A Bíróság (első tanács) 2020. március 26-i ítélete (a Sąd Rejonowy w Siemianowicach Śląskich [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Mikrokasa S. A., Revenue Niestandaryzowany Sekurytyzacyjny Fundusz Inwestycyjny Zamknięty kontra XO

(C-779/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - Fogyasztói hitelmegállapodások - 2008/48/EK irányelv - A 3. cikk g) pontja, a 10. cikk (2) bekezdése és a 22. cikk(1) bekezdése - A harmonizáció szintje - A „hitel nem kamatjellegű költségének” fogalma - 93/13/EGK irányelv - Az 1. cikk (2) bekezdése - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - A hitel nem kamatjellegű teljes költségének felső határa - Kötelező törvényi és rendeleti rendelkezéseket tükröző szerződési feltételek - Kizártság)

(2020/C 215/17)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Rejonowy w Siemianowicach Śląskich

Az alapeljárás felei

Felperesek: Mikrokasa S. A., Revenue Niestandaryzowany Sekurytyzacyjny Fundusz Inwestycyjny Zamknięty

Alperes: XO

Rendelkező rész

A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének g) pontját, 10. cikkének (2) bekezdését és 22. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a hitel fogyasztó részére felszámítható nem kamatjellegű költségeinek maximális összegére vonatkozó számítási módszert ír elő, feltéve hogy e szabályozás nem vezet be a hitel e nem kamatjellegű költségére vonatkozóan az említett 10. cikk (2) bekezdésében előírt kötelezettségeken túl további tájékoztatási kötelezettségeket.

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nincs kizárva ezen irányelv hatálya alól az olyan szerződési feltétel, amely a hitel nem kamatjellegű költségét a nemzeti rendelkezések által előírt felső határ tiszteletben tartásával határozza meg, anélkül hogy szükségszerűen figyelembe venné a ténylegesen felmerült költségeket.

(1) HL C 164., 2019.5.13