelyek nem javasolják a pályázatukat a Lengyel Köztársaság elnökének az említett álláshelyekre való kinevezés céljából, hanem mások pályázatát javasolják, amely módosítás másodszor az ilyen jogorvoslati kérelmeket, amennyiben azok elbírálása még folyamatban van, automatikusan okafogyottnak nyilvánítja, kizárva, hogy azokat tovább vizsgálhassák vagy újból benyújthassák, és amely módosítás harmadszor ezáltal az ilyen nemzeti bíróságot megfosztja annak lehetőségétől, hogy az előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé terjesztett kérdéseire választ kaphasson:

Az említett cikkek megsértésének megállapítása esetén az uniós jog elsőbbségének elvét úgy kell értelmezni, hogy az arra kötelezi a kérdést előterjesztő bíróságot, hogy mellőzze a szóban forgó – akár jogalkotási, akár alkotmányos eredetű – módosítások alkalmazását, és következésképpen továbbra is járjon el abban a hatáskörben, amely az elé terjesztett jogvita elbírálására vonatkozóan az említett módosítások bevezetését megelőzően megillette.

2)

Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétesek a hatályos nemzeti jogban fennálló helyzetet módosító rendelkezések, amelyek értelmében:

amennyiben úgy tűnik, hogy e rendelkezések olyan jellegűek, hogy a jogalanyokban jogos kétségeket ébreszthetnek a köztársasági elnök által a Krajowa Rada Sądownictwához (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) hasonló szerv határozatai alapján ily módon kinevezett bírák külső tényezők általi befolyásolhatatlanságát, és különösen a jogalkotó és a végrehajtó hatalom közvetlen vagy közvetett befolyásától való mentességét, valamint az ütköző érdekek vonatkozásában fennálló semlegességét illetően, és így e bírák függetlensége vagy pártatlansága látszatának olyan hiányához vezethetnek, amely sértheti azt a bizalmat, amelyet egy demokratikus társadalomban és egy jogállamban az igazságszolgáltatásnak az említett jogalanyokban keltenie kell, aminek fennállását a kérdést előterjesztő bíróságnak kell értékelnie a releváns tényezők összessége alapján.

Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdése megsértésének megállapítása esetén az uniós jog elsőbbségének elvét úgy kell értelmezni, hogy az a kérdést előterjesztő bíróságot arra kötelezi, hogy mellőzze az említett rendelkezések alkalmazását, és azok helyett azon nemzeti rendelkezéseket alkalmazza, amelyek korábban hatályban voltak, valamint maga gyakorolja az ezen utóbbi rendelkezésekben előírt bírósági felülvizsgálatot.