|
11.11.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 383/27 |
A Bíróság (második tanács) 2019. szeptember 5-i ítélete (a Spetsializiran nakazatelen sad [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – az AH, PB, CX, KM, PH elleni büntetőeljárás
(C-377/18. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - (EU) 2016/343 irányelv - A 4. cikk (1) bekezdése - Az ártatlanság vélelme - A bűnösségre történő nyilvános utalások - Az ügyész és a bűncselekmény elkövetője között megkötött vádalku - Az ilyen vádalkut nem kötő vádlottak azonosítását előíró nemzeti ítélkezési gyakorlat - Alapjogi Charta - 48. cikk)
(2019/C 383/29)
Az eljárás nyelve: bolgár
A kérdést előterjesztő bíróság
Spetsializiran nakazatelen sad
Az alap-büntetőeljárás résztvevői
AH, PB, CX, KM, PH
Rendelkező rész
A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az, hogy egy olyan vádalku, amelyben a vádlott a büntetés enyhítése fejében beismeri bűnösségét, és amelyet a nemzeti bíróságnak jóvá kell hagynia, a szóban forgó bűncselekmény elkövetőjeként nem csak ezt a vádlottat említi kifejezetten, hanem más vádlottakat is, akik a bűnösségüket nem ismerték be, és akikkel szemben külön büntetőeljárás van folyamatban, feltéve hogy egyrészt ez az említés szükséges a vádalkut kötő személy büntetőjogi felelősségének elemzéséhez, másrészt pedig, hogy a vádalku egyértelműen megjelöli, hogy az említett vádlottak ellen külön eljárás van folyamatban, és hogy bűnösségüket jogszerűen nem állapították meg.