|
9.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 413/11 |
A Bíróság (harmadik tanács) 2019. október 3-i ítélete (a Sąd Okręgowy w Warszawie [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Kamil Dziubak, Justyna Dziubak kontra Raiffeisen Bank International AG, prowadzący działalność w Polsce w formie oddziału pod nazwą Raiffeisen Bank International AG Oddział w Polsce, korábban Raiffeisen Bank Polska SA
(C-260/18. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - 93/13/EGK irányelv - A fogyasztókkal kötött szerződések - Tisztességtelen feltételek - Devizaalapú jelzáloghitel - A pénznemek közötti átváltási árfolyam meghatározására vonatkozó feltétel - Valamely feltétel tisztességtelen jellege megállapításának joghatásai - A bíróság azon lehetősége, hogy a tisztességtelen feltételeket a polgári jog általános kikötései alapján orvosolja - A fogyasztó érdekének vizsgálata - A szerződés tisztességtelen feltételek nélküli fennmaradása)
(2019/C 413/12)
Az eljárás nyelve: lengyel
A kérdést előterjesztő bíróság
Sąd Okręgowy w Warszawie
Az alapeljárás felei
Felperesek: Kamil Dziubak, Justyna Dziubak
Alperes: Raiffeisen Bank International AG, prowadzący działalność w Polsce w formie oddziału pod nazwą Raiffeisen Bank International AG Oddział w Polsce, korábban Raiffeisen Bank Polska SA
Rendelkező rész
|
1) |
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, ha valamely nemzeti bíróság, miután megállapította valamely devizaalapú és az érintett deviza bankközi kamatlábához közvetlenül kapcsolódó kamatlábhoz kötött hitelszerződés egyes szerződési feltételeinek tisztességtelen jellegét, belső jogának megfelelően úgy értékeli, hogy e szerződés e feltételek nélkül nem maradhat fenn, mivel e feltételek elhagyása megváltoztatná az említett szerződés elsődleges tárgyának jellegét. |
|
2) |
A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egyrészt a szerződés teljes érvénytelenségének megállapítása következtében a fogyasztó helyzetére gyakorolt, a 2014. április 30-i Kásler és Káslerné Rábai ítéletben (C-26/13, EU:C:2014:282) említett következményeket a jogvita időpontjában fennálló vagy előre látható körülményekre tekintettel kell értékelni, másrészt pedig, hogy ezen értékelés szempontjából a fogyasztó e tekintetben kinyilvánított szándéka döntő jelentőséggel bír. |
|
3) |
A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, ha a szerződésnek a benne foglalt tisztességtelen feltételek elhagyása következtében keletkezett hiányosságainak orvoslása kizárólag azon általános nemzeti rendelkezések alapján történik, amelyek a jogügyletek tartalmukban kifejezett joghatásainak kiegészítését a – sem diszpozitív rendelkezésnek, sem pedig a szerződő felek egyetértése esetén alkalmazandó rendelkezésnek nem minősülő – méltányosság elvéből vagy a bevett szokásokból eredő következmények révén írják elő. |
|
4) |
A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a valamely szerződésben szereplő tisztességtelen feltételek fenntartása, amennyiben azok elhagyása e szerződés érvénytelenségének megállapításához vezetne, és amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy az érvénytelenség megállapítása kedvezőtlen hatásokkal járna a fogyasztóra nézve, ha a fogyasztó a feltételek fenntartásához nem járult hozzá. |